Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-21 / 268. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 21. | www.ujszo.com Hullanak a boltok Magyarországon Budapest. Az első fél évben kétezerrel csökkent az üzletek száma Magyarországon. Leginkább az élelmiszer- és italboltok száma esett vissza. Az idei év első fél évében először fordult elő, hogy 110 ezer alá csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon - írja a Portfolio.hu. Az élelmiszer- és italboltok száma 450-nel csökkent, a zöldségeseké 180-nal, a ruhaboltoké 400-zal és ugyanennyivel az iparcikküzleteké. A használtcikk-boltok száma 150-nel csökkent. E mögött több folyamat húzódik meg, pl. az online kiskereskedelem térnyerése, a kistelepülések elnéptelenedése, a bevásárlóközpontok terjedése. Az év második felében még gyorsulhat a boltok számának zuhanása. Az infláció egyre magasabb, már 20 százalék fölött jár, mivel a bérek emelkedése ezzel nem tud lépést tartani, a háztartások fogyasztása csökken. (hvg) RÖVIDEN Tisztázatlan körülmények Moszkva. Tizenegy fegyvertelen orosz katona halt meg tisztázatlan körülmények között november közepén a luganszki Makijevkánál. Az orosz média szerint ukrán katonák végezték ki a földre fektetett embereket, a másik értelmezés szerint az ukránok felszólítására a romos házból feltartott kézzel előjövő orosz katonák közül az egyik rálőtt az ukránokra, és emiatt tört ki lövöldözés. Nem tudni, pontosan mi történt a helyszínen, de az ügy alapos kivizsgálást igényel. (telex) Lövöldözés egy melegbárban Colorado Springs. Öt embert megölt, 18-at pedig megsebesített az egyesült államokbeli Colorado állam egyik melegbárjában egy lövöldöző szombat éjjel. A megsebesült gyanúsítottat őrizetbe vették. A Club Q nevű szórakozóhely a Facebookon gyűlölet-bűncselekménynek nevezte az esetet, és a bejegyzés szerint a támadót vendégek ártalmatlanították. A hatóságok egyelőre nem adtak információt a gyanúsított lehetséges motivációiról. (MTI) Több embert megkorbácsoltak Kabul. Tizenkilenc embert, 10 férfit és kilenc nőt korbácsoltak meg a tálib hatóságok Afganisztán északkeleti részén az ország legfelsőbb bíróságának tegnapi közleménye szerint. Afganisztánban most először került sor nyilvános korbácsolásra azóta, hogy a tálibok bejelentették, ismét alkalmazni fogják a büntetést. A büntetéseket lopás és szökés miatt szabták ki, a végrehajtáson hitszónokok is részt vettek. (MTI) Ukrán települések ezrein nincs áram A csak a becenevén ismert brit művész, Banksy megerősítette: az elmúlt hetekben több falfestményt is készített romos házfalakra Ukrajnában. Banksy egyik borodjankai alkotása dzsúdójelenetet ábrázol: egy cselgáncsruhában lévő kisfiú ippont, azaz azonnali győzelmet érő akciót hajt végre a szintén dzsudogiban lévő Vlagyimir Putyin orosz elnökön. (TASR/AP-feivétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/London/Moszkva. Kigyulladt egy herszoni olajraktár egy orosz rakétatámadás miatt. Az orosz erők folytatják az ukrán energetikai rendszer elleni támadásokat. Szombaton előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Rishi Sunak brit miniszterelnök. Az országos energiaellátás már most sem megoldott Ukrajnában, települések ezrein nincs áram, és emiatt leállt a vízszolgáltatás is. A tél már elkezdődött, a hőmérséklet több mint egy hete fagypont alatt van. A legnagyobb ukrán magántulajdonú energetikai vállalat, a DTEK vezérigazgatója azt tanácsolta, hogy aki teheti, hagyja el az országot. Minél kisebb a lakosság fogyasztása, annál biztosabb lehet a kórházak és stratégiai létesítmények áramellátása. Az orosz ellenőrzés alól nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszonban is alig van áram, viszont majdnem nyolc hónap után szombaton első alkalommal futott be egy utasszállító vonat Kijevből. A herszoni pályaudvaron ünneplő tömeg fogadta a különvonatot. Tegnap délelőtt kétszer is tűz alá vették az ukrán fegyveres erők a zaporizzsjai atomerőművet, összesen 14 lövedéket kilőve a létesítményre, amelyek közül kettő eltalálta az erőmüvet tápláló távvezetéket - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A háttérsugárzási szintje a tábornok szerint normális. Rishi Sunak brit miniszterelnök szombaton Kijevben bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font értékben légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának. A brit kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. Látogatásának célja az volt, hogy megerősítse: az Egyesült Királyság továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország ellen vívott háborúban - közölte a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal nem sokkal később ismertette az Ukrajnának felajánlott újabb brit fegyverszállítás részleteit. A beszámoló szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz csapásoktól. Kijevbe látogatott az új-zélandi védelmi miniszter, aki védelmi kérdésekről egyeztetett ukrán kollégájával. Peeni Henare közleményben arról tájékoztatott, a felek megállapodtak, hogy