Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-26 / 273. szám
KÖZÉLET 2 2022. november 26. | www.ujszo.com Szövetség a Republikával, vagy mégsem? Forró Krisztián, a Szövetség elnöke nem határolódott el egyértelműen a szélsőséges mozgalommal való esetleges együttműködéstől. Állítja, a párt megalakulásakor elhatárolódtak az LSNS-től és a Smertől. (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Szövetség elnöke, Forró Krisztián (MKP-platform) szerint pártja még nem döntött arról, kizárja-e a szélsőjobboldali Republikával való együttműködést. A Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs (összefogás-platform) viszont arról beszól, nem is lesz ilyen döntós, mert már most világos, a Republika nem lesz partnere a pártnak, ahogy Rigó Konrád, a Híd-platform vezetője is kizárta ezt. Forrót még a hét elején, az Aktuality politikai vitaműsorában kérdezték egyebek mellett arról, hogy a Szövetség, ha a parlamentbe jutna, együttmüködne-e a fasiszta ESNS-ből kivált, szintén szélsőjobboldali Republikával. A pártelnök azonban erre nem adott egyértelmű választ, azt mondta, egyelőre nem tudni, hogy ki jut be a törvényhozásba, ezért nem szeretne belemenni abba, kivel zárják ki már most az együttműködést. így lényegében nem zárta ki a Milan Uhrík és Milan Mazurek nevével fémjelzett Republikával való kooperációt sem. Ezzel együtt azonban arra emlékeztetett, már a Szövetség megalakulásakor elhatárolódtak az ESNS-től és a Smertől. Egykor ás most Tavaly március 23-án, amikor az MKP, a Híd és az Összefogás bejelentette, Szövetség néven egyesül, Forró a szélsőséges pártokkal kapcsolatban még másként fogalmazott. A pártelnöktől akkor a sajtótájékoztatón azt kérdeztük, kizárják-e a Kotleba-féle pártokkal való kooperációt. „Természetesen minden szélsőséges párttal való együttműködést kizárunk” - válaszolta. Forró tavalyi és mostani nyilatkozata közti ellentmondás kapcsán a Szövetségnél aziránt érdeklődtünk, mikor változott meg a pártnak a Republikához való hozzáállása. A sajtóosztály annyit közölt, „a Szövetség álláspontja nem változott”, amiből továbbra sem volt világos, a párt együttműködne-e a Republikával, vagy sem. A témára ezért rákérdeztünk a Szövetség csütörtöki sajtótájékoztatóján is, amelyet egyébként az állami költségvetés tervezetével kapcsolatban tartottak. A pártelnök itt ismét nem határolódott el a Republikától. „A Szövetség megalakulásakor elmondtuk, hogy melyik két párttal zárjuk ki az együttműködést” - mondta most Forró, és hozzátette, ő személyesen nem tudja elképzelni, hogy a Republikával együtt dolgozzanak, de erről pártszintű döntés nincs. „Ha felmerül ez a kérdés, akkor természetesen lesz döntés” - jelentette ki. Akik elhatárolódnak Forrónak a kijelentései kapcsán először Rigó Konrád, a Szövetség Híd-platform elnöke szólalt meg. „A Republika NO-GO” - írja a közösségi oldalán, majd hozzáteszi, a jelenlegi OEaNO-tól is elhatárolódik. Mózes Szabolcs (Összefogás-platform), a párt alelnöke pedig lapunknak úgy nyilatkozott, a szélsőséges pártokat még a Szövetség alakulásakor egyértelműen kizárták a lehetséges partnerek sorából. Ez szerinte érvényes a Republikára is, ami a Szövetség alakulásakor már létezett. „Mielőtt bárki félreértené: a Republikáról nincs és nem is volt vita a párton belül, nem lesz partner” -jelentette ki. Platformtörlós? Az MKP-platform tagjaként politizáló pártelnök és vele szemben a másik két platform vezető politikusa tehát eltérő állásponton van a szélsőséges Republikával való együttműködés kérdésében. Az ügyben megszólalt az MKP-platform vezetője, Berényi József is. „Pártelnöki felkérés vagy elnökségi mandátum nélkül előszeretettel mondják meg nekünk, hogy mi a Szövetség politikája, kikkel lehet együttműködni vagy kivel nem” - írja a közösségi oldalán Berényi, a Szövetség meg nem nevezett vezetőit bírálva. Majd úgy fogalmaz, a párt számára a regionális választás sikerét az hozta el, hogy félretették a platformokat, és arra utal, a Szövetségen belül meg kell nyitniuk a platformok kérdését. Arról pedig lapunk számolt be, hogy az MKP január 28-ára rendkívüli pártkongresszust hívott öszsze, amelyen információink szerint a platformok felszámolása is terítékre kerül. Mózes Berényi kritikájára azzal reagált, nem tudja, kire célzott az MKP-platform vezetője, de szerinte egy párt elnökségi tagjának nem a saját párttársait kellene nyilvánosan támadnia, mert ez árt a Szövetségnek. Mózes szerint a platformok, ahogy más pártszervek, a pártszerkezet részei. „Ezeket nem félretenni kell, hanem nem foglalkozni velük, mert a választókat nem ez érdekli” -jelentette ki azzal, a pártnak csak árt, ha saját magával foglalkozik. Rigó Konrád pedig Berényi kijelentéseivel kapcsolatban arra emlékeztetett, a párt egyesítésekor állapodtak meg a platformrendszerben. „Ezt a rendszert leghamarabb a parlamenti választás után értékeljük felül” - idézte a megállapodást. Rigó is tudja, hogy vannak páran, akiknek ez a rendszer továbbra sem tetszik. „Nem kell gyermeki naivitással rajonganunk egymás iránt, elég, ha szövetségesekként együtt dolgozunk azért, hogy a szlovákiai magyaroknak jobb legyen az életük ebben az országban - ehhez pedig nem a partnereik földbe döngölésén keresztül vezet az út” - jelentette ki. A kórházak készülnek a műtétek törlésére, a válságállapotra Megfeledkeztek a kisebbségi törvényről Pozsony. Nem került bele a kormány jövő évre vonatkozó törvénykezési tervének tervezetébe a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály, hívta fel erre a figyelmet a Bél Mátyás Intézet. A kisebbségi törvény annak ellenére maradt ki a törvénykezési tervből, hogy a nemzetiségek jogait rendező és bővítő jogszabály tervezete már készen van. A törvény előkészítési és elfogadási folyamatáért a kormányhivatal és annak vezetője, Július Jakab, valamint a kisebbségi kormánybiztos Bukovszky László a felelős. A jogszabály elfogadása egyébként a kormányprogramban, sőt, az idei törvénykezési tervben is szerepel. Bukovszky az Új Szó-stúdióban arról beszélt, legfőképpen a külügyminisztériumnak vannak kifogásai a tervezettel kapcsolatban. Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke elmondta, tömeges véleményezési eljárást indítottak, hogy a kisebbségi törvény tervezete belekerüljön a törvénykezési tervbe. Az aláírásgyűjtés online történik, a MojaPetícia. sk oldalon. Ha összegyűlik legalább 500 támogató aláírás, a beterjesztőnek foglalkoznia kell a kezdeményezéssel. (czg) Egyre valószínűbb, hogy a kormánynak nem sikerül megegyeznie az orvosszakszervezetekkel, így decembertől 2100 orvos távozik az egászségügyből, így több száz műtétet kell majd elhalasztani. Pozsony. Eubomír §arník, az eperjesi Ján Adam Reiman Kórház igazgatója szintén megerősítette, decembertől nem adnak időpontot tervezett műtétre. Hozzátette, a kórház 472 orvosából 144-nek telik le a felmondási ideje november végén. Rámutatott arra is, hogy a felmondások mellett többen visszamondták a decemberi túlórákat. Segítőkész szomszédok Eduard Heger (OEaNO) kormányfő csütörtökön segítséget kért a V4-es államok kormányfőitől az egészségügyi