Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-19 / 267. szám

141 KULTÚRA 2022. november 19. | www.ujszo.com A pillanatnyi szobrok mestere Az egyperces szobrairól híres osztrák művész kiállítása január végéig látogatható a Pozsonyi Városi Galériában HAVRAN KATI A könyörületért esdeklő művész című alkotás, mely a kiállítás címét is adta (Fotók: erwinwurm.at) Nem rendeznek gyakran Po­zsonyban kiállítást világklasz­­szis műveiből. Erwin Wurm alkotásai elmossák a fotó ás a szobrászat között húzódó ha­tárokat, ráadásul a performa­­tív művászet faló is kacsin­tanak. A tárlat fókuszában a művész leghíresebb sorozata, az Egyperces szobrok állnak. Készít műfaji szempontból nézve hagyományos értelemben vett szob­rokat — tehát olyan térbeli műveket, amelyek az adott helyen később is ott találhatóak - és olyanokat is, amelyek létezése csupán néhány pillanat kér­dése. A most nyílt kiállításon mind­kettőből találunk, ám a hangsúly az utóbbira helyeződik. Az Erwin Wurm - A könyörületért esdeklő mű­vész (Erwin Wurm - Umelec prosiaci o milosf) címmel meghirdetett tárlat a Nemzetközi Fotóhónaphoz fűződik, de a többi kiállítással ellentétben ja­nuár végéig látogatható. „Videóim, fotóim és könyveim - kivétel nélkül szobrok” - állítja Er­win Wurm. A műfaji határok eltörlé­se manapság természetesen már nem számít meglepetésnek a képzőművé­szetben sem, Wurm azonban abban volt úttörő, hogy hogyan lehet újra­értelmezni a szobrászatot. Miközben alkotásai megkérdőjelezik a műfaj­jal szemben támasztott hagyományos elvárásokat, az osztrák művész egy kifejezetten egyedi világot teremtett. Egyperces szobrai a fotó, a szob­rászat és a performansz elemeit öt­­•vözik, ő maga a performatív szobrá­szat kifejezéssel is jellemzi őket. Az egypercesek az emberi testet állít­ják középpontba, az alkotó élő szo­borként kezeli a testet, mely valami­lyen bútorral, étellel, a fallal, vagy használati tárggyal lép interakci­óba. Egy-egy ilyen pillanatot fotó­val dokumentál. Az interakciók el­ső pillantásra vicceseknek tűnnek, egy idő után azonban, mikor már több tucat ilyet megtekintett az em­ber, valamelyest feszélyezve kezdi magát érezni. Wurm saját maga is hangsúlyozza, hogy műveinek célja nem a humorkeltés, legalábbis nem elsősorban és kizárólagosan. Az el­sőre könnyednek tűnő téma mögött társadalmi kritika húzódik. „Csak ha kellő távlatból nézzük, akkor áll össze ezekből a pillanatnyi élő szob­rokból egy nyugtalanító kép, mely a jelenlegi társadalmunkat tükrözi” -jellemzi a kiállítás kurátora, Aurel Hrabusicky Wurm alkotásait. Annak ellenére, hogy az alkotásokon a tár­gyak az ember közvetlen közeléből származnak, „azonban nincsenek a hatalmukban, és az emberek elvesz­tik felettük az uralmukat, vagy leg­feljebb csupán egy percre tudnak ve­lük megbirkózni.” Egy olyan világ­ban élünk, ahol minden eldobható: Wurm alkotásai maguk is rövid éle-Az 1997-es Egyperces szobrok című sorozatból tűek. Az egypercesek érdekessége, hogy Wurm a nyolcvanas években kezdte őket készíteni, de máig foly­tatja őket. A Pozsonyi Városi Galériában ta­lálható kiállítás két emeletet tölt be. Érdemes a harmadik emeleten kezde­ni, itt láthatjuk a kiállításon szereplők közül a legkorábban készült alkotá­sokat, az 1997-es Egyperces szobrok sorozatot. Ezek a korai alkotások ti­pikusan az emberi test és tárgy in­terakcióját jelenítik meg egy fehér fal előtt, esetleg a padlón (és nem ritkán maga a fal vagy a padló is az interak­ció része). Majd egy emlettel lejjebb sétálva felfedezhetjük, hogy milyen módon kapcsolódnak ezekre az al­kotásokra a későbbi művei. Ezek még erőteljesebben mozdulnak a perfor­­mance-művészet irányába, hiszen itt már nem csupán az emberi test és a tárgy interakciójáról van szó egy le­csupaszított térben, hanem a tér is hangsúlyos lesz: a Szabadtéri szobrok (Outdoor Sculputres) című sorozatá­nak lényege pont az, hogy a kültér is szerepet kap. Az 1998-as Appenzell­­ben készült müveiben központi szere­pet játszanak az utca elemei, legyen az épp egy útpadka vagy egy ablak, míg a két évvel későbbi, Tajpejben készült sorozatában a helyi szokások és nagyvárosi létezési formák is fon­tossá válnak. Ezeken kívül néhány szoborsorozatot is megnézhetünk az emeleten, melyek zöme a legújabb Concrete (Beton) című sorozatából származnak. Wurm művészetét elsősorban egy kor