Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-16 / 265. szám

A/w.ujszo.coml 2022. november 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Vaspor \ legrosszabb, ha egy író találkozik egy másik íróval" T izenkilencedik nap­ja nem lehetett kilátni a ködből, amikor Bandika és Ervin megtudta, ogy Joe Biden amerikai elnök ta­­ilkozott Hszi Csin-ping kínai él­őkkel Balin. A Homályos tekinte- i homárról elnevezett város széli iskocsmában ültek, és a pattogó az mellett várták a zárórát. El nem adom képzelni, miről beszélhet­ik, nézett ki a fehér tájba Ervin. Szerintem arról, milyen nehéz el­öknek lenni, vonta meg a vállát landika. Jól kipanaszkodták ma­ikat, koccintottak, aztán mentek dolgukra. Mi dolga egy elnök­iek? - kapta fel a fejét Ervin. Az, tőgy más elnökökkel találkozzon - tekintett vissza a ködbe Bandika. vfajd elmondta, hogy egy amerikai rónál, valami Bukowskinál egy-i szer azt olvasta: a legrosszabb do­­: log, ami egy íróval történhet, hogy találkozik egy másik íróval. Hozhatnátok egy kis vasport, mert rozsdásodik a kályha, szólt a két, ködbe bámuló munkanélküli barátnak Rózsika, a csapos. Kály­­hafényporra tetszik gondolni? - : élénkült fel Bandika, majd meg is : ígérte egyből, hogy másnap még : nyitás előtt lesmirglizi a kocsmai | kályhát, bekeni kályhafényporral, I hogy ismét régi fényében ragyog­jon. Rózsika hálából elmesélte, hogy mivel már mindent interne­ten rendel, beírta a vasport is a ke­­: resőbe. Evekig az öreganyám után : maradt vasport használtam, el volt : neki rakva egy szögletes szódabi­­karbónás dobozban. De tavaly elfo- i gyott. Szóval beírtam, hogy vaspor, ; kidobta, hogy vaspor.hu, szuper, megvan, rákattintok, erre kijött egy zalai falu, Vaspör község hivatalos oldala, hát elkezdtem olvasni azt. ! Ervin a térdére csapott, végre va­lami izgalom a nagy ködben. Meg i is kérte Rózsikát, hogy javítsa fel ; | Kofolájukat egy-egy stampedli rummal, és mesélje el, miről neve­zetes ez a bizonyos zalai Vaspör. Rózsikát sosem hagyja cserben az üzleti érzéke, így most is azonnal kihozta a rumokat, és csak utána árulta el, hogy Vaspör éppen arról lehetne híres, hogy nem híres az ég világon semmiről. Nincs pálos romja, sem régi kastélya, de még a török sem dúlta fel, és a fontos ke­reskedelmi útvonalak is elkerülték. Jelentéktelensége még Klebelsberg Kunónak is feltűnt, úgyhogy az 1920-as években iskolát alapított a községben, a harangláb szomszéd­ságában. Templom híján itt tartot­ták a szentmiséket is, amikor aztán az ezredfordulón megszűnt az isko­la, átalakították templommá. Ban­dika és Ervin azonnal elhatározták, hogy odautaznak. Szerintem én oda is költözöm, kortyolt egyet Bandi­ka. Én nem, de ez még változhat, tekintett ki ismét a ködbe Ervin. Rózsika rezzenéstelen tokával vet­te tudomásul a fejleményeket, majd megkérte a két jó barátot, hogy a kályháról se feledkezzenek meg. A szerző a Vasárnap munkatársa Nyolcmilliárdan vagyunk a Földön A világ népessége kedden étlépte a 8 milliárdot - közölte az ENSZ a honlapján. A nemzetközi szervezet szerint ez „fontos mérföldkő az emberi fejlődésben", és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet „a bolygónkról való gondos­kodás iránti közös felelőssé­günkre". Az ENSZ szerint ez a példátlan növekedés - hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek - a várható élettartam fokozatos emelke­désének köszönhető, ami a jobb köz­egészség, táplálkozás és személyes higiénia, valamint az orvostudomány fejlődésének következménye. Míg az 1800-as évekig a Földön ke­vesebb mint egymilliárd ember élt, csupán tizenkét év kellett ahhoz, hogy 7 milliárdról 8 milliárdra nőjön a po­puláció - emlékeztetett az ENSZ. A várakozások szerint 15 év múl­va, 2037-ben éri el a bolygó népes­sége a 9 milliárdot, a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdnyian leszünk a Földön, de az ENSZ szerint ez a lét­szám a század végéig nem emelke­dik majd tovább. Az egyiptomi Sarm es-Sejkben éppen most zajló ENSZ Éghajlat­változási Keretegyezményének 27. éves ülésével (COP27) kapcsolatban a nemzetközi szervezet felhívta a fi­gyelmet, hogy „miközben a népes­ségnövekedés felerősíti a gazdasá­gi fejlődés környezeti hatását”, az egy főre jutó anyagi erőforrás-fo­gyasztás és az üvegházhatású gá­zok kibocsátása általában a gazdag országokban a legmagasabb, nem a szegény országokban, ahol a né­pesség gyorsan növekszik. A népes­ségnövekedés ugyanakkor éppen a szegény országokban jelent komoly kihívást. Az 1,4 milliárd lakosú Indiában például, amely Kínát is megelőzve 2023-ban már a világ legnépesebb országa lesz, a következő évtizedek­ben várhatóan jelentősen nő a városi lakosság száma, holott a metropo­liszok már most is túlzsúfoltak, és nem rendelkeznek alapvető infra­struktúrával. Mumbaiban a lakos­ság mintegy 40 százaléka nyomor­­negyedekben él, folyóvíz és áram nélkül. Az ENSZ szerint a 2050-re vár­ható népességnövekedés több mint fele nyolc ország - a Kongói De­mokratikus Köztársaság, Egyip­tom, Etiópia, India, Nigéria, Pa­kisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzá­nia - lakosságága növekedésének tulajdonítható. Az előrejelzések alapján a század végén a világ három legnagyobb populációjú városa - Lagos (Nigé­ria), Kinshasa (Kongói Demokrati­kus Köztársaság) és Dar Es-Salaam (Tanzánia) - Afrikában lesz. (MTI) Reális változás DUDÁS TAMÁS A világ egy autópályán halad a klimapokol felé, és a lábunk a gázt tapossa. António Guterres ENSZ-főtitkár ezzel a metaforával próbálta nyitóbeszédében felrázni a COP27 klímakonferenciára érkező résztvevőket. Ez a kijelentés első hallásra erősnek tűnhet, de egyre szaporodnak azok a tanulmá­nyok, melyek szerint a világnak már rendkívül kevés esélye van arra, hogy az iparosodás előtti szinthez képest mért globális felmelegedés üteme ne haladja meg a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-ot. Egy, a napokban megjelent tudományos cikk szerint a világ már csak 380 milliárd tonna szén-dioxidot bocsáthat ki a légkörbe, ha ezt a klímacélt be szeretné tartani. A jelenlegi globális szén-dioxid­­kibocsátást figyelembe véve ez a mennyiség már csak kilenc évre ele­gendő, ezért nagy bizonyossággal elmondhatjuk, hogy az elkövetkező évtizedekben Földünk klímája melegebb lesz, mint azt szeretnénk. Ki kell mondanunk, hogy ha az 1,5 °C-ot életben akarjuk tarta­ni, akkor az elkövetkező évtizedben a világ szén-dioxid-kibocsátását mintegy 45 százalékkal kellene csökkenteni. Technikailag ez ugyan nem lehetetlen, de a jelenlegi globális termelési és fogyasztási trendek mellett ez nem tűnik reálisnak. Elég csak arra gondolni, hogy Kína 2022 első kilenc hónapjában a villamosenergia-szükségletének a 69 százalékát széntüzelésű erőművekben állította elő, és az ukrán-orosz • háború Európában is megnövelte az ilyen típusú erőművekben előál­lított villamos energia mennyiségét. A globális klímaváltozás elleni küzdelmet az USA és Kína között kiéleződő geopolitikai ellentétek is nehezítették, míg Brazíliában az esőerdők rekordtempóban tűntek el. Ezért is számít a COP27 klímakonferencia egyik