ellátás biztosításában. Tárgyalópartnerei leszögezték, készek segíteni, ha a jövő hónaptól orvosokra lenne szükség a szlovákiai kórházakban. Szükség esetén a határhoz közeli külföldi kórházak is tudnak betegeket fogadni - tájékoztatott Heger a V4-es kormányfői csúcstalálkozót követően. A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) szerint szégyenletes, hogy a kormányfő az egészségügyi ellátás biztosításához a V4-ektől kért segítségét. „Szlovákia számára szégyen, hogy Heger olyan országoktól kér segítséget, amelyek a szlovák kormánytól eltérően időben felismerték az egészségügyi rendszerükben kialakult helyzet súlyosságát, és a problémák megoldásának köszönhetően stabilizálták az egészségügyi rendszerüket” - mondta Peter Visolajsky, az LOZ elnöke. Nyilvánosságra hozta a cseh orvosszakszervezet levelét, melyben Martin Engel, a szervezet elnöke arról ír, a cseh egészségügyben kialakult személyzethiányra való tekintettel illúzió, hogy ki tudják segíteni a szomszédjukat. Belépési hozzájárulás Heger állásfoglalásában elmondta, a kormány új ajánlattal rukkol elő - a belépési hozzájárulással az a céljuk, hogy az egészségügyben megszüntessék a tartós szakemberhiányt. A kormány új tervezetével kapcsolatban Igor Matovié (OEaNO) pénzügyminiszter a Joj televízió csütörtök esti vitaműsorában azt mondta, a részleteket pénteken ismertetik, erre azonban lapzártánkig nem került sor. A politikus szerint a beharangozott támogatás felajánlása azt a célt szolgálja, hogy a tapasztalt külföldi egészségügyi személyzetet visszacsábítsa a szlovák kórházakba. „Egyrészt felszólítjuk a kormányt, hogy térjen vissza korábbi béremelési javaslatához, az orvoszszakszervezetet pedig arra, tegyen engedményeket a megegyezés érdekében, hogy elkerülhessük a válsághelyzetet és az egészségügy valódi problémáival foglalkozhassunk” - jelentette ki Richard Sulik (SaS) ellenzéki parlamenti képviselő tegnap. A pénzügyminiszter által felajánlott stabilizációs támogatást, valamint a belépési hozzájárulást nem tekinti ilyen megoldásnak a liberális párt. „Azt érte el ezekkel, hogy azok az orvosok, akik nem mondtak fel, a túlórázást utasítják el, hogy megmutassák, nem hagyják magukat lefizetni” - tette hozzá Jana Bittó Cigániková, a párt parlamenti képviselője. A kormány eredeti béremelési javaslatát versenyképesnek és elfogadhatónak nevezte. „Úgy vélem, történelmi pillanat lenne az egészségügy és az orvosok számára is, ha az orvosszakszervezet elfogadná az eredeti javaslatot”- mondta Bittó Cigániková. A pártelnök szerint, ha december elsejétől katasztrofális helyzet alakul ki az egészségügyben, az nemcsak az egészségügyi minisztert terheli, hanem az egész kormányt. Megállapodás Korábban már a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) is megegyezésre szólította fel a feleket. A kormányt és a szakszervezetet is arra kérte, a béremelésre és a ledolgozott évek után járó fizetési szorzóra vonatkozó eredeti javaslat lépjen életbe, ne a maradni hajlandók számára felajánlott stabilizációs támogatás. A Szlovák Mentősök Kamarája szintén a megegyezést sürgette, hogy ne kelljen veszélyhelyzetet kihirdetni az egészségügyben. A több mint 2100 orvos felmondási ideje szerdán lejár, a szakszervezet képviselői pénteken az igazságügyi minisztériumban tárgyaltak a memorandum 7 pontjáról, a problematikus nyolcadik pontról azonban nem zajlottak egyeztetések tegnap. A munkahét utolsó napján országszerte számos kórház jelezte, a határidő lejárta után csak az alapellátást fogja tudni biztosítani. (ba, TASR)
