Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-21 / 268. szám
8 I KULTÚRA 2022. november 21. | www.ujszo.com Az emberi biológia meghekkelése A jövő embere: biotechnológiai forradalom és annak hozadéka az emberiség számára KASZÁS DÁVID „A fejlődés olyan speciálisan tervezett embereket fog adni nekünk,akik okosabbak, gyorsabbak és erősebbek lesznek nálunk. Laboratóriumokban fogják előállítani őket tömeggyártásban, így belátható időn belül örök életet biztosíthatunk magunknak." Nocsak, mi lehet ez? Egy lehetséges jövőben játszódó pszichothriller? Fantasyvel fűszerezett disztópia? Érkezik az ellenérv: „bár az általunk tárgyalt témák közül több is valóságos science fictionnek tűnhet, ezek a kérdések közelebb vannak, mint sokan gondolnák. Ha tetszik, ha nem, a biotechnológia alakítani fogja a jövőnket, és jelen pillanatban is számos fontos döntés születik. A ránk váró viták megkövetelik a biológiánk és a szóban forgó technológiák alapvető megértését, és ezzel egy időben a lehetőségek és következmények alapos etikai átgondolását. Ebben a könyvben megpróbáltunk alapot adni mindkettőhöz.” A szerzők sorra veszik az új technológiák alkalmazása kapcsán felmerülő, beláthatatlan következményekkel járó etikai és társadalmi kérdéseket. Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon. Ez a fejlődés egyszerre izgalmas és ijesztő. Ég veled, öregedés? Persze az effajta vizsgálati eredmények „zömmel a valószínűség fokáról szólnak, nem pedig arról, ami biztosan történni fog.” Ami biztos, az az egészségedről, a származásodról vagy a jellemzőidről (el)árult információk (akárcsak a DIY, azaz: csináld-magad-géntesztek), mely során megismerheted az előtörténetedet. Hamarosan magad is megvásárolhatod és az otthonodban használhatod e vadonatúj biotechnológiát, így a pénzed és az egészséged közötti kapcsolat még annál is egyértelműbb lesz, mint amennyire most az. Az élet genetikai lottósorsolásán együtt válogathatjuk a nyerő szelvények egy részét. A magán- és az állami szféra cserébe csak az egészségügyi adatainkat kéri. Amiből minden lehetséges információt felszív, így önként és dalolva asszisztálunk egy masszív megfigyelőállam kiépítéséhez. Ég veled, adatvédelem! S ez már nem a jövő. Ez a szomorú és eleven jelen (lásd: Kína) a technológiai szürkemar... zónákban. Szép új világ. A szerzőpáros azt is bemutatja, hogyan működik a testünket alkotó, hihetetlenül fejlett gépezet, és hogy az új ismeretek és az új eljárások miként teszik lehetővé az emberi biológia felülírását az élet valamennyi szakaszában. Céljuk, hogy bevonják az olvasót azoknak a fontos döntéseknek a megvitatásába, amelyeket a biológiai forradalom állít elénk. A tájékozottság, a jártasság és a vita e sajátos kapcsolata szívügyük: a biotechnológiáról folytatott politikai vitának gyakran jót tenne egy kicsit több biológiai és technológiai ismeret - és több tudós mutathatna még nagyobb érdeklődést a kutatási eredmények társadalmi következményei iránt... (Korántsem pontos) rekonstrukcióik során eljátszanak az élet meghekkelésének gondolatával, és reflektálnak néhány főbb társadalmi, filozófiai és személyes következményre, melyeket az élet radikális meghosszabbítása hozhat magával. Evolúciónak nevezett nagy kísérletük során majd' 200 oldalon lobbantják be az élet tűzijátékának gyújtózsinórját, ahonnan a bélbaktériumok sem hiányozhatnak. Biotintával osztályozott információik egyfajta genetikai gyorstalpalóként hozzák elérhető közelségbe azokat a kutatásokat, melyek lényü(n)k esszenciáját jelentik. Más kérdés, hogy hírvivő anyagaik a norvég mindennapokból mennyiben kivetíthetők, átültethetők a kelet-közép-európai modellekre... Kiegészítő hardverként részletes, nehezebb, mi több, súlyosabb szag- és szak(b)irodalom, valamint könnyebben olvasható, informatív források és egyéb építőelemek kísérik a szerelő- és karbantartási munkálatokat. „Ám ahogy a humán korrektorok és szerelők esetében is előfordul, néhány hiba olykor elsiklik a radar alatt, vagy nem lesz megfelelően kijavítva.” S idővel az efféle hibák felhalmozódnak... Bratlie és Kvale mértékletességre intenek, bár maguk gyakran folyamodtak csokoládéhoz és burgonyacsipszhez e könyv lejegyzése közben. Életmódjuk lenyomata, mentális tréningjük gyógyírt jelenthet „edzéspirulákkal, fogyókúrás szerekkel és boldogságtablettákkal” bombázott mindennapjainkra. Nagytakarításukkal megtisztítják az olvasó agyát, energiatartalékkal látják el. De arra is választ adnak, pacsirta vagy bagoly típusú emberek vagyunk-e inkább. Kalapozók és kuruzslók között fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy új darabokkal bővítsék a tudáspuzzle-t, s hogy helyükre illeszthessék a „törmelék-DNS” darabkákat. Szállított, hírvivő