Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-03 / 254. szám

RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. november 3. I 5 Tost László-kötet, szlovákul is Fáradhatatlanul a Sajóért ROZSNYÓ NÉMETI RÓBERT Nagy érdeklődés mellett került sor Tost László, Kassa egy­kori polgármesteréről és csa­ládjáról szóló szlovák nyelvű Tost László - Mestanosta Kosíc című kötet bemutatásá­ra, ami az idén tavasszal meg­jelent magyar mű fordítása. KASSA A bemutatót Rácz Noémi, a kas­sai Löffler Béla Múzeum igazgató­ja nyitotta meg, örömét fejezve ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen so­kan érdeklődnek Kassa múltja iránt. Ezt követően Hanesz Zoltán a Kas­sai Magyarok Fóruma, a könyv ki­adójának nevében vette át a szót. Megköszönte a kötet szerzőjének, Szeghy-Gayer Veronikának, a for­dítónak, Lenka Nagyovának, és a grafikus-tördelőnek, Flelység Chi­­arának, hogy fél év leforgása alatt sikerült kiadni az eredeti magyar mű szlovák párját. A két kötet egyforma köntösben jelent meg, szinte megté­vesztésig hasonlítanak egymáshoz. A kötet szerzőjével az ismert kassai idegenvezető és helytörténész, Mi­lan Kolcun beszélgetett az est folya­mán. A budapesti születésű, Kassán élő Gayer Veronika kihangsúlyozta, hogy a könyv megírásához elsősor­ban a Tost család éppen felújítás alatt álló villája adta az első inspirációt. Ezeket kiegészítette különböző le­véltári anyagokkal, korabeli sajtó­ban található információkkal, majd a Tost László tragikus halálát követő időkről szóló családi visszaemléke­zésekkel. így rajzolódik ki egy tör­ténet, mely egyedi a maga nemében. Milan Kolcun a beszélgetés folya­mán rávilágított arra, hogy számára is milyen sok új adalékot tartalmaz a könyv, mely emberi sorsokkal tölti meg a város falait. Kolcun, aki évek óta helytörténeti séták keretében mutatja be a nagyközönség számára Kassa érdekességeit, már többször belebotlott Tost László személyébe. A szocialista történetírás nem fog­lalkozott vele túl sokat, de életrajzi adatai ma már közismertek. Tost László a csehszlovákiai po­litikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a vá­ros polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilaselle­nes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror ál­dozata lett. Hivatalnoki és politikai pályafutásáról először jelent meg többéves levéltári kutatáson alapu­ló összefoglaló munka, melyben a földbirtokosból, majd pénzügyi hi­vatalnokból lett keresztényszocia­lista városatya és családja élete tá­rul elénk a köz- és magánélet apró emberi megnyilvánulásaival átszőtt korrajz keretében. Tost László, Kas­sa polgármestere című kötet szerzője a budapesti születésű, de életét már hat éve Kassához kötő Szeghy-Gayer Veronika tizennégy fejezetben, meg­győző alaposággal, de a laikus szá­mára is befogadható stílusban tár­ta fel az 1945 előtti soknemzetiségű Kassa államhatalmi változásokkal, politikai játszmákkal, színházzal és emberi tragédiákkal teli világát. A nem mindennapi kassai család­­történet nemcsak tényfeltáró jellege következtében lehet érdekes a Kas­sa történelme iránt érdeklődők szá­mára. A könyvben ugyanis Ladislav Bobőák kassai restaurátor illusztrá­ciói mellett szlovákiai és magyaror­szági közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt ké­peket is publikáltak. A Szlovák Köz­társaság Kisebbségi Kulturális Alap­jának támogatásával megvalósult, hi­ánypótló, tudományos népszerűsítő munka ennek köszönhetően most már a szlovák közönség számára is elérhetővé vált. Februárban kezdődött az