Új-Zéland 2023 júliusáig meghosszabbítja az ukrán katonák Egyesült Királyságban történő kiképzését támogató programját. Henare Lengyelországba is ellátogatott, ahol ottani partnerével, Máriusz Blaszczakkal találkozott, és kifejezte együttérzését a kedden történt kelet-lengyelországi rakétaincidens miatt, amelyben két ember meghalt. Egyiküket szombaton, a másikat tegnap temették el. (euronews, MTI) Feszült a helyzet Irán kurdok lakta térségeiben Isztambuli merénylet: öt embert őrizetbe vettek Párizs. Egyre feszültebb a helyzet a hatóság és a tüntetők között Irán kurdok lakta térségeiben iráni ellenzéki szervezetek szerint, akik tegnap áramkimaradásokról és lövöldözésekről is beszámoltak. A norvégiai székhelyű Hengav emberi jogi szervezet úgy tudja, hogy fegyveres csapatokat küldtek Nyugat-Azerbajdzsán nevű tartomány Mahabád nevű városába, ahonnan a szervezet Twitteren közzétett bejelentése szerint a város lakónegyedeiben lövéseket is lehetett hallani. A szervezet azt közölte, hogy szombaton a hatóságok tüzet nyitottak a tiltakozókra a Kurdisztán tartományban lévő Divandarreh településnél, és legalább három civilt megöltek. Robbanásokról érkezett hír Nyugat-Azerbajdzsán székhelyéről, Bukanból és a kurdisztánbeli Szagezből is. Iránban szeptember 16. óta tart országos tiltakozáshullám, amelyet Mahsza Amini 22 éves iráni kurd nő halála váltott ki. A nőt az erkölcsrendészet letartóztatta, mert állítólag megsértette az iszlám köztársaság szigorú öltözködési szabályait, majd az őrizetben halt meg. A hatóságok „zavargásokról” beszélnek, és Irán külföldi ellenségeit, illetve ügynökeiket teszik felelőssé. Az Iran Human Rights szervezet szombaton közzétett adatai szerint már legalább 378 ember vesztette életét a tiltakozásokban. Bár a tiltakozások országos méretűvé váltak, a megmozdulások központjai a kurdok lakta területek. Az első tüntetéseket is Szagezből, Amini szülővárosából jelentették. A 83 milliós Iránban mintegy 10 millió kurd él. (MTI) Szófia/Chisinau. A bolgár rendőrség őrizetbe vett öt embert, akiket azzal gyanúsít, hogy közük volt a hat halálos áldozatot és 81 sebesültet követelő november 13-i isztambuli robbantáshoz - jelentette a bolgár állami televízió biztonsági forrásokra hivatkozva. Az őrizetbe vettek között a jelentés szerint moldovai állampolgárok és arab származású személyek vannak. A moldovai külügy- és európai integrációs minisztérium sajtóosztálya később megerősítette a bolgár értesülést, pontosítva azzal, hogy az őrizetbe vettek közül hárman moldovai állampolgárok. A chisinaui külügyminisztérium közleményében elítélte az isztambuli terrorcselekményt, és közölte, hogy a moldovai hatóságok készek közreműködni a vizsgálatban. Az eddigi ismeretek szerint az érintettek logisztikai és kommunikációs támogatást nyújtottak a terrorcselekmény szervezőinek. A merénylet másnapján beismerő vallomást tett az a szíriai állampolgárságú nő, Ahlám Albasír, akit a robbantás elkövetésével gyanúsítanak. Elmondta, hogy ő helyezte el a pokolgépet Isztambul egyik legforgalmasabb sétálóutcájában, az Istiklalon. Azt is elismerte, hogy a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) megrendelésére hajtotta végre a robbantást, és az észak-szíriai Kobaniból kapta a parancsokat. A nőt a török média szerint a PKK titkosszolgálata képezte ki. (MTI) COP27: pénzt kaphatnak a fejlődő országok Egy kézen a „fizet" felirat, amely a veszteségek és károk jóvátételére szólított fel a klímacsúcson (TASR/AP-feivétel) Kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg az országok az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) az egyiptomi Sarm es-Sejkben. Az alap az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. Sarm es-Sejk. Az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását; a nyilatkozatot a konferenciát vezető Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter jelentette be tegnap hajnalban. A nyilatkozat szerint továbbra is érvényes az a célkitűzés, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. A megállapodásban felszólították az országokat, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Közölték azt is, hogy a részletek kidolgozása a jövőre tartandó következő konferenciára maradt. Az alapról szóló döntést üdvözölte António Guterres ENSZ-főtitkár is. A közösségi oldalakon nyilvánosságra hozott videóüzenetében fontos politikai jelzésnek nevezte a megállapodást. Espen Barth Eide norvég klímaügyi miniszter a megállapodás bejelentését követően újságíróknak viszont azt mondta, „erősebb megegyezést” remélt. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos szintén csalódottságát fejezte ki, leszögezve: a megállapodás „nem jelent előrelépést” sem a bolygó, sem az emberek számára. Úgy vélte, egyes országok „még mindig nem elég elkötelezettek” az átlaghőmérséklet szabályozásával kapcsolatban, és sajnálatát fejezte ki, amiért „nem használtak erősebb megfogalmazásokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban”. „Tehettünk volna többet” - jelentette ki. (MTI)
