Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-09 / 259. szám
www.ujszo.comj 2022. november 9. KULTÚRA 115 A csehek ezt sem olvashatják írt esszéje, Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája most jelent meg magyarul Kundera 1983 őszén SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem ad hírt magáról évek óta. Legutóbbi regénye, A jelentéktelenség ünnepe 2013- ban jelent meg. Milan Kundera azóta semmi újat nem írt. Állítólag nem is akar már írni. A róla szóló kát legutóbbi hír visszakapott cseh állampolgárságát kürtölte világgá, ás azt, hogy párizsi könyvtárát, archívumát szülővárosának, Brünn-nek ajándákozta. Az első szállítmány ez év júniusában érkezett meg a Morvaországi Központi Könyvtárba. Tizennyolc doboz tele levéllel, fotóval, szakmai elismerésekkel. Októberben aztán a második adag is célba ért. Gazdag gyűjtemény várja az olvasókat a brünni intézetben. Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűségével szerzett nemzetközi hírnevet, majd azzal, hogy kilépve a Csehszlovák Kommunista Párt tagjai sorából ő is támogatta a prágai tavaszként híressé vált 1968-as reformfolyamatot. 1975-ben emigrált Franciaországba. Azóta — pontos párizsi lakcímét sikeresen eltitkolva - Párizsban él a feleségével. 1979-ben a Nevetés és felejtés könyve című regénye miatt fosztották meg cseh állampolgárságától. A franciát 1981-ben kapta meg. Először az 1989-es rendszerváltás után látogatott haza, azóta pedig úgy járt Prágában és Brünnben, hogy mindig csak utólag derült ki, hogy az irodalmi Nobel-díj várományosát szülőhazájában látták. Magyar olvasói az elmúlt évtizedek során mindig előnyösebb helyzetben voltak, mint a cseh és szlovák Kundera-rajongók. A tréfa, a Búcsúkeringő, Az élet máshol van szerzőjét több mint negyven nyelvre fordították le a világban, franciául írt regényei azonban csak az elmúlt években jutottak el cseh tolmácsolásban egykori hazája olvasóihoz. Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája című esszéje a francia Débat 1983. novemberi számában jelent meg, fordítói pedig még abban az évben több európai nyelven adták tovább. Az Európa Könyvkiadó most jelentette meg Bíró Péter fordításában, egy százoldalas kötetben. Maga az esszé mindössze ötven oldal a kötetben. Pierre Nova, az Előszó szerzője szerint a cikk „kis terjedelme ellenére is óriási hatást gyakorolt a kortársakra... Kelet-Európábán hatalmas visszhangot keltett, és reakciók, elsősorban Németországból és Oroszországból kiinduló viták hullámát indította el, Nyugaton pedig- Jacques Rupnik, a neves francia politológus megfogalmazásával élve- újrarajzolják az 1989 előtti Európa szellemi térképét.” O közli azt is a kötet első lapjain Kundera Az irodalom és a kis nemzetek című, 1967- ben, a Csehszlovák írókongresszuson elhangzott beszéde elé, hogy az író csak vandálokként emlegette ideológiai cenzorait, akik annak ide"aFAz életmű lezárult... (Képarchívum) jén „egyértelmű támadásként értelmezték a kultúra autonómiájának és az alkotói szabadság védelmének az érdekében elhangzott védőbeszédét”. Kundera szerint ugyanis „A csehek számára soha, semmi nem volt kétségbevonhatatlan, sem a nyelvük, sem az Európához való tartozásuk, és ennek eredményeként folyamatosan két lehetőség között ingadoztak: vagy hagyják gyengülni a cseh nyelvet, amíg az egy európai nyelvjárássá halványul - és ezzel a cseh kultúra egyszerű folklórrá -, vagy pedig európai nemzetté válnak, ennek az összes velejárójával.” Rátérve a kötet gerincét alkotó esszére, Az elrabolt Nyugat...-ra, Kundera - mintha ma írta volna -Magyarország helyzetét is szóba hozza. „Abban a pillanatban, amikor Magyarország megszűnik Európa - tehát Nyugat - lenni, megfosztatik a saját sorsától, a történelmétől, és az identitásának éppen a legiényegét veszíti el.” Mit fűzhetnénk mindehhez? Hogy bölcs megállapítás? Annál sokkal több. Kundera pontosan látja, és már harminc évvel ezelőtt is látta mindazt, ami Európa közepén már korábban (is) folyamatban volt. „Az általam Közép-Európaként nevezett térség ellentmondásos helyzete segít megértenünk, hogy miért éppen itt zajlottak le Európa legdrámaibb eseményei: a nagyszabású 1956-os forradalom és az azt követő véres megtorlás, a prágai tavasz és Csehszlovákia 1968-as megszállása, és az 1956-os, 1968-as, 1970-es és a legutóbbi évek lengyel forrongásai. Sem nyugaton, sem keleten nem történt olyasmi, ami akár tragikus jellegében, akár történelmi jelentőségében összevethető lenne a közép-európai felkelések sorozatával. Ezeket a megmozdulásokat szinte a teljes lakosság támogatta, és ha nincs az orosz beavatkozás, az éppen regnáló rendszerek néhány óráig sem lettek volna képesek ellenállni. Ez azt jelenti, hogy mindazt, ami Prágában és Varsóban zajlott le, a lényegét tekintve nem Kelet-Európa, a szovjet, a kommunista blokk tragédiájaként kell értelmeznünk, hanem a közép-európai térségéként.” Mintha ezt is ma, egy értékeitől kiforgatott világban írta volna, amelyben a költők és gondolkodók hangja szép lassan elnémul, Európát pedig lassanként magára hagyja a kultúra. Védő- és vádbeszéd is egyszerre Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája. Védőbeszéd, mivel Kundera nem kis szenvedéllyel emlékeztetett a kis nemzetek (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország) kultúrájára, vádbeszéd pedig azért, mert e kis térség tragédiája Európa tragédiája. Európa ugyanis egyszerűen nem vesz tudomást erről az egységről. Kundera kilencvenharmadik évét tölti be 2023. április első napján. írói tevékenységét 2015-ben befejezte. Az életmű lezárult, a Nobeí-dij elúszott. Ha 2015 óta bármit is írt volna, az eshetősége még szóba kerülhetett volna. így viszont, hogy letette a lantot, már „csak” a világirodalom egyik meghatározó alakjaként szerepel a 20. és 21. századi regény- és esszéírók nagyköny vében. A szerző a Vasárnap munkatársa ADY SZIMFONIKUSOKKAL 2022. november 15-én, Komáromban, november 22-én pedig Dunaszerdahelyen kerül bemutatásra a Lennék valakié című koncert, amelyen Ady Endre válogatott versei szólalnak meg szimfonikus zenekar kíséretében. A produkció szervezőjével, Antal Ágotával beszélgettünk. NOVEMBER 15. KOMÁROM EGRESSY BÉNI VMK, 19:00 NOVEMBER 22. D U NASZERDAHELY CSAPI .ÁR BENEDEK VMK, 19:00 i«.* * i fi . i ■* * f tündérkert: Családi Konwkiut. Ady Endre születésének 145. évfordulójához közelítünk, és felmerül a kérdés, miért aktuálisak a versei a mai korban ugyanúgy, mint száz évvel ezelőtt? Mivel megmaradtak bennünk a vágyak, a bűnök, a fájdalom és a félelmek is, így nincs nagy különbség az aktualitást illetően. Felismerjük a saját félelmeinket, gyarlóságainkat Ady Endre verseiben. Ady a versei által rámutat a fáklyára, amit meg kellene gyújtanunk annak érdekében, hogy jobban rálássunk a saját helyzetünkre. A zeneszerző, Pető Zoltán nagyzenekarra hallotta meg a dallamokat a versekben. A különböző hangszerekhez párosulnak az egyes elemek, hangminőségek, pl. a zongora a születés hangszere, a fuvola a lélek, az éteri, a megfoghatatlan hangszere. A versek zenével párosulva olyan színpalettát jelenítenek meg, ami kiterjeszti a szavak értelmét. A zene mindig jelen volt az életünkben, mint altatódal, ima, mantra. Ezek a dallamok nyugalmat hoztak, még akkor is, ha nem értettük az értelmüket, a csend felé vezettek. Remélhetőleg a koncert alatt, illetve, utána, a szívekben is megjelenik majd néhány lélegzetvételnyi csend, ami pár másodperc erejéig az egység felé mutat utat. Kik a koncert közreműködői? Büszkeséggel tölt el, hogy hazai fiatal tehetségekkel tudunk dolgozni. Énekesként Mórocz Virágot hallhatjuk, aki mesterképzését végzi a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, valamint Tóth Károlyt, aki sokrétű színészünk, és énekeshangját is megmutatta a jelenleg is futó hazai Sztárban sztár c műsorban. Szebellai Dániel, szintén fiatal tehetséges színészünk, aki az első évadát tölti a Komáromi Jókai Színházban. Baross Loretta operaénekes Győrből érkezik, Mórocz Virág tanárnője volt a Richter János Zeneművészeti Középiskolában. Ami pedig a zenekart illeti, több, mint negyven ember ' fog zenélni élőben a színpadon, büszkeséggel tölt el, hogy a Szlovák Nemzeti Színház és a Capella Istropolitana kamarazenekar zenészei vesznek részt a produkcióban. A karmester Cseh Tamás lesz, aki a Szlovák Nemzeti Színház szimfonikus zenekarának első szólóbrácsása, a szlovákiai magyar t zenei élet egyik kimagasló egyénisége. Mindenkit szeretettel várunk. (PR) DP220578