lenyomataként értelmezhetjük. Érdemes megjegyezni, hogy alkal­manként a popkultúrával is kokettál, hiszen készített már a Vogue számára fotósorozatot Claudia Schifferről, és a popkultúra is vele - a Red Hot Chilli Peppers Can’t Stop című dalához ké­szült videóklipp például az 1997-es egyperceseit kelti életre. Wurm tehát széles körű közönséget szólít meg: mi se féljünk belépni a világába. Bradley Cooper lesz az új Spielberg-film sztárja Fülmasszázs újkori hangokkal A San Franciscó-i zsa­ru című legendás, 1968- as krimi nyomán forgatja Steven Spielberg új film­jét, amelynek főszerepét Bradley Cooper kapta, de az eredeti főszereplő csa­ládja is érdekelt a munká­latokban. Az eredeti film főszerepét, Frank Bullitt nyomozót Steve McQueen alakította. A Warner Bros. új produkciójának forgató­­könyvét Josh Singer írja, a Variety szerint Spielberg valószínűleg egé­szen másként meséli majd el Bul­litt történetét. A Peter Yates által rendezett eredetiben McQueen­­nek egy besúgót kell védenie, hogy tanúskodhasson a maffia ellen. A besúgót azonban megölik és Bullitt nyomozni kezd. A film arról volt híres, hogy a filmtörténet egyik legizgalma­sabb autós üldözését rendezték meg benne, Steve McQueen ma­ga vezette a Ford Mustangot, ame­lyen több módosítást is elvégez­tek a kaszkadőrjelenetekhez. A négymillió dolláros költségvetés­ből forgatott film egyébként nagy sikert aratott a mozikban és a kri­tikusok körében is, a jegyeladá­sokból csaknem 42 millió dollár folyt be, és a legjobb vágásért Os­­cart is kapott. Az egyelőre cím nélküli Spiel­­berg-filmben Bradley Cooper pro­ducerként is közreműködik. Steve McQueen fia, Chad McQueen és unokája, Molly McQueen pedig executive producerként dolgozik a stábbal. Spielberg A Fabelman család című, félig-meddig önéletrajzi elemeken alapuló legutóbbi film­jét november eleje óta játsszák az észak-amerikai mozik, Cooper pe­dig már a Leonard Bernstein vi­lághírű karmesterről és zeneszer­zőről szóló Maestro utómunkáin dolgozik, amelyet színészként, társforgatókönyvíróként, rende­zőként és producerként is jegyez. A Maestro című film fejlesztésé­vel egyébként Steven Spielberg hosszú éveket töltött, ám miután megnézte Cooper Csillag születik című rendezői bemutatkozását, ar­ra bátorította kollégáját, hogy vál­lalja el a film rendezését. (juk) A world music, az ambient ás a new age kereszteződé­sénél táborozott le a Hang Massive 12 évvel ezelőtt. Fokozatosan hódították meg a világot, eleinte még be­­csületkasszás koncerteket csináltak, mára eljutottak a százmilliós YouTube-os meg­tekintésig. November 22-én Pozsonyban lépnek fel. Aki ott volt az augusztusi Upri­sing fesztiválon, már hallhatta ezt a brit-svéd duót, és ha hozzám hason­lóan nem igazán tudta, mire számít­son, vélhetően leesett az álla. Mert a koncertfelvételek csak félig-med­dig adják vissza azt azokat az elké­pesztő hanghatásokat, melyeket fura hangszereiken produkálnak. A hang vagy hangdrum (angolul handpan) nevű instrumentumot so­kan ufóserpenyőnek hívják, látvány­ban és megszólalásban is az ősi tibeti hangtál áll a legközelebb hozzá, mert olyan, mintha két hangtálat egymás­ra forrasztottak volna. Egészen kü­lönleges sztori ez a zenetörténetben, mivel manapság már nemigen ta­lálnak fel új akusztikus hangszere­ket. A huszadik század utolsó évé­ben Svájcban mégis megszületett a Hang (berni német nyelvjárásban a szó kezet jelent). Lehet vele nyugtató, meditálásra alkalmas, ambientes at­moszférát teremteni, de lüktető, tán­coltató, eksztatikus, szinte technós ritmusok csiholására is alkalmas. A brit Danny Cudd és a svéd Mar­kus Johansson Indiában találkoztak, eleinte túlsúlyban volt náluk az a faj­ta zene, amelyet new age-boltokban hallani, közönségük is főleg útke­reső, a keleti filozófiákhoz vonzódó i fiatalokból állt. A zenészek azonban folyamatosan tágították a horizon- i tot, kísérleteztek a hangszerrel, és ma már olyarr izgalmas, összetett ritmu­sokat tudnak produkálni, hogy akár kortárs komolyzenének is nevezhe­­! tő, amit csinálnak. De azok is bát- i ran elmehetnek a koncertjükre, akik szimplán bulizni vágynak. A Hang Massive keddi pozsonyi I koncertjének helyszíne a Majestic í Music Club, kezdés 20 órakor, (juk) Különleges élménynek ígérkezik a Hang Massive pozsonyi koncertje (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom