Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-23 / 270. szám
181 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. november 23. | www.ujszo.com Az 5G-technológia erősebb, mint a válság ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági nehézségek dacéra jövőre ugrásszerűen megnőhet azoknak az előfizetőknek a száma, akik mér 5G-képes telefonnal és mobilos díjcsomaggal is rendelkeznek - erre hívja fel a figyelmet az Ericsson eddigi legnagyobb szabású,fogyasztók körében elvégzett kutatása. Több mint három év telt el a kereskedelmi 5G-hálózatok globális elindulása óta, az iparág pedig mostanra éles választóvonalhoz érkezett, miután az új generációs mobilhálózatokat a technológiai vívmányok iránt fogékonyabb „úttörő” felhasználók után a tömegek is kezdik elfoglalni - vázolják a helyzetet a kutatás készítői. Az újonnan csatlakozó felhasználók igényeinek, illetve a szegmens jövőre várható teljesítményének feltérképezésére vállalkozott az eddigi talán legátfogóbb kutatásában az Ericsson ConsumerLab, mely idén április és július között 37 ország 49 100 felhasználójának véleményét kérte ki online kérdőívében. A kutatás - amely itt tölthető le teljes terjedelmében - azonosít hat kulcsfontosságú trendet is, melyek meghatározzák majd az 5G-s mobilkommunikáció rövid- és középtávú jövőjét. Az 5G válságálló A minden régióba, minden országba begyűrűző infláció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a kamatemelkedés a technológiai ipart sem hagyta idén érintetlenül. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az előfizetők egy jelentős része a nehézségek ellenére is lecserélné 2023-ban 4G-s készülékét és előfizetését egy 5G-képes megoldásra. Ez az felmérés szerint az okostelefon-felhasználók mintegy 30%-át, azaz globálisan több mint 510 millió ügyfelet jelenthet, jóllehet ezek eloszlása a válsághelyzet hatásaitól függően régiónként egyenletlen lehet. Fontos szempont, hogy az előfizetők 82%-a nem kíván a nehézségek dacára sem lemondani a gyors szolgáltatáselérést biztosító mobilinternetről, tízből nyolc előfizető pedig még a spórolás miatt sem váltana vissza 4G-s elérésre, miután huzamosabb ideig megtapasztalta az 5G-s hálózatok előnyeit. Növekvő elvárások Ahogy az 5G fokozatosan a tömegek hálózatává válik, úgy változnak meg a felhasználók igényei is az új generációs technológiával kapcsolatban. Az újonnan csatlakozó előfizetők számára - a korábbi felhasználókhoz képest - átlagban kétszer fontosabb szempont a szolgáltatáslefedettség, míg az 5G-s úttörők elsősorban az innovatív szolgáltatások és új készülékek miatt váltottak technológiát. Ha egy előfizető 5G-képes készülékkel és 5G-s díjcsomaggal egyaránt rendelkezik, akkor joggal várja el, hogy azokat megfelelően ki is tudja használni, és minél nagyobb területen, minél gyakrabban teheti ezt meg, annál magasabb értéket ér el majd a fogyasztói elégedettség. Azaz nem elegendőek - főleg az újonnan csatlakozó felhasználók számára - a lakossági szolgáltatáslefedettségre vonatkozó, olykor hangzatos ígéretek, az ügyfelek tényleges tapasztalatai a mérvadóak - derül ki a válaszokból. A ConsumerLab felmérése szerint bár a legtöbb piacon a lakosságra levetített 5G-s lefedettség aránya eléri a 60%-ot, az 5G-s készülékekkel és díjcsomagokkal rendelkezők csupán harmada csatlakozik az esetek többségében ténylegesen 5G-s hálózathoz. A kutatás szerint a tényleges hálózatelérés növelése az egyik legmeghatározóbb ügyfélelégedettség-növelő hatás lehet, amelyre érdemes lesz figyelni a távközlési és mobilszolgáltatóknak. Az 5G-s felhasználók lényegesen több digitális tartalmat fogyasztanak, mint a 4G-előfizetők, amit jól mutat, hogy 2020-hoz képest - a 4G-s előfizetőkhöz viszonyítva - mostanra kétszer annyi 5G-s ügyfél fizet elő legalább három digitális szolgáltatásra. A legnagyobb növekedés a kiterjesztett valóság (AR) és HD/4K-S tartalmak fogyasztásában volt érzékelhető az 5G-s előfizetők körében. Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. A kutatás szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az 5G-s elérések esetén igény szerint - akár ideiglenesen - gyorsabb hálózati elérést használhassanak, míg 88%-uk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgáltatásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR vagy a virtuális valóság (VR), esetleg a cloud gaming (játékok streamelése a felhőből). Korunk egyik meghatározó technológiai fejlődési iránya a metaverzumok megjelenése, melyre az 5G-s felhasználók nyitottabbak, legalábbis erre utal, hogy azokkal a tevékenységekkel - például játék, vásárlás, virtuális valóság -, melyek a metaverzum alappilléreit jelenthetik, egy 5G-s előfizető hetente átlagosan egy órával több időt tölt, mint egy 4G-s felhasználó. Ez a percepció az előfizetők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, legalábbis a felmérésben megkérdezettek 60%-a szerint ahhoz, hogy a metaverzum valósággá váljon, mindenképpen szükség van az 5G-re. „A kutatási adatainkból úgy tűnik, hogy az 5G-s hálózatok elterjedése a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára jövőre sem torpan meg, sőt, az új generációs infrastruktúra éppen ebben az időszakban érhet el egy fontos fejlődési szakaszába, mely után kritikus tömegek számára is hozzáférhetővé válhat - mondta el Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője. - A jövő év végére az újonnan csatlakozókkal együtt az Ericsson a korábbi előrejelzéseknek megfelelően 1,6 milliárd 5G-s felhasználóval számol. Idén év végére a teljes 5G-s felhasználói bázis átlépheti az egymilliárdos határt, arányaiban többségében az Ázsiában és az Egyesült Államokban élő előfizetőkből Összeállva.” (szí, Ericsson) Változik az időszámítás, eltörölték a szökőmásodpercet A kutatók 50 óve alkalmazzák a szökőmásodperceket, 2035-től azonban nem lesz rá szűksóg. Megszavazták a tudósok azt a döntést, amelynek értelmében a jövőben eltörlik a szökőmásodpercek alkalmazását - számolt be a döntésről a Nature. A szakemberek a párizsi General Conference on Weights and Measures konferencián mondták ki a végső szót, amit több nyugati ország és technológiai cég már régóta szeretett volna hallani. A szökőmásodpercekre eddig azért volt szükség, mert a hivatalos időt kiszámítani segítő atomórák, valamint a Föld forgása nincs összhangban. Ennek oka, hogy míg előbbit semmi nem befolyásolja, utóbbira akár egy erősebb földrengés is hatással lehet. Éppen ezért a kutatók 50 évvel ezelőtt kitalálták a szökőmásodpercet, amivel időnként korrigálni kell az atomórák idejét. Az úgynevezett szökőmásodpercek alaposan megzavarhatják a szá-A Facebook működtetője újfajta időszámítást vezetne be, állítja, szinte mindenki nagyot nyerne vele (Shutterstock) mítógépeket, de még a weboldalakat is. A Méta ezért úgy látja: jobb lenne eltörölni. A módszert 1972-ben vezették be, az viszont változó volt, hogy milyen gyakorisággal kellett használni. Volt, hogy éveken át nem alkalmazták, de olyan is, hogy évente többször. Ennek azonban most vége, a tervek szerint ugyanis 2035-től ezt már nem fogják alkalmazni. Az olyan technológiai cégek, mint a Facebook és a Méta régóta kérték már, hogy szüntessék meg ezt a gyakorlatot. A jelenlegi döntés értelmében legalább 100 évig nem kellene hozzányúlni az atomórához, addigra viszont már nagyjából egy perc lenne az eltérés a tényleges idő és a Föld forgásából adódó idő között. A hétköznapi életre a szökőmásodperc eltörlésének nem lesz hatása, az orosz műholdas rendszerre, a Glonassra azonban igen. A rendszert úgy készítették el, hogy képes kezelni a szökőmásodpercet, az átállítás pedig időt vehet igénybe. (hvg.hu)