öko­lógiai katasztrófa, amely rozsdás­ra festette a Sajó vizét és a ben­ne élő halak, rákok kihalásához vezetett. Dr. Varga Tibor rozs­­nyói orvos azóta is fáradhatatla­nul küzd a folyó rehabilitálásáért. Petíció, videók forgatása szlo­vákul és magyarul egyaránt. Varga Tibor mindent megtesz, hogy ne lankadjon a figyelem a Sajó körül. Ő tette az első fel­jelentést, vizsgálta a szennyezés hatásait, a halak kopoltyúit és a folyó medrének lerakódásait is. A bányába áramló patakot sikerült más mederbe terelni a bánya fel­sőbb szintjeire. Ezzel a kiáramló víz szennyezettségét csökkenteni, mutatott rá Peter Zitnan, a Rud­­né bane állami vállalat igazgató­ja. A kutak vizének kivizsgálása is abbamaradt a jó eredményekre hivatkozva. Ugyanakkor a Green­peace még az utóbbi időben is az arzén szennyezettségre figyelmez­tet. A legmagasabb arzén koncent­rációt a lénártfalvi folyószakaszon mérték. Varga Tibor sem elégszik meg a részeredményekkel. Leg­újabb videójában a pisztrángokra hívja fel a figyelmet. Állítása sze­rint a Sajóban a halfaj 96 száza­léka kihalt. Sőt, most zajlana az ívás. Varga Tibor úgy látja, az ed­digi lépések nem elegendőek, már nem várhatunk tovább. A bánya­víz kiáramlásának teljes meggá­tolását, a szennyezett üledék eltá­volítását követeli a rozsnyói orvos, aktivista. (br) Egészségkárosultaknak adnak Szak Aj tó újratöltve közösséget Nagymegyeren Gyakran rendeznek közös programokat Nagymegyeren (Forrás: Farkas Gábor közösségi oldala) KÜRTHY JUDIT A helyi szervezet kitartása több mint 20 év elteltével is töretlen, ugyanolyan lelke­sedéssel és szorgalommal szervezik a programjaikat, mint az első években. NAGYMEGYER Ä majd negyedévszázadnyi idő alatt egy klubházzal is gazdagod­tak, melyben van tornaterem, kony­ha, társalgó, és az udvar is számos lehetőséget kínál a felfrissülésre, a különféle sportok kipróbálására. „2000. szeptember 12-én alapult a szervezetünk, én magam kezdemé­nyeztem. Abban az időben sajnos nagy volt a munkanélküliség és sok kortársamon láttam, hogy ez testi­leg és lelkileg is nagyon megviseli őket. Voltak, akik agyvérzés után veszítették el a munkájukat, ami pszichésen nagyon megterhelő volt számukra. Mások pedig azt mond­ták, hogy ki sem mernek menni az utcára, mert szégyellik a betegségü­ket” - emlékszik vissza Vozárik Ju­lianna, a nagymegyeri Egészségká­rosultak Szervezetének elnöke, akit tevékenységéért 2020-ban Pro Űrbe díjat kapott. Már akkor tagja volt a dunaszerdahelyi egészségkárosultak szervezetének - később vezetőségi tagja is -, aminek a támogatásá­val sikerült megalapítaniuk a helyi, nagymegyeri szervezetet. „2000. szeptemberében 38 tagot gyűjtöttem össze, majd év végére 60-an lettünk, egy éven belül pedig már 140-en. A környező falvakból is csatlakoztak hozzánk” - jegyzi meg. Olyan tagok is jelentkeztek, akik ma­guk nem egészségkárosultak, hanem vagy egyedülállóak, vagy egyszerű­en csak szimpatizálnak a szervezet céljaival és készek segíteni a rászoru­lókon. „Vannak többen is, akik segitő munkát végeznek nálunk. 