legfontosabb té­májának a globális klímaváltozás társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése, különös tekintettel a legjobban sebezhető fejlődő országok­ra. Az extrém időjárási viszonyoktól legjobban fenyegetett fejlődő or­szágok ennek ellenére elégedetlenek a fejlett országok szerepvállalásá­val, melyek történelmi szén-dioxid-kibocsátása nagyban hozzájárult a jelenlegi klímahelyzethez. A fejlődő országok például nehezményezik, hogy a fejlett országok 2020-ra évi 100 milliárd dolláros pénzügyi tá­mogatást ígértek a fejlődő országoknak, de ezt az ígéretet a mai napig nem teljesítették teljes mértékben. Az afrikai országok ezért közö­sen szólították fel a fejlett országokat arra, hogy ismételten kötelezzék el magukat az ígért pénzügyi támogatás mellett. A fejlődő országok ezen felül a globális klímaváltozás által okozott veszteségek és károk pénzügyi kompenzációját várják el a fejlett országoktól, amiről ezek — néhány kivételtől eltekintve - nem nagyon akarnak hallani. Habár a COP27 klímakonferenciából még majdnem egy hét van hátra, jelenleg úgy tűnik, hogy ez a felejthető évjáratok közé fog tar­tozni. A gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok közötti ellentétek jelenleg áthidalhatatlannak tűnnek, és félő, hogy érdemi előrelépés nem fog történni a legfontosabb témákban. Lehet, hogy a COP27 má­sodik hetének új lendületet ad az, hogy Joe Biden és Hszi Csin-ping újraélesztették a világ két legnagyobb gazdaságának néhány hónap­pal ezelőtt befagyasztott klímaügyi együttműködését. Ez rendkívül fontos hír, ugyanis a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója nélkül igazán jelentős kibocsátáscsökkentés elképzelhetetlen. Ennek ellenére azonban még mindig érvényes, hogy a világ a klímapokol­ba tart, és egyre kevesebb az időnk arra, hogy letérőt találjunk az oda vezető útról. FIGYELŐ Burgenlandban sok magyar dolgozik Az osztrák gazdasági minisztéri­um szeptemberi adatsora szerint 21 493 magyar dolgozik Burgen­landban, közülük 13 028 férfi és 8465 nő. Ez önmagában is na­gyon sok, de még mellbevágóbb a szám, ha megnézzük, hogyan viszonyul más nemzetekéhez, el­sősorban az osztrákokéhoz. A tartományban jelenleg 81 214 osztrák munkavállalót tartanak nyilván, ami azt jelenti, minden negyedikre jut már egy magyar, sőt kicsivel több is. Más vendég­­munkások aránya messze elma­rad a magyarokétól. A máso­dik helyen a románok vannak 2271 dolgozóval, őket követik a szlovákok (2098) és a németek (1232). A minisztériumi adatok szerint Burgenlandban a magyarok leg­inkább a kiskereskedelemben (2522 fő), az építőiparban (2102), a gasztronómiában (2005) és a szállodaiparban (1662) dolgoz­nak. 2008-ban még kilencezernél is kevesebb volt a Burgenlandban dolgozó magyarok száma. (24 hu) Uniós intézményi rasszizmus? Egyre nagyobb feszültséget kelt, hogy az orosz invázió miatt Uk­rajnából az EU-ba menekülők előnyös megkülönböztetésben ré­szesülnek a többi, például afgán, Szíriái és iraki menedékkérővel szemben, egyesek már-már intéz­ményi rasszizmusról beszélnek. Miközben az Ukrajnából érkezők gyorsan kapnak védett vagy me­nekültstátuszt szinte valamennyi uniós országban, a tavaly ismét tálib uralom alá került Afganisz­tánból jövőket évek óta várakoz­tatják a hatóságok. Ez a som­más összefoglalója a New York-i székhelyű International Rescue Committee (IRC) humanitári­us szervezet friss jelentésének, amely az afgán menekültek gö­rögországi helyzetéről készített elemzést. (hvg.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom