Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-28 / 274. szám
2 KÖZÉLET 2022. november 28. | www.ujszo.com Az infláció a befektetésekre is hatással van Az elemzett alapok közül a 2017 eleje óta eltelt időszakban a részvényalapoknál volt a legmagasabb hozam (Fotó: tasr/ap) MOLNÁR IVÁN Pozsony Hogyan birkóznak mag a lakossági befektetők az inflációval? Mely befektetési alapok teljesítenek a legjobban még a jelenlegi viharos időkben is, és milyen hibákat követünk el pénzünk fialtatásánál? Többek között ezekre is választ kaphatunk a szlovák befektetői indexszel kapcsolatban közzétett legfrissebb elemzésből. „Szlovákiában a lakossági megtakarítások 60%-át készpénzben és bankszámlákon tartják, a beruházások szempontjából így elmaradunk az euróövezet fejlettebb országaitól” — mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője az általuk összeállított szlovák befektetői index legfrissebb eredményeire hivatkozva. A Wood & Company elemzői ezt a Szlovák Alapkezelő Társaságok Szövetségének (SASS) az adatai alapján állították össze. Az index a 100 legnagyobb (vagy legkelendőbb és ezért legnépszerűbb) befektetési alap adatain alapul, amelyek az SASS tagjai. Változó hozamok Az indexet negyedévente számítják újra, a kezdeti értéke 2017. január 1-jén 100 pont volt. Az elmúlt hónap elejére ez 109,3 pontra nőtt, ami azt jelenti, hogy egy átlagos befektető, aki a pénzét szlovák befektetési alapokba fektette, 2017 eleje óta 9,3%-os kumulatív hozamot ért el. „Egyszerűbben fogalmazva, a 2017 elején befektetett 10 ezer euró most 10 930 eurót ér. Bár az ilyen átlagos befektető jobban járt, mint ha bankban helyezte volna el a pénzét, ahol a hozam gyakorlatilag a nullával egyenlő, az inflációval szemben így is alulmaradt. Az áruk és szolgáltatások árai a múlt hónap elején ugyanis csaknem 30 százalékkal voltak magasabbak, mint 2017 elején” - tette hozzá Sadovská. A vizsgált időszakban, vagyis az elmúlt csaknem 6 évben, a befektetési alapok hozamát és így az index értékét is több kulcsfontosságú tényező befolyásolta, nevezetesen a világjárvány kitörése 2020 tavaszán, az ukrajnai háborús konfliktus és az ezzel kapcsolatos energiaválság. Az index értéke így előbb 108,2-ről (2019 negyedik negyedévében) 99,8-ra (2020 első negyedévében) csökkent, ezt követően azonban 2021 negyedik negyedévétől fokozatosan 121,1-re emelkedett. Az ukrajnai agresszió és az energiaválság azonban újra csökkentette - a fent említett 109,3-as szintre. Hosszú távú verseny A befektetés hosszú távú verseny, ezért a hozamokat is hosszabb távon kell vizsgálnunk, legalább három-, ideális esetben ötéves időtávlatban. Míg a Wood & Company által vizsgált első három évben az index értéke felváltva az inflációs ráta alatt és felett mozgott, 2020 végétől 2021 végéig meghaladta az infláció ütemét. A háborús válság azonban végleg betett a hozamoknak, amelyek mostanra képtelenek felvenni a versenyt a rekordmagas inflációval. „Az idei harmadik negyedév nem volt kegyes a kötvényekhez, de a részvényekhez sem, ami a kötvény-, a vegyes- és a részvényalapok átlagos hozamaiban is megmutatkozott. A befektetők számára jó hír, hogy a befektetési alapok zsugorodása alacsonyabb volt, mint a globális kötvény- és részvényindexek csökkenése, nemcsak a harmadik negyedévben, hanem az idei év egészében is. A befektetők számára azonban itt véget is érnek a jó hírek. Az alacsonyabb csökkenésért ugyanis jellemzően alacsonyabb növekedéssel kell fizetni a jövőben” - figyelmeztet Maros Durik, a Wood & Company befektetési tanácsadási igazgatója. Tarolnak a részvények A szlovák befektetői indexben a vegyes alapok súlya a legnagyobb, ami eléri a 48 százalékot. Ezt követik a részvényalapok és az ingatlanalapok, 22%-os részaránnyal. A kötvényalapok súlya 5, a rövid lejáratú alapoké pedig 3%. Az elemzett alapok közül a 2017 eleje óta eltelt időszakban a részvényalapoknál volt a legmagasabb hozam, egész pontosan 33,7%. Ez évi 5,2%-os hozamnak felel meg. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyek 22,6%-os kumulatív és 3,6%-os éves hozamot értek el. 2017 óta csak ez a két alaptípus tudott lépést tartani az inflációval. A vegyes alapok 1,5%-os kumulatív felértékelődést értek el, ami évi 0,3%-os éves hozamnak felel meg. A rövid lejáratú alapok enyhén nulla felett teljesítettek, a kötvényalapok pedig veszteséget könyveltek el. „Az ukrajnai háború miatt az ingatlanalapok kivételével a hozamok 2022 első három negyedévében már csökkentek” - mondta el Durik. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban hatékonyabban fialtathassuk a pénzünket? „Az alap, hogy semmiképp se fektessünk be a múltbeli teljesítmények alapján. Hosszabbítsuk meg a befektetési horizontot, és összpontosítsunk inkább a dinamikusabb, részvénybe történő befektetésekre, a kötvénybefektetéseket pedig váltsuk fel ingatlanalapokra. A részvénybefektetések esetében nem szabadna spekulálnunk, vagyis a globális részvényalapokra kellene összpontosítanunk” - tanácsolja Durik. Összeomlás helyett a gyógyulás útjára léphetne az egészségügy BUGÁRANNA „Mindent megteszünk azért, hogy egyetlen műtét se kerüljön elhalasztásra" - jelentette ki Peter Visolajsk?, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke szombaton, miután sikerült megegyezni a kormánnyal az orvosok követeléseiről. Pozsony. Péntek délután a kórházak sorra jelentették, december elsejétől válságrezsim lép érvénybe, és csak az alapellátást fogják tudni biztosítani. Az orvosok és a kormány között kialakult feszültség napról napra fokozódott, az egészségügyi minisztérium a hét végén már arra utasította a kórházakat, készüljenek fel a legrosszabb forgatókönyvre - arra, hogy a 2100 orvos, akinek november végén letelik a felmondási ideje, távozik a kórházakból. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő pénteken átvette a gyeplőt pártkollégájától, Igor Matoviétól, és szombaton többórás tárgyalást követően megegyezett a szakszervezet vezetőivel. Kompromisszum A szombat esti bejelentésből kiderült, januártól a szakvizsgával nem rendelkező orvosok a nemzeti átlagbér 1,5-szörösét, az atesztáltak pedig a 2,5-szörösét kapják meg. A nem szakosodott orvosoknak minden ledolgozott év után az átlagbér 0,015-szörösével nő a fizetésük, a szakorvosok pedig 0,025-ös szorzóval számolhatnak. 2023-ban ez bruttó 30,275 eurót jelent minden ledolgozott évért - egy 30 éves gyakorlattal rendelkező szakorvos alapfizetése így közel 4 ezer euróra nő. Az LOZ nagy sikernek tartja, hogy sikerült kiharcolni, hogy 30 ledolgozott évet támogasson az állam, a kormány ugyanis legfeljebb 20 évet számított volna be. Az egészségügyi tárca érvelése szerint ugyanis épp ezt az állományt kell stabilizálni - elsősorban azokat kell maradásra motiválni, akik 20 évnél kevesebbet dolgoztak le Szlovákiában. A megállapodás értelmében 2025-től az együttható az átlagbér 0,03-ára emelkedik. Megéri maradni? Az orvosok elutasították a stabilizációs támogatást, a többi egészségügyi dolgozó azonban Matoviö szerint már decemberben kézhez kaphatja az 5 ezer eurós hozzájárulást. A pénzügyminiszter a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vasárnapi vitaműsorában leszögezte, még az idei költségvetésből fedezik a több mint 40 ezer dolgozót érintő stabilizációs intézkedést. A támogatás 3 évre szól, ha valaki időközben mégis távozik a munkahelyéről, vissza kell fizetnie a pénz egy részét. Például ha egy nővér, ápoló vagy egyéb egészségügyi dolgozó elfogadja a támogatást, de másfél év után felmond, akkor a kifizetett összeg felét, azaz 2500 eurót kell visszaadnia az államnak. Továbbra is érvényes, hogy az október elején jóváhagyott reformnak