2003-ban kaptuk meg a klubházat, ami valami­kor óvoda volt. Itt lett egy nagyobb társalgónk, irodánk és konyhánk, később pedig kibővült egy tornahe­lyiséggel is. Aktív tagjaink nagyon sokat segítenek a házban és a ház kö­rüli munkák elvégzésében, takarítás­ban, kertészkedésben, illetve rendez­vényeink szervezésében” - részletezi Vozárik Julianna. A szervezet tevékenységét tekint­ve is sokszínű. Sportnapok rendezé­sén túl, főzőversenyek szervezésén keresztül számos más aktivitásuk is van. Az egyik legfontosabb program­juk az Alzheimer-kór elleni küzdelem és megelőzés. Egész napokat szen­telnek a témának, van, hogy külön tornákat szerveznek, olyan gyakor­latokat végeztetnek tagokkal, amik segítenek a megelőzésben. A klubban működnek kézimunka körök, sport­körök, de van úgy, hogy csak összeül­nek sakkozni, kártyázni. Heti három alkalommal, kedden, csütörtökön és vasárnap találkoznak és egy jó kávé, vagy tea kíséretében kedélyesen elbe­szélgetnek egymással, vagy kézmű­­veskednek. Sokszor készítenek pél­dául az évszaknak megfelelő asztali és ajtódíszeket. Általában tavasszal és ősszel szer­vezzük a kirándulásaikat. Összesen 16 szervezettel tartják hivatalosan is a kapcsolatot. November 5-én dél­után rendezik a legközelebbi nyilvá­nos rendezvényüket, amire bárki el­látogathat. Lesznek sportversenyek, és maradtak még talonban 2022-es évre szóló érmeik, amiket örömmel kiosztanak az év vége előtt a nyertes résztvevők között. NÉMETI RÓBERT A világjárvány miatti kény­szerszünet után rendezték meg ismét az idén 150 éves kassai Ipariban, a Szakkay József Műszaki és Közgaz­dasági Szakközépiskolában a SzakAjtót, vagyis az isko­lai nyílt napokat. KASSA A SzakAjtó célja, hogy a pálya­­választó diákok és szülők számára bemutassa az intézmény és a kollé­gium működését. Ahogy azt Matej Éva igazgatótól megtudtuk, az idei évben 140 tanuló, kísérő pedagó­gus, szülő volt jelen az eseményen a közép-szlovákiai Rimaszombattól a kelet-szlovákiai Nagyszelmencig. „A vendégek külön csoportokban járták be az iparista diákok vezeté­sével a SzakAjtó egyes helyszíne­it, hogy megismerjék a három kí­nált szakhoz kapcsolódó érdekes­ségeket, és megtudjanak minden információt az adott tanulmányi szakról” - mondta az igazgató. A mechatronika szakhoz kapcsoló­dó állomásokon a leendő elsősök kipróbálhatták a rácsos szerkezeti taneszköz használatát, ami a szlo­vákiai műszaki szakközépisko­(A tanintézmény képarchívuma) Iákban egyedülállóan csak náluk található meg. Az elektrotechni­kai laboratóriumban a diákok hat munkahelységben ismerkedhettek a legújabb laboratóriumi berende­zésekkel. A laboratóriumban a ki­lencedikes tanulók tesztelhették a bekötéseket, számítógépes mé­réseket végezhettek, kipróbálhat­ták a forrasztás technikáját, de a gravírozógép, a 3D nyomtató és a programozható robotkarok világá­ba is betekintést nyerhettek. A ke­reskedelmi akadémia állomáshe­lye a közgazdasági szaktantermek egyikében volt, ahol a II. C és III. C osztály diákjai mutatták be és ma­gyarázták a szakhoz kapcsolódó tudnivalókat. A harmadik állomás a műszaki líceum informatika szak­jához kapcsolódott. „A kilencedi­kesek a robotika tudományágába is betekinthettek. Láthatták, hogy a legórobotok segítségével milyen mértékben fejleszthetik a kreativi­tásukat és a logikus gondolkodá­sukat. Játszva megtanulhatnak így programozni, sőt a robotika órákon megszerzett tudással és tapasztalat­tal modern, magasabb szintű esz­közöket is könnyen és hatékonyan tudnak majd használni” - tette hoz­zá Matej Éva. A SzakAjtó rendez­vénye sok végzős alapiskolás diák­nak nyújtott segítséget abban, hogy rátaláljon a leendő szakjára. Az is­kola vezetésének meglátása szerint a hozzájuk ellátogatott diákok na­gyon jól érezték magukat, betekin­tést nyertek a piacképes szakkép­zéseikbe, megtudták, hogy bárme­lyik szakjukat választják is, biztos megélhetés várja őket, vagy akár a műszaki, gazdasági, építészeti és informatika egyetemeken is foly­tathatják tanulmányaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom