Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-10 / 260. szám
www.ujszo.coml 2022. november 10. KULTÚRA 9 Amatőr színjátszók ünnepe Táncszínházát és bábszínházát is láthat a közönség a ma kezdődő seregszemlén Az idei Jókai Napok fődíjas előadása is látható lesz Szepsiben (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Tavalyelőtt természetesen elmaradt, tavaly félig, illetve inkább háromnegyed részben virtuálisan zajlott az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál. A zsűri - kát kivétellel - felvételről nézte a produkciókat. Holnaptól viszont visszaáll a világ rendje Szepsiben ás Buzitán. Ez a rendezvény nem csupán a bemutatott előadásokról és azok szakmai értékeléséről szól, hanem nagy eszmecserék terepe is. A rendszeresen visszajáró csoportok között szakmai és emberi kapcsolatok alakultak ki az elmúlt 22 évben. Szurkoltak egymásnak, szórakoztatták egymást (és persze a nézőket), szóval igazi közösségi esemény lett a „Bénifeszt”: Ha tavaly is elmaradt volna, sokan elveszítették volna a motivációt és felhagytak volna a színjátszással. Nézzük, kiket láthatunk a holnap kezdődő négynapos fesztiválon. A szoborkoszorúzás, megnyitóbeszédek, szórakoztató műsor és az Egressy Béni Fesztivál díj átadása után, csütörtökön 20 órakor kezdődik az első versenyelőadás, a Makranci Cserépszín Hagyományőrző Csoport Pletykás asszonyok című produkciója, amelyet maguk a csoporttagok írtak és Lisovská Márta rendezett. Utánuk a galántai Tsízió Diákszínpad következik egy táncszínházi előadással, amely ritka műfajnak számít ezen a fesztiválon. A produkció Kodály Zoltán zenéjére és Arany János Tetemre hívás című balladájára született, Daru Emese és Öllé Krisztina rendezésében. A látottakat 21 órától értékeli a zsűri, amelynek tagjai idén Varga Anikó, a kassai Thália Színház színésznője, Regős János, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke és Mázik István, a füleki Zsákszínház rendezője. Pénteken a fesztivál átköltözik Szepsiből Buzitára, ahol a szintén galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja folytatja a versenyprogramot a helyi kultúrházban egy saját fejlesztésű darabbal, amelynek címe A mese (avagy semmi sem az, ami). Az előadást Mészáros Andrea rendezte. Majd ismét a Tsízió Diákszínpad következik, akik még egy produkcióval neveztek - ilyen sem volt még a fesztivál történetében. Thomas Mann örökké aktuális művét, a Mario és a varázslót adják elő, amelyet Öllé Krisztina rendezett. A szervezők - a Csemadok szepsi és buzitai alapszervezete - három vendégelőadást is meghívtak a fesztiválra, az elsőt pénteken 17 órától láthatja a közönség. A Bódvavendégi Hagyományőrző Csoport Bodonyi András Tréfás lakodalom című tréfás jelenetét adja elő, a szerző rendezésében. Második vendégelőadásként a Kukás guru című bohózat kerül színre a tornai Vár-Lak színjátszó csoport prezentálásában, Balázs Éva és Kajkó Henrietta rendezésében. A tavalyi „virtuális” fesztiválon ők kapták a legjobb férfi és a legjobb női szereplő díját is, most pedig végre közönség előtt mutathatják be a darabot Buzitán. A napot a kassai Pinceszínpad zárja egy monodrámával, amely Milka Zimková Belépőjegy a mennyországba című művéből készült, és a „Bénifeszt” egyik motorjaként tevékenykedő Havasi Péter rendezte. Az aznap bemutatott versenyelőadásokat 19.45-tői értékeli a zsűri. Szombaton a szepsi Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont aulájában folytatódnak az események. A nap fénypontja minden bizonnyal az a vendégelőadás lesz, amelyet 16 órától a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont Tóth Gábor által vezetett, már-már legendás színjátszó csoportja prezentál, ezúttal MEG+oldható pénzzel? néven. A Rosewater-projekt létrehozásában Kurt Vonnegut regénye, az Áldja meg az isten, Mr. Rosewater volt a kiindulópont, amelyet alaposan átdolgozott a rendező és csapata. Ez volt egyébként az idei komáromi Jókai Napok fődíjas előadása. Az ünnepélyes eredményhirdetés 19.30-kor várható, másnap délelőtt pedig a szakemberek kiértékelik az idei országos színjátszó fesztivált, illetve ismertetik a fesztivál jövőjére vonatkozó javaslataikat. Á résztvevők számára szervezett szakmai összejövetel helyszíne a jászói autókemping. RÖVIDEN Elhunyt a Nazareth alapító tagja London. Elhunyt 76 éves korában Dan McCafferty, a Nazareth skót hard rock zenekar alapitó tagja. A Dunfermline skót városból 1968-ban indult bandát Dán McCafferty énekes, Manny Charlton gitáros, Pete Agnew basszusgitáros és Darrell Sweet dobos alapította. Az együttes 1975-ös albumával, a Hair of the Doggal szerzett magának nemzetközi hírnevet. Legismertebb slágereik a Love Hurts és a Dream On. Dan McCafferty 2013-ban tüdőbetegsége miatt visszavonult, de 2019-ben még kiadott egy szólóalbumot Last Testament címmel. Darrell Sweet 1999-ben, Manny Charlton idén júliusban hunyt el. (MTI) Díjat nyert a Szelíd Londonban Budapest. Nemes Anna és Csuja László Szelíd című filmje nyerte el a legjobb debütáló filmnek