Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-23 / 270. szám
12 EGYETEM ■ 2022. NOVEMBER 23. www.ujszo.com Népszerű foglalkozások A cégeknek is előnyös diákokat foglalkoztatni. Milyen foglalkozást érdemes manapság választani? Ha megválaszoljuk ezt a kérdést, könynyebben el tudjuk dönteni azt is, melyik főiskolára jelentkezzünk, amelyik felkészít majd az adott szakmára. Van, aki már kiskora óta tudja, mi szereme lenni felnőttként, sok végzős középiskolás azonban az utolsó pillanatban dönti el, érettségi után mihez kezdjen az életével. Egy, a közelmúltban készült felmérés alapján ugyanakkor elmondható: a fiatalok elsősorban a modern foglalkozások iránt érdeklődnek. Irodai munka és idegenforgalom A Profesia.sk munkaközvetítő portál elemzése azzal foglalkozik, hogy az álláshirdetésekben megkövetelt végzettség alapján melyek a legnépszerűbb pozíciók a hazai munkaerőpiacon. Azon állásajánlatok között, melyeket középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőknek szánnak, már hosszabb ideje az adminisztratív munkával kapcsolatos pozíciók dominálnak Az irodai munka népszerűsége évek óta rekordokat döntöget. Ugyancsak népszerűek az államigazgatásban kínált helyek, az újságírás, valamint az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek V Nagy az érdeklődés a médiában, a marketing és a reklám terén meghirdetett helyek iránt is. „ az idegenforgalom iránt, főleg idegenvezetőként próbálnák ki sokan magukat. Egy ilyen állást nagyjából 45-50 jelentkező pályáz meg, legalább ennyien küldik el az életrajzukat egy-egy hirdetésre reagálva. Csúcsvezetés A főiskolai végzettséget megkívánó ajánlatok közül főleg azokra jelentkeznek a legtöbben, melyek a csúcsvezetésbe keresnek menedzsereket. A vezető pozíciók mellett nagy az érdeklődés a médiában, a marketing és a reklám terén meghirdetett helyek iránt is. Új trend az tin. „copy” - főleg reklámszövegek és -szlogenek alkotására, kampányok szervezésére keresnek szakembereket. „Egy copywriter hirdetésre átlagosan több mint 31 jelentkező reagál. Ez iránt a pozíció iránt mármár nagyobb az érdekelődés, mint az összes menedzseri munka iránt. Ugyanakkor a főiskolai végzettséget megkívánó pozíciók közül a legattraktívabbak továbbra is az ügyvezető igazgatói, a vezérigazgatói, az igazgatói vagy a csoportvezetői állások” - mondta Nikola Richterová, a Profesia munkatársa. Rekordok a munkaerőpiacon Szlovákiában soha nem volt anynyi állásajánlat, mint az utóbbi hónapokban. Összehasonlításképpen: 2019 első felében 85 ezer állásajánlatot evidáltak, 2022 első felében egyharmaddal több hirdetés jelent meg. A 115 ezer meghirdetett pozíció csaknem 40%-a a Pozsonyi kerületben volt. Utána következett a nagyszombati, a nyitrai, majd a trencséni régió. A legkevesebb munkaerőt az Eperjesi kerületben keresték. ,A rekordmennyiségű hirdetés jó hír az álláskeresőknek, így könynyebb és egyszerűbb új lehetőségeket keresni és kipróbálni” - mondta Richterová. Van, aki már a főiskolai tanulmányok mellett elkezd dolgozni - egyrészt a diákok így értékes tapasztalatokra és gyakorlatra tehetnek szert, másrészt sokan így finanszírozzák a főiskolai kiadásaikat. Egyesek előnyben részesítik a részmunkaidős vagy megbízási szerződéseket, illetve a munkavégzésről szóló megállapodásokat, másoknak pedig a teljes munkaidős állás felel meg. A cégeknek is előnyös diákokat foglalkoztatni. Az adatok azt mutatják, hogy minél nagyobbak és igényesebbek a munkaadók elvárásai, annál nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Ez különösen érvényes az egyetemi végzettséget megkövetelő állások esetében. A legtöbb, főiskolával rendelkező szakemberre az IT-szakmában, a közgazdaságban, a pénzügyek, a könyvelés és a menedzsment terén van szükség, (sza) Az egyetemisták 5 tévhite A felsőfokú tanulmányokat a legtöbben nem abban a városban végzik, ahol születtek, ahová alap- vagy középiskolába jártak, illetve ahol a szüleikkel élnek. A főiskolások zöme kollégiumban vagy albérletben lakik távol a családtól, s az egyetemen töltött évek kiváló alkalom arra, hogy önállósodjanak, a saját lábukra álljanak, s megtanuljanak gazdálkodni a pénzükkel és a szabadidővel. 