anyagaikkal, korábbi kísérleti kezeléseikkel, osztályozási kódjaikkal „számos technikai, jogi és etikai kérdésre próbálnak választ adni, nem utolsósorban az állatjóléttel kapcsolatban.” Még magasabbra emelik tekintetü(n)ket, hogy együtt közelebbről vizsgálhassuk a biológia fölötti irányítás átvételének társadalmi és politikai következményeit a fogantatástól egészen a sírig. „Ahogy a kutatási front rendületlenül halad előre, és egyre többet értünk abból, hogy a génjeink hogyan függnek össze az egészséggel, valamint a testi és mentális jellemzőkkel, úgy válik egyre fontosabbá, hogy megtaláljuk a saját válaszainkat.” Bár a több információ nem mindenki számára előnyös. A tudás valóságos kényszerzubbonnyá válhat, ami szorongást és aggodalmat kelthet bennünk. Jogunkban áll nem tudni. Jogunkban áll úgy dönteni, inkább tudatlanságban élünk. Vagy hasznos és életmentő ismereteiddel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk azért a világért, amelyet egyszer a gyerekeink fognak átvenni. S mivel mi, emberek, nem vagyunk túl jók a valószínűségszámítás és kockázatok intuitív megértésében, „a jóléti társadalom alapja fog összeomlani, ha nem sikerül megelőznünk azt a társadalmi egyenlőtlenséget, amelyet egy ilyen fejlődés hozhat létre.” Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale: A jövő embere - A biotechnológiai forradalom és annak hozadéka az emberiség számára, Typotex kiadó Budapest, 2022, 220 oldal Döntőbe jutott az Opera Trio Yoko Ono-kiállítás a Nemzeti Múzeumban A békevágy és a béke témájához kapcsolódó alkotásokat mutat be Yoko Ono legismertebb kortárs japán képzőművész ás zenész, John Lennon felesége életművéből A háborúnak vége! Ha akarod - Tribute to Yoko Ono című kamarakiállítás, amely vasárnap nyílik Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Budapest. A februárban a 90- ik életévét betöltő világhírű performance- és kortárs művész tárlatán interaktív és performatív művek, valamint festmények, szobrok és rövidfilmek lesznek láthatók. L. Simon László főigazgató hangsúlyozta: a Yoko Ono-kiállítás a béke fontosságára hívja fel a figyelmet. Arra, hogy nincs szükség háborúra, mert annak soha nincsenek igazán nyertesi, csak súlyos vesztesei vannak, az etnikai konfliktusokat, gazdasági kérdéseket nem lehet fegyverekkel megoldani. A főigazgató közölte, hogy a Yoko Ono-kiállításból befolyó összeget az ukrajnai háború kárpátaljai áldozatainak támogatására fordítják. Ötvenkét évvel ezelőtt New Yorkban jelentek meg szórólapok War is over! If you want it (A háborúnak vége, ha te is akarod) felirattal. A Yoko Ono kezdeményezésére indult projekthez később csatlakozott John Lennon is, akkor a vietnámi háború ellen tiltakoztak - emlékeztetett a sajtótájékoztatón Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a békeaktivista megnyilvánulás ismét aktuálissá vált az ukrajnai háború miatt. A Yoko Ono-kiállításon az alkotó több mint 30 fontos müve lesz látható. Yoko Ono a második világháború után elkezdődő modernizmus legnagyobb hatású japán művésze. Harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, számos könyvet írt, életművének legjelentősebb része a képzőművészethez kapcsolódik. Yoko Ono saját életművét egyedül építette fel. (MTI) A dunaszerdahelyi Opera Trio bejutott a JO J Televízió Őeskoslovensko mé talont című tehetségkutatójának döntőjébe. Az élő show vége rendkívül izgalmasan alakult. A középdöntőben a nézői SMS- ek döntöttek, a szabályok alapján a zsűri csak értékelte a látott produkciókat, de nem szavazott. A három dunaszerdahelyi magyar zenepedagógus alkotta trió a Never Enough című musicalslágert dolgozta fel, amelyet legtöbben Kelly Clarkson előadásában ismernek. A színpadon a For You a capella énekegyüttes segítette őket. A szavazatok összesítését követően bekerültek a legjobb négy közé, ám a szombati elődöntőből csak három produkció juthatott a döntőbe, a korábban beválogatott versenyzők mellé. Ezért a két legtöbb voksot kapott versenyszám után a négytagú zsűri dönthetett. Ketten közülük - Diana Mórová szlovák színésznő és Jakub Prachar cseh színész, énekes - az Opera Triót juttatta volna tovább, míg a másik két zsűritag, Marta Jandová és Jaro Slávik az ukrán légi akrobatákat, Artúrt és Esmirát. A műsor szabályai értlemében ilyenkor a nézői szavazatok száma dönt. Mivel az Opera Trióra többen voksoltak, ők jutottak a fináléba. A három dunaszerdahelyi zenepedagógus, Kevicky Tünde, Kollár Katalin és Kovács Nagy Andrea formációja szombaton tovább versenyezhet a 40 000 eurós fődíjért. A három szoprán már tíz éve énekel együtt, rendszeresen koncerteznek itthon, de Magyarországon is ismertek, készítettek már komolyzenei klipet is. Quk) Szombaton versenyezhetnek a döntőben (Forrás: Joj TV)