járó Discovery díjat Nagy-Britannia legnagyobb nemzetközi független filmes seregszemléjén, a londoni Raindance Filmfesztiválon. A Raindance Filmfesztivál a független filmesek egyik legfontosabb eseménye, amely évről évre több mint tizenhatezer látogatót, köztük több száz szakmabelit vonz a brit fővárosba. A Csonka Eszter testépítő-világbajnok főszereplésével készült Szelíd egy testépítőnőről szól, aki azért bocsátja áruba testét, hogy előteremtse a világbajnokságra való kijutáshoz szükséges pénzt. Az alkotás a Nemzeti Filmintézet streamingcsatomáján, a FILMlO-n is látható. (MTI) Adventi léleksimogatás a feketék templomi zenéjével A dunaszerdahelyi Csapiár Benedek Városi Művelődési Központban lép fel jövő szerdán a The Golden Voices of Gospel (Képarchívum) November 16-án ismét Dunaszerdahelyre látogat a New Yorkban alakult The Golden Voices of Gospel kórus, akik Michael Jacksonnal és Mariah Carey-vel is dolgoztak már. Ez lesz európai turnéjuk első állomása, másnap a budapesti Szent István-bazilikában lépnek fel. A gospel templomi zene, de nem hívők számára is hatalmas élmény, amikor a szólista és a kórus felelget egymásnak, ütemes tapssal, táncmozdulatokkal kísérve a vérbő spirituálékat, soulos hangulatú dalokat. Általában nem kell noszogatni a nézőket, hogy kövessék a ritmust, még a kimért németeket sem. Ezt már Dwight Robson tiszteletestül, a kórus alapítójától és vezetőjétől tudtuk meg, akit a németországi Aachenben értünk el telefonon. Ez a kórus többször, több városban is fellépett már Szlovákiában. Ugyanaz a felállás érkezik most is, mint legutóbb? Huszonkét éve működünk, ezalatt folyamatosan cserélődtek a tagok. Legtöbben a kórussal párhuzamosan más formációkban is énekelnek, vagy máshová költöznek és nem tudnak rendszeresen részt venni a próbákon, koncerteken. Úgy mondanám, hogy van egy szélesebb kör, akik ismerik a repertoárt, és ha idejük engedi, beszállnak egy-egy turnéba. Ha jól tudom, ön Németországban telepedett le, és a kórusnak is ott a székhelye... Igen, kezdetben még rendszeresen hazajártam New Yorkba, de aztán meguntam a kétlakiságot. A kórustagok közül is sokan Németországban telepedtek le, illetve az itt élő művészek közül kerülnek ki a tagok. Azt vettem észre, hogy az utóbbi pár évben sokkal több amerikai zenész költözött át Európába, mint korábban. Egyszerűen jobban érzik itt magukat, jobban tudnak érvényesülni. Az sem mellékes, hogy az évek alatt sikerült találnom néhány remek európai promótert, koncertszervezőt, mint például az elóKoncert, akikkel öröm együtt dolgozni. Amerikában valahogy nehézkesebben mennek ezek a dolgok. Az itteni közönség azonban más, mint az amerikai, nálunk egzotikumnak számít a gospel, illetve inkább zenei, mint spirituális élmény. Előfordul, hogy valaki a zene miatt érkezik és olyasmire bukkan, amire nem is számított? Pontosan ez a célunk. A gospel lélekmelegítő zene, ezek a dalok Isten dicsőítésére születtek. Sok ilyen visszajelzést kapunk. Ezekben a nehéz időkben, az ukrajnai háború árnyékában az embereknek még inkább szükségük van egy biztos pontra, mert nehéz terheket cipelnek. Nap mint nap borzalmas felvételeket látnak a híradóban, ami akkor is negatívan hat rájuk, ha nem is tudatosítják, mitől szomorúak vagy ingerlékenyek. A pandémia is nagyon megviselt mindenkit. Minket is, hiszen hosszú hónapokon át nem léphettünk fel. Szóval nem állítom, hogy valaki a mi koncertünk hatására tér meg, de kap valami felemelőt, béke száll a lelkére, és talán közelebb kerül Istenhez is. Örömmel fedeztem fel a YouTube-on elérhető felvételeik között egyik kedvenc számomat, a Walking In Memphist, ami pont erről szól. A főhős Elvis-turistaként érkezik Memphisbe, aztán megérzi a gospelt a levegőben... Igen, ez jó példa. Az illető lelki vigaszt talál, teljesen váratlanul. A mostani műsorba nem tettük be ezt a dalt, de az ön kedvéért szívesen elénekeljük Dunaszerdahelyen! A gospel egyébként már a hatvanas évektől beépült az amerikai könnyűzenébe, mert sok későbbi popsztár kezdte pályáját templomi kórusokban. A lepukkant városnegyedekben általában a templom az egyetlen hely, ahol a szegény sorsú, tehetséges fekete fiatalokat felkarolják, foglalkoznak velük. Ott éri őket az első sikerélmény is, amikor a kórusvezető rájuk bíz egy szólót, mert észreveszi, hogy különleges hangjuk van. És magukkal viszik az ottani hangulatot, illetve mindazt, amit az éneklésről megtanultak. Úgy látom, a The Golden Voices of Gospel is igyekszik becsempészni a gospelt a popzenébe. Az egyik felvételen Michael Jacksonnak segítenek be az Earth Songba, máskor Mireille Mathieu vagy Bonnie Tyier mögött énekelnek. Hú, most lelepleződtünk! Mondhatnám, hogy a dúsabb hangzás volt a cél, vagy azt, hogy jól mutat egy gospelkórus a popsztár mögött, de ez nem lenne teljesen igaz. Tényleg szeretnénk ráirányítani a figyelmet erre a fantasztikus zenei világra. Akik megkeresnek minket, általában maguk is hívők. Bonnie Tyler például minden koncertje előtt elmond egy imát. (juk)
