Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-26 / 273. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 26. | www.ujszo.com RÖVIDEN Béremelést kapnak a hittanoktatók Budapest. A magyar kormány rendeletet hozott „a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatásban, valamint az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatásban részt vevő személyek bérfejlesztéséhez nyújtott 2023. évi kiegészítő költségvetési támogatásról”. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet lényege szerint a központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a -hittantanárok január 1-jétől hatályba lépő bérfejlesztéséhez. A szakszervezetek szerint viszont a tanároknak biztosra ígért 10 százaléknak nyoma sincs a költségvetésben. A rendelet alapján a költségvetésben az oktatásra tervezett kiadások alultervezettnek tűnnek - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte megszokott ez a bérkiegészítés, nem ezzel, hanem azzal van probléma, hogy a pedagógusoknak ígért 10 százalékos béremelésére sincs fedezet a költségvetésben. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja is megerősítette, a kormány által biztosnak ígért 10 százaléknak nyoma sincs a költségvetésben, noha azt nem kötötték az EU-alkuhoz. Szerinte önmagában annak is üzenetértéke van, hogy az állam az egyházi intézmények támogatására fordít kiemelt figyelmet az államiakkal szemben. (24.hu,telex) Az első koalíciós egyezmény Jeruzsálem. Izraelben megszületett az első koalíciós egyezmény a Benjámin Netanjahu miniszterelnök-jelölt vezette Likud és a Zsidó Erő nevű jobboldali ultranacionalista párt között - jelentette tegnap a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A megállapodás szerint megváltoztatják a belbiztonsági tárca nevét Nemzeti Biztonság Minisztériumára, és az eddiginél nagyobb hatalmat is biztosítanak a rendőrség munkáját felügyelő minisztériumnak, amelynek az élére Itamár Bengvir, a Zsidó Erő vezetője kerül. Bengvir ellen korábban 53 alkalommal nyújtott be vádiratot az ügyészség. Ebből nyolc alkalommal elítélték garázdaság, rendőri munka akadályozása, rasszizmusra való uszítás miatt, valamint két ítélet született terrorszervezet propagandaanyagának birtoklása és másik kettő terrorszervezet támogatása miatt. Netanjahu már vasárnap alá szeretné írni a megállapodást a keleti ultraortodoxok Sasszal, majd az askenázi ultraortodoxok Tóra pártjával, hogy ezzel elszigetelje és utolsónak hagyja a Vallásos Cionistákat vezető Becalel Szmotricsot, akivel még több vitás kérdésük is nyitva áll. (MTI) Zelenszkij: Minden területet vissza kell szereznünk MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Moszkva/Kijev/Minszk. Milliók szembesülnek rendkívüli nehézségekkel és nyomorúságos életkörülményekkel Ukrajnában a kritikus infrastruktúrára mért orosz légicsapások miatt - hívta fel a figyelmet közleményében Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Oroszország október eleje óta erőteljes tűz alá vette a polgári lakosságnak vizet, áramot és fűtést biztosító létesítményeket. A heti rendszerességű támadásokban legalább 77 civil vesztette életét és 272-en megsebesültek. A főbiztos rámutatott: e támadások „komoly aggályokat vetnek fel, hiszen a nemzetközi humanitárius jog elvárja, hogy minden egyes objektum megtámadásából kézzelfogható és közvetlen katonai előny származzon”. Moszkva elismerte, hogy alapvető létesítményeket támad, és jelezte: azt akarja elérni, hogy Ukrajna harcképessége csökkenjen, valamint hogy a kijevi vezetés tárgyalóasztalhoz üljön. Kijev az orosz követelések teljesítésével véget vethet a lakosság szenvedésének - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak. „Az ukrán vezetésnek minden lehetősége megvan arra, hogy a helyzetet (amely az ukrán energetikai létesítményekre mért csapások után alakult ki) normális mederbe terelje; (...) úgy oldja meg, hogy az orosz fél követeléseit teljesíti, és ezzel véget vet a helyi lakosság minden szenvedésének” - mondta Peszkov. Azt mondta, hogy az orosz katonai csapások célpontjai közvetlenül vagy közvetve az ukrán katonai képességekkel voltak kapcsolatosak, szociális objektumokat nem ért támadás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai konfliktus tartós megoldásához elengedhetetlen, hogy Oroszország kivonuljon az általa megszállt összes ukrán területről. Zelenszkij a Financial Times tegnapi kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására. „Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér” - fogalmazott az ukrán államfő. Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja viszsza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen „befagy”, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra. A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán 70 rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt. Zelenszkij, aki a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: „talán 80-90 éve” nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy „az állam remekül szembeszállt” a problémákkal, „az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki” az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy „legalább egy kis víz legyen”. Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás - áll a Financial Times írásában. Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző brüsszeli sajtótájékoztatóján. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, „de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren". Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. „A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges" - szögezte le. (TASR/AP-felvétel) Nyertes olvasónk visszajelzése MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! n Én nyertem a NYÁRI ÖRÖMÖK játékban! Először is nagyon köszönöm, igen jól éreztük magunkat a húgommal Mosonmagyaróváron. Minden nagyon szép és jó volt: az alkalmazottak is fölöttébb udvariasak és kedvesek voltak. A szállás és az ellátás első osztályú volt, ráadásul az idő is nagyon kedvezett, mindennel nagyon elégedettek voltunk. Még egyszer köszönjük ezt a felejthetetlen 5 napos kirándulást, felüdülést és gyógyulást az arany és ezüst medencékben - csodálatos volt! Tisztelettel: Koronczi Eszter és húga, Fájd Júlia, Ragyolc Új SZÓ Vásárnál} A lengyel elnök a német Patriotokról Varsó. Andrzej Duda lengyel elnök azt szeretné, hogy a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területét és a lengyel állampolgárokat védelmezzék - jelentette ki tegnap a lengyel államfő kabinetfőnöke azt a javaslatot kommentálva, amely szerint a rakétákat Nyugat-Ukrajnába kellene telepíteni. „Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (...) Ha Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük” - hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban. Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Máriusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, hivatkozva az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra, arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert. „Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon” - érvelt Blaszczak. Blaszczak szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell. Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. (MTI)