köszönhetően emelkedik az egészségügyi dolgozók bére. Eredetileg ugyan a béremelés kérdésénél akadtak meg a tárgyalások, a szakszervezet azonban 7 további pontban követel változást - reformot az orvosképzés terén, magasabb béreket a nővéreknek és szülésznőknek, több orvost és nővért a színvonalas ellátás biztosítása érdekében. Az orvosok követelései között szerepel például az is, hogy a kórházhálózat átalakítása során addig ne zárjanak be semmilyen osztályt, amíg a kórházak nincsenek technikai felszereltség és munkaerő szempontjából felkészülve arra, hogy átvegyenek betegeket másik intézményektől. Az LOZ arra is kitért, az egészségbiztosítók fedezzenek minden, betegellátással összefüggő költséget a kórházaknak. Visolajsky szerint a memorandumot még november vége előtt aláírják, így az orvosok tömeges távozása már nem fenyeget. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) tárcavezető jelezte, a tervezet már ma a parlament egészségügyi bizottsága elé kerülhet. A napokban még kidolgozzák az új szerződéseket, melyeket a távozóban lévő orvosoknak kell aláírniuk. A felek szerint azonban ez már csak technikai kérdés. A tervezett beavatkozások elhalasztásával kapcsolatban az LOZ elnöke azt mondta, mindent megtesznek azért, hogy a páciensek megkapják a korábban ígért időpontokat. Felszólította az orvostanhallgatókat és a külföldön dolgozó orvosokat, hogy Szlovákiában vállaljanak munkát. Hangsúlyozta, mindent megtettek annak érdekében, hogy jobb feltételeket teremtsenek számukra. Matoviő haragszik Matovic szombaton a Facebookon, vasárnap a közmédia műsorában támadta a szakszervezet képviselőit, bejegyzésében arról beszélt, 22 éves korában egy orvos - aki az orvosokat képviselte a tárgyalások során - 5 ezer korona kenőpénzt kért tőle és édesanyjától azért, hogy elvégezze a szükséges műtétet az agydaganatban szenvedő édesapján. A politikus elsősorban azt kifogásolta, hogy az orvosok maguknak harcoltak ki a csehországihoz hasonló béreket, a további foglalkozásokra azonban nem gondoltak, így az ellátás színvonala nem fog emelkedni, „mindössze ki lesznek tömve az orvosok zsebei”. „Attól tartok, hogy a páciens veszített” - mondta azzal, hogy nem fog örömtáncot járni a megállapodás hírére. A megegyezést „veszélyes precedensnek” nevezte, s úgy véli, ezek után a többi állami alkalmazott is sztrájkot hirdethet. Vitapartnere, Erik Tomás (Hlas) közölte, pártja megszavazza az egészségügyi tárca által benyújtott törvényjavaslatokat, valamint elutasította Matovic kritikáját, mely szerint az előző kormányokat terheli a felelősség az egészségügy katasztrofális helyzete miatt. Mária Kolíková (SaS) parlamenti képviselő a TA3 vitaműsorában azt mondta, Matovic miatt fajultak el a tárgyalások, állítása szerint az egészségügyi miniszter már korábban igyekezett megoldani a helyzetet - ami előnyösebb feltételeket jelentett volna az államnak -, a pénzügyminiszter azonban bosszúból blokkolta a megállapodást. „A pénzügyminiszter, az OEaNO vezetője nem az emberekért dolgozik, hanem a saját érdekeit tartja szem előtt, és sajnos az alattomos politikája szembemegy az állammal” - véli az egykori igazságügyi miniszter. Peter Pellgrini (Hlas) parlamenti képviselő ironikusan felidézte, amit az egyik orvos ismerőse mondott neki a Matoviccsal folytatott tárgyalás kapcsán: „ilyen az, amikor a páciens tárgyal az orvossal”. Az ellenzéki politikus szintén felrótta, az orvosok követelései hónapok óta ismertek voltak, a kormány azonban hagyta, hogy az emberek bizonytalanságban töltsék mindennapjaikat. A politikusok egyetértettek abban, hogy a változásokat elsősorban a pácienseknek kell megtapasztalniuk. Egyesek szerint épp azért tudott megegyezni a kormány az orvosszakszervezetekkel, mert az utolsó tárgyalásról hiányzott a pénzügyminiszter, Igor Matoviő (Fotó: TASR/AP)
