Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-10 / 260. szám
www.ujszo.coml 2022. november 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szólt az úr: „A bűnös halált érdemel?!” egyház intézménye sosem volt egy makulátlan jelenség a világtörténelemben. Legyen az katolikus vagy protestáns, a kereszténység számlájára írható számtalan olyan esemény, amely nem az emberi szeretetet, boldogságot vagy megbocsátást hivatott képviselni. Nem egyszer írták felül az emberi értékek a tízparancsolat tanítását még az egyházon belül is, s ezeket a foltokat sajnos már nem lehet lemosni. A legfájóbb az ilyen helyzetekben az, amikor egy magas pozícióban ténykedő egyházi tisztviselő tesz valamilyen kijelentést (meggondolatlanul), a megszámlálhatatlan követője pedig fejet hajtva elfogadja, rosszabb esetben igazat is ad neki. Orosch János nagyszombati érsek pár napja úgy fogalmazott körlevelében, hogy az számtalan ember szemében tüskét hagyott. Idézem: „Azok az emberek, a Tepláren tulajdonosától és a klub látogatóitól kezdve, akik koráról, esetleges drogfüggőségéről, valamint megbotránkoztató - és a hívők által joggal észrevett - erkölcstelen viselkedéséről nem tudtunk meg semmit, egészen a sajnálatra méltó áldozatokig, tényleg mind ártatlanok?” (Itt még az érsek úr hozzátette, hogy Jézus megbocsátott a bűnösöknek, s felhívta a figyelmet a megjavulásra.) A kilencedik parancsolaton keresztül erre a kijelentésre egy igen egyszerű választ is lehetne adni: „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kezd a világ kifordulni önmagából, az emberek pedig még jobban. Az érsek úr feltételezése több ponton fájó lehet a polgárságnak. Miként került a képbe a drogfüggőség? Amennyiben elkezdünk feltételezgetni, akkor itt kijelenthetjük azt is, hogy a tisztviselő a szórakozóhelyeken történő jelenlétet párhuzamba hozza a drogfogyasztással. Valószínűleg sokan megfordultunk már bárokban, klubokban, és nem lettünk drogfogyasztók, sőt ki sem próbáltuk azt. Ugyancsak elgondolkodtató a következő felvetése: a megbotránkoztató, erkölcstelen viselkedés, amit a hívők joggal észrevették. Ezzel a kijelentéssel vitába lehetne szállni, mert bizony az egyház portája körül is tudnánk mit söprögetni, ha már az erkölcsösségről beszélünk. Hozzunk fel egy szélsőségesebb példát, és helyezzük mérlegre a melegbárban előforduló csókolózást és pettinget egy papi pedofíliával. Merre fog elbillenni a mérleg nyelve? A közszereplők jobban odafigyelhetnének arra, mit írnak egy közösségnek kiadott körlevélben, ugyanis a dolog visszaüthet. Talán csak egy katolikus belső viszályról van szó, amelyet szeretne Orosch János Bernard Bohemekkel lemeccselni, viszont ez nem a legjobb módja. Bernard Bobernek, a szlovák püspöki konferencia elnöke a terrortámadás után elítélte az erőszakot, és két ártatlan ember haláláról beszélt. Valahol ez az elvárt egy egyházi beosztottól, hisz a hatodik parancsolat is úgy szól, hogy „Ne ölj!”. Jó lenne, ha az ilyen fajsúlyos iratoknál a Szentírás lenne a mértékadó, s nem az önös érdekek, mivel egy közösséget mozgatni és befolyásolni nagyon veszélyes. „Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?... Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ... Azok pedig egymás ütán kimentek, kezdve a véneken. Egyedül ő meg az asszony maradt ott a középen. (Jn 8, 5-9)” Félidős választás FELEDY BOTOND Az amerikai félidős választás külső szemmel szinte értelmezhetetlen dolog. Hogy van az, hogy az alsóházban kétévente újraválasztják mind a 435 képviselőt és a szenátus egyharmadát? Amikor a négyéves demokratikus ciklusra panaszkodunk, hogy túl gyors és nem engedi meg a stratégiai előrelátást, akkor mit mondhatnak a folyamatos választási üzemmódban dolgozó amerikai képviselőház tagjai? A kétkamarás rendszerük a szenátusban ellensúlyoz, ahol a mandátum hatéves, viszont nem egyszerre választják újra a teljes felsőházat, hanem kétévente az egyharmadát. Ez egyébként nem rossz megoldás arra, hogy ne hatévente adaptálódjon a rendszer az új társadalmi hullámokhoz és mozgalmakhoz, hanem kétévente azért kapjon az intézmény egy reality checket. A „félidős” jelleg egy másik hivatal mandátumidejéből következik. Jelesül abból, hogy ez mindig az elnöki ciklus félidejénél történik, amely pedig négyéves. Tehát most Biden elnök első ciklusának felénél tartunk, amikor számára különösen kockázatos, hogy a maradék hivatali idejében lesz-e a Kongresszusban valahol demokrata többség. Nagyon nehéz úgy kormányozni, ha csak a Fehér Házban van az egyik párt embere, miközben a Capitoliumban (ahogy a Kongresszus helyét hívják) a másik párt lenne többségben. így a félidős választás tétje az elnöki ciklus második felének kormányozhatósága, hatékonysága. A rossz hír, hogy tipikusan itt az elnököt adó párt szokott hagyományosan gyengébben szerepelni. Ehhez képest az első eredmények szerint a demokraták most jobban tartották magukat, mint amit a közvélemény-kutatások sejtetni engedtek. A másik, a mostani félidős ciklushoz kötődő nagy kérdés Donald Trump jövője. A republikánus párt nagyon megosztott abban, hogy Trumppal vágjon-e bele a 2024-es elnökválasztásba, vagy nélküle. Trump tábora hiperaktív, de egy bizonyos határon túl nem nagyon bővíthető - ezt szépen úgy mondják, hogy magas az elutasítottsága is, nem csak az adott körben való népszerűsége. A másik teszt, hogy az ő általa kiválasztott és támogatott republikánus helyi jelöltek hogy szerepelnek, és itt sem látszik gigantikus áttörés, inkább vegyes a kép. Ezek fényében különösen izgalmas lesz a félidős választás politikai értékelése, hogy milyen következtetést vonnak le a Trump-DeSantis vetélkedésből, mivel a floridai kormányzó szép győzelmet aratott most. A másik oldalon a demokratákat is várja a fájdalmas döntés, hogy Bidennel vagy inkább mással vágnak-e bele 2024-be... FIGYELŐ Haragszik a magyar külügy Káderra Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter a Denník N-nek adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte „teljesen elhibázott” a magyar kormány kampánya, azt állítva, hogy a szankciók jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak, és azok nélkül az infláció is enyhülne. Közölte: „Ezek az érvek mintha a Kreml kézikönyvéből származnának. Az érvek, amelyeket a magyar kormánytól hallunk, gyakran megegyeznek azokkal, amelyeket a Kreml propagandája használ az információs háborújában. Én ezt nem értem. Ezek a szankciók semmiképpen sem károsabbak Európa számára. Egyesek még azt is mondják, hogy Oroszországnak segítenek - ha ez igaz lenne, Oroszország nem lázadozna ellenük. Magyarország ezzel a nézettel egyedül van az Európai Unióban, és teljesen elszigetelődött a többi nyugati szövetségesétől.” A béke pártján álló magyar kormány nem ül fel a szlovák külügyminiszter provokációinak - reagált Menczer Tamás magyar külügyi államtitkár. Az államtitkár szerint Kácerről már sokszor kiderült, hogy nem szereti a magyarokat, amit a kormány sajnál, de tudomásul vesz. (DeN, MTI) egész Európa érintett a Pegasus-botrányban EP-jelentés: Elkészült az Európai Parlament egyik bizottságának azon jelentéstervezete, amely a Pegasus ás más kámszoftverek unión belüli illegális használatát vizsgálja. Egy holland liberális képviselő, Sophie in’t Veid által jegyzett jelentés azzal vádolja az uniós országokat, hogy az eredetileg az olasz maffiában megszokott omertát, a hallgatás törvényét gyakorolják, egymást bevédve akadályozzák a nyomozást. Az ügyet vizsgáló bizottság például alig kapott adatokat az érintett tagállamoktól, szinte csak a nyilvános információkra támaszkodhatott. A jelentésben négy olyan országot neveznek meg, ahol civileket is megfigyeltek kémprogramokkal. Köztük van Magyarország is, ahol újságírókat és üzletembereket is nyomon követhettek és lehallgathattak, de Spanyolországban, Lengyelországban és Görögországban is széles körben használták a kémszoftvereket, miközben a legtöbbször homályos indoklások vannak arra, hogy miért figyelik meg ezeket az embereket. Magyarországon egyértelműen politikai motivációi voltak annak, hogy ügyvédeket, újságírókat, ellenzéki politikusokat figyeltek meg a Pegasusszal, áll a dokumentumban. „A megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés Magyarországon teljes. Az Orbán vezette Fidesz-rezsim könnyedén, a jogorvoslattól való félelem nélkül veheti célba a jogászokat, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket. Ráadásul szinte az összes magyar médium feletti ellenőrzésük lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is a saját igazságverziójukat tegyék közzé, megakadályozva, hogy a média által végzett nyilvános ellenőrzések nagy része eljusson a magyar állampolgárokhoz” - írták az egyik, Magyarországról szóló pontban. Nem biztos, hogy a kémprogramokat minden uniós államban használták, de szinte mindenhol olyan a gazdasági környezet, hogy elősegítik az ezekkel való kereskedést. A dokumentum Ciprust és Bulgáriát azzal vádolja, hogy a kémprogramok exportközpontjaként működik, Írországot azzal, hogy kedvező adózási feltételeket kínál, míg Luxemburgot a fejlesztőknek nyújtott banki szolgáltatása miatt teszi felelőssé, de Franciaország, Málta és Csehország is a gyártók és kereskedők kedvelt célországa. „A spyware-botrány nem elszigetelt nemzeti visszaélések sorozata, hanem egy teljes körű európai ügy” - áll a jelentésben. „A kémprogramipar nagyon homályos iparág, átláthatatlan és megfoghatatlan, nagyon alacsony etikai normákkal rendelkezik” - mondta In 't Veid. Szerinte a kémprogramfejlesztők kihasználják az útlevélmentes schengeni övezetet és az „EU által szabályozott” címke jó hírnevét, hogy termékeiket könynyen szállíthassák az egész blokkon és azon túl is. A jelentés szigorúbb exportszabályokat szorgalmaz a kémprogramok értékesítésére és használatára, és azt is tisztázni kell, hogy nemzetbiztonsági célból meddig lehet elmenni. Továbbá követeli, hogy az Europol, az EU bűnüldöző ügynöksége kapjon szélesebb jogköröket a kémprogramügyek kivizsgálására. (telex)