1A költségvetés megtervezése ■ Noha a közoktatás ingyenes - beleértve a nappali tagozatos főiskolai képzést is - gyakorlatilag mindenért fizetni kell, a főiskolai élet rengeteg kiadással jár. Sok diák nem gondol a pénzre egészen addig, amíg nem ürül ki a pénztárcája. Nem mindenkinek adatik meg, hogy a családja anyagilag támogassa, s akik kapnak némi zsebpénzt, nem biztos, hogy elég mindenre. Ha elfogy, ismét kérhetünk a szülőktől, esedeg kölcsönkérhetünk a barátoktól, vagy gyorsan kereshetünk valamilyen alkalmi munkát. Am mi van, ha adott helyzetben egyik lehetőség sem jön be? Jobb elkerülni az ilyesmit, vagyis a problémákat tanácsosabb megelőzni, mint utólag pánikolni. Előre kell tervezni, költségvetést kell készíteni. A dolog nagyon egyszerű: elég havonta figyelemmel kísérni a bevételeket és a kiadásokat, így előre kiszámítható, nagyjából mikor fogy el a pénz, s fel lehet rá készülni. Például úgy, hogy egy időre csökkentjük a kiadásokat, csak a legszükségesebbekre kell korlátozni. Ha nem lehet lefaragni belőlük, akkor növelni kell a bevételt, vagyis előre el kell tervezni, mikor vállalunk a hétvégén alkalmi munkát, s azt tanácsos időben megszervezni. Nagyon sok diák így tanul meg gazdálkodni és önállósodik a szüleitől. Aki nem képes beosztani a pénzét diákként, nem valószínű, hogy később a jóval nagyobb összegekkel egy csapásra sikerülni fog, s kicsi a valószínűsége, hogy sikeres és gazdag lesz. 2 ■fai ■ Mindegy, mit tanulok, csak legyen diplomám Ez az állítás helytelen - egyáltalán nem mindegy, milyen szakot végzünk el. Ha csak az anyagi oldaláról közelítjük a kérdést, elmondhatjuk a szociális munka, filozófia vagy pedagógiai szakon végző hallgatók a munkaerőpiacon a kevésbé jól jutalmazott alkalmazottakhoz tartoznak Néha kevesebb pénzért dolgoznak, mint egy szakmunkásképzőt végzett kőműves - annak ellenére, hogy évekg készültek a foglalkozásukra, komoly államvizsgákon estek át. Sokan ezt igazságtalannak tartják ezért nagyon is meg kell fontolni, mit tanuljunk a főiskolán, s fontos, hogy a jövőveli foglalkozásunk érdekeljen minket, akár a hobbink is lehet. Mindenesetre a tanulmányok mellett k lehet próbálni sok minden mást is, például lehet alkalmi munkát vállalni egy utazási irodában, kpróbálhatjuk magunkat tolmácsként vagy fordítóként stb. Minél több tapasztalatra tesz szert valak, annál jobb elképzelése lesz arról, mivel akar foglalkozni az életben. 3 Nem akarok adósságokban úszni ■ Nem kellemes érzés, ha tartozásunk van. A fiatalok többsége nem vágyik arra, hogy az iskola befejezése után azonnal ott legyen a nyakán egy bank hitel. Ugyanakkor a dolgot máshogyan is megközelíthetjük A főiskolai tanulmányokra úgy is teknthetünk, mint befeketésre az életünkbe - nemcsak új ismereteket szerzünk hanem lehetőséget is teremt kipróbálni új dolgokat, kialakítani érdekes kapcsolatokat, amire a dolgozó embereknek alig van lehetőségük A főiskolai évek arról is szólnak, hogy az ember keresi önmagát és a helyét a világban. Sajnos, ebben nem mindenkt tud támogatni a családja, főleg a jelenlegi válságos időszakban sok család számára komoly problémát okozhat a tanulmányokkal összefüggő kadások fedezése. A diákhitel megoldást jelenthet, s ez esetben a kölcsönre úgy kell teknteni, mint észszerű befektetésre. Adósnak lenni az iskola befejezése után nem feltétlenül rossz dolog, ha a kölcsönkért pénzzel okosan bánunk 4 Titulussal könnyen találok munkát W Manapság már ez sem igaz. Nem azért kell tanulni, hogy okevelet vagy jó munkát szerezzünk az iskola elvégzése után, hanem hogy megfelelő műveltségre, tudásra, tapasztalatakokra, lehetőségeke tegyünk szert. Önmagában az egyetemi végzettség nem nyújt garanciát arra, hogy jó állásunk lesz. Sok munkaadó gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakembereket keres, ezért fontos a tanulmányok mellett több mindent kirpóbálni, munkát is vállalni, külföldi tanulmányi utat abszolválni. 5 A szülők majd mindent térítenek ■ Amikor valak főiskolára jelentkezik, természetesen elvárja, hogy a kollégiumi életet majd a szülők finanszírozzák. Érthető, hiszen melyik szülő nem tenné ezt meg a gyerekéért? Ugyanakkor megszokásból hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy léteznek olyan emberek is, akknek eltérő az anyagi helyzetük. Nem mindenkt tud a családja anyagilag támogatni, s az ilyen környezetből származó fiataloknak pénzt kell keresniük, a tanulmányaik mellett munkát kell vállalniuk, ha finanszírozni akarják a főiskolai kiadásaikat. Sőt olyanok is vannak, akk a keresetük egy részét hazaküldik a szüleiknek. Felmérések szerint minden tizedik főiskolai hallgató csak magára van utalva, s nem kap semmilyen anyagi támogatást a családjától. Ezért nem árt, ha a szülők segítségét nem automatikusnak vesszük, hanem úgy tekntünk rá, mint lehetőségre, s ne szórjuk két kézzel a pénzt, hanem tanuljuk meg jól beosztani és takarékoskodni! (sza) Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., EGYETEM - Új Szó, P.O.BOX 222, 83 000 Bratislava 3. Reklámmenedzser: Kis Péter (+421 905 413 623). Fotók: shutterstock.com.
