Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-10 / 260. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. NOVEMBER 10. ÉVFORDULÓ Ti Tutanhamon fáraó sírját 100 éve fedezték fel Tutanhamon múmiája (Fotók: TASR/AP, Shutterstock) vastárgy vizsgálata, köztük a király múmiájának oldalán levő ünnepi tőr. A vasolvasztás a Krisztus előtti második évezredben ismeretlen volt Egyiptomban, és technikailag nem is volt lehetséges, csak a meteoritokból származó vasat dolgozták fel. Tutanhamon sírja a máig a leggazdagabb lelet, mely az ősi Egyiptomból származik, a tárgyak nagy része a Kairói Múzeumba került. Különösen fontos volt a kiváló fotós, Harry Burton munkássága, ő a helyszínen gondosan dokumentálta a sírból származó mintegy 5400 tárgyat. Sok mindent, például a virágkoszorúkat és a strucctoll-legyezőket is le lehetett fényképezni, még mielőtt azok porrá omlottak volna. Burton képei borotvaéles fekete-fehér fotók, amelyeket mesterséges fény használata nélkül készített üvegnegatívokon. Egy szomszédos sír sötétkamraként szolgált a fotók előhívásához. Carter a mentési műveleteket is nagyon részletesen dokumentálta. Tudományos öröksége, beleértve a Burton-fotókat is, jelenleg az Oxfordi Egyetem Griffith Intézetében található, és nyitva áll a nagyközönség előtt. A sajtó kitüntető figyelme „sztárt csinált” Carterből, aki felolvasásokat tartott, s maga is műgyűjtő lett. Hivatalos kitüntetést azonban nem kapott, végül hatvannégy éves korában, 1939. március 2-án halt meg rákbetegségben. A felfedezés után tizenhét évvel bekövetkezett halála a legjobb cáfolat a nagyközönséget a káprázatos kincseknél is jobban izgató „fáraó átkára”. A bulvárlapok ugyanis szenzációként A múlt héten, november 4-én volt száz év, hogy megtalálták az egyiptológia eddigi leggazdagabb és leghíresebb leletét, Tutanhamon fáraó sírját. T utanhamon az egyiptomi Újbirodalom JL. rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. Vélhetőleg Kr. e. 1341-ben született, kilencévesen került a trónra, amelyen csak kilenc évet töltött. A sors fintora, hogy a politikai szempontból jelentéktelen Tutanhamon lett az egyik legismertebb fáraó, mert az ő szinte érintetlen sírját találta meg világszenzációt keltve Howard Carter brit régész. A festőként is tehetséges Carter a korabeli Anglia egyik legnagyobb egyiptomi gyűjteményét birtokló Lord Amherstnél ismerkedett meg az egyiptomi műkincsekkel, amik felkeltették érdeklődését az egyiptológia iránt. Rajzolóként került tizenhét évesen Egyiptomba, ahol a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelője, majd Alsó-Egyiptom régészeti felügyelője lett. Állásából 1905-ben elbocsátották, mert egy ásatás őreinek megengedte, hogy megvédjék magukat néhány részeg francia turistával szemben, majd nem volt hajlandó bocsánatot kérni a „sértettektől”. A szerencse azonban mellé szegődött, 1907- ben a dúsgazdag Lord Carnarvon őt kérte fel ásatásainak vezetésére. A munka kezdetben kiábrándítóan eredménytelennek bizonyult, de amikor a jó kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata ásatási engedélyhez jutott a Királyok völgyében, Carter gyors egymásutánban feltárta Mentuhotep, Neb-hepet-re, I. Amenhotep, Hatsepszut és IV. Thotmesz sírját, Hatsepszut völgytemplomát — de mindet üresen, kifosztva. A feljegyzések arra utaltak, hogy a 18. dinasztia uralkodói közül már csak a jelentéktelen Tutanhamon nyughelyét nem találták meg, így Carter ennek keresésébe fogott. Evekig csak a semmit ásatta, mígnem 15 év után Lord Carnarvon türelme elfogyott és 1922-ben közölte: ez az utolsó ásatás, amelyre pénzt és esélyt ad. A csalódott Carter úgy döntött, átvizsgálja VI. Ramszesz sírjának környékét is, ahol addig az Egyiptomi Műemlék Felügyelőség kérésére - hogy ne zavarják a látogatókat - nem dolgozott. Az első nyomot, egy tizenhat fokból álló lépcsőt, amely a Ramszesz sírjának közelében levő ókori munkáskunyhók maradványai alatt egy bevakolt ajtóhoz vezetett, 1922. november 4-én találta meg. Az ajtó mögött az ősi nekropolisz őrének pecsétjeire bukkant, az utolsó válaszfalon pedig Nebheperure (Tutanhamon koronázási neve) volt olvasható. A sziklába vágott, újabb ajtóhoz vezető folyosó a sír előterének bejáratának bizonyult, ahonnan két további helyiség nyílt: egy mellékszoba és a sírkamra, ennek sarkán egy alacsony nyílás újabb kis szobába vezetett. A Carter által kincstárnak elnevezett helyiség tartalmazta a temetési szertartásnál használt legértékesebb tárgyakat. Carter 1922. november 26-án a nagyanyjától 17. születésnapjára kapott feszítővassal egy kis rést ütött az ajtó bal felső sarkába. A 3300 évig érintetlenül maradt sírra az első pillantást Carter, mecénása és annak lánya vethette, gyertyával bevilágítva csodálhatták meg a felhalmozott kincseket. A szenzációs hírre újságírók hada özönlötte el a környéket, de csak szállodai szobáikból követhették az eseményeket, az ásatás helyszínéről egyedül a brit ▼A képen Howard Carter brit régész Tutanhamon egyiptomi fáraó szarkofágja előtt a luxori Királyok völgyében lévő sírjában The Times újságírója tudósíthatott. Talán a legjelentősebb lelet egy vörös homokkő szarkofág volt, amelyben egymásba helyezve két múmia formájú koporsó feküdt. Az aranykoporsót 1925. október 28-án nyitották ki, s szemük elé tárult a fáraó bőkezűen balzsamozott, súlyos károsodást szenvedett múmiája és a színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszk, amely megőrizte Tutanhamon arcvonásait. A több ezer tárgy között aranyozott ládák, arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok voltak, a lelet gazdagságát mutatja, hogy csak katalogizálásuk több évet vett igénybe. Különösen érdekes volt a sírból származó 19 < Turisták Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjában a Királyok völgyében. Három falat okkersárga alapra festett emberalakok foglaltak el, a negyedik pedig négy sávra oszlott: az alsó három regiszterben az éjszaka első órájának pávián alakú démonait mutatta, a legfelsőben a temetési menetet ábrázolták. tálalták, hogy a feltárást követő évben - a diagnózis szerint vérmérgezésben - meghalt Lord Carnarvon, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között. A prózai igazság azonban az, hogy vélhetőleg nem a múmia, inkább a felfedezés nyomon követésétől eltiltott újságírók bosszújáról lehetett szó, a „válogatós” átok ugyanis a feltáráskor jelen lévő 26 ember közül csak hatot talált meg tíz év alatt, a múmiát boncoló orvos pedig egyenesen 87 évet élt meg. Tutanhamon sírjának felfedezése megváltoztatta az egyiptológiát és az elképzeléseket az ókori Egyiptomról. Sokáig azonban úgy tűnt, hogy a sír kevés történelmi információval szolgálhat. Csak a modem módszerek, például a DNS- vizsgálatok vagy a számítógépes tomográfia tették lehetővé néhány tény tisztázását. A király múmiája azt mutatja, hogy Tutanhamon beteg, legyengült fiú volt a folyamatos családi beltenyésztés miatt. Maláriában szenvedett, és valószínűleg nyílt combtörésben halt meg. A sírkamrában talált leleteket időről időre vándorkiállításon mutatják be világszerte. A Tutanhamon, az aranyfáraó kincsei című tárlat 2018-ban indult útjára, és Los Angelesben 700 ezer, Párizsban minden francia rekordot megdöntve 1,3 millió látogatót vonzott. Magát a sírt néhány éve szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel, helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit. Változtattak a látogatótér kialakításán is, így többé nem lehet megtapogatni a falfestményeket a kamra bejáratánál, de nagyobb területet lehet bejárni - egyszerre azonban legfeljebb húszán lehetnek bent maximum 10 percig. Tutanhamon sírjának teljes leletanyagát a tervek szerint a közeljövőben megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban helyezik el. 2010-ben Jaromír Málek cseh egyiptológus, az oxfordi Griffith Intézet akkori igazgatója úgy becsülte, hogy a sírból származó tárgyaknak csak 30 százalékát dolgozták fel tudományosan. A sír és tartalmának feltárása a mai napig sem teljes, és valószínűleg soha nem is lesz. (MTI, ORF) Királyok völgye, bejárat a sírba
