Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-07 / 257. szám
www.ujszo.com Egészség ■ 2022. november 7. GYÓGYHÍREK 11 Veszélyes mítoszok az oltásról Nem könnyű megkülönböztetni az influenzát és Covid- 19-től. A küszöbön álló influenzajárvány előtt a szakemberek azt tanácsolják főleg a szenioroknak s a gyenge immunrendszerű embereknek, hogy oltassák be magukat influenza és a veszélyes pneumokokkuszok ellen akár a közvéleményben keringő oltásellenes dezinformációk miatt is, hiszen évről évre nő azok száma, akik elutasítják a védőoltást. A szakemberek szerint az alábbi négy oltásellenes mítosz az, ami miatt olyan alacsony nálunk a beoltottak aránya. Ha az ember egészséges és soha nem volt influenzás, az oltásnak nincs értelme Ha még soha nem volt influenzás, az még nem jelenti azt, hogy nem kaphatja el a betegséget. Lehet, hogy csak vírushordozó, de megfertőzhet olyanokat, akiket valamilyen betegség miatt nem lehet beoltani, de nekik az influenza akár halálos is lehet. Elsősorban a daganatos betegekről, a terhes nőkről, az immunzavarban szenvedőkről, a légúti betegségben szenvedőkről és a szervátültetésen átesettekről van szó. Influenzát a védőoltástól is lehet kapni Az influenza elleni szérum nem tartalmaz élő vírusrészeket, tehát ettől influenzát nem lehet kapni. Az oltás után azonban a betegséghez hasonló tüneteket tapasztalhat az ember, például hőemelkedést vagy izomfájdalmat. Ezek a tünetek 1-2 napig tartanak, majd további szövődmények nélkül elmúlnak. Ha valaki az oltás után megbetegszik, lehetséges, hogy még azelőtt megfertőződött, mielőtt ellenanyagok képződtek volna, vagy más vírusos betegséget kapott, esetleg olyan baktériumtörzs fertőzte meg, amely nem része a vakcinának. Tehát a vakcina nem jelent teljes védelmet az influenzavírus ellen, de enyhíti a vírusos betegség lefolyását. Ha az ember az elmúlt évben már megkapta az influenza elleni védőoltást, idén már felesleges újra kérnie Az influenza elleni oltóanyag abban különbözik a többi vakcinától, hogy összetétele évente változik, mégpedig az aktuálisan előforduló baktériumtörzsek szerint, ezért kell minden évben újra beoltatni magunkat. Az ellenanyagok 6-12 hónapig védenek bennünket. Összetételét minden évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Humán Gyógyszerek Bizottsága dolgozza ki. A szájmaszk nem véd meg az influenzától Az influenzavírus cseppfertőzéssel vagy fertőzött tárgyak érintésével terjed. A vírus szobahőmérsékleten akár 14 napig is elél. Terjeszthetjük személyes kontaktussal vagy fertőzött tárgyak érintésével. A szájmaszk viselésével elsősorban a környezetet védjük, hogy köhögéssel és tüsszögéssel ne terjesszük tovább Az influenza elleni vakcina a megfázástól is véd Az influenza elleni vakcina csak a influenzavírus ellen véd, de más heveny légzőszervi betegségeket okozó kórokozók ellen nem. Az influenzától eltérően az akut légzőszervi betegség fokozatosan alakul ki. (zdravie-k) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Veszélyes-e, ha felálláskor szédülünk? Alacsony vérnyomásról akkor beszélünk, amikor a vérnyomás 120/80 Hg/mm alatt van. Amikor hirtelen felállunk, a gravitáció miatt a vér a lábak irányába folyik, ezért a test erősen dolgozni kezd, hogy felfelé tolja a vért, hogy az agyba megfelelő mennyiségű oxigén jusson. Ha azonban a test erőfeszítése nem elég hatékony, a vérnyomás leesik, ami szédüléssel, homályos látással, esetleg ájulással járhat. Ez nem ugyanaz, mint a kórosan alacsony vérnyomás (pl. 90/60), hiszen emellett már gyakran jelentkezik szédülés, hányinger, hidegrázás, koncentrációs nehézség, elmosódó látás, nem csak testhelyzetváltozáskor. A testhelyzettől függő vérnyomásesés gyakoribb az idősebbeknél, mivel a test reakcióideje, adaptációs képessége egyre hosszabbra nyúlik az idősödéssel. Olyan ok is okozhatja a felálláskor bekövetkező szédülést, megtántorodást, mint a kevés folyadék fogyasztása, vagy a hányás, hasmenés, vízhajtók miatt kialakuló dehidratáció. Egyes gyógyszerek is kiválthatnak ilyen tünetet, különösen az antidepresszánsok és a béta-blokkolók, ahogyan kockázati tényező lehet a várandósság is. Az is előfordulhat, hogy komolyabb betegség rejtőzik az ártadannak tűnő jelenség mögött, mint például Parkinson-kór, szívritmuszavar vagy szívelégtelenség. Ha nincs kezelendő probléma, fel kell hívni a páciens figyelmét a rosszullétet megelőző intézkedésekre, mint például a folyadékpódásra, a melegben történő erős fizikai aktivitás kerülésére, a kissé megemelt sóbevitelre, a hirtelen felállás kerülésére, és esetleg a kompressziós zokni viselésére, ami javítja a keringést és megakadályozza a lábakban a folyadék felhalmozódását. Miért kell hidegben is eleget inni? A hideg idő beköszöntővel sokan megfeledkeznek a megfelelő mennyiségű folyadék, elsősorban víz beviteléről. Nem árt hangsúlyozni, hogy nemcsak a hőmérséklet-változás miatt csökken-thet a szomjúságérzetünk, hanem az életkor előrehaladtával is egyre kevésbé jelez a szervezetünk, ha folyadékpódásra van szüksége. A víz elengedhetetlen a normál testhőmérséklet-szabályozás, a jó fizikai és szellemi állapot fenntartásához. Testünk akkor működik megfelelően, ha a szervezetbe jutó és ott termelődő folyadék, illetve a folyadékleadás mennyisége egyensúlyban van. Ha az egyensúlyi állapot felborul, nagyon hamar fizikai tüneteket észlelhetünk magunkon, mint például fejfájás, a koncentráció csökkenése, fáradtság. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szakértői ajánlása szerint a napi ajánlott folyadékfogyasztás felnőtt nőknél 2 liter, férfiaknál 2,5 liter. Ez a mennyiség szobahőmérsékleten, normál fizikai terhelés, főként ülő életmód mellett végzett napi tevékenységek esetén elegendő a folyadékegyensúly fenntartásához. Annak, aki fizikailag aktív életmódot él - fizikai munkát végez vagy aktívan sportol -, a napi ajánlott mennyiség akár 4,5 literre is növekedhet. A legfontosabb beviteli forrás szervezetünk számára a víz. Mivel veséink egy óra alatt maximum 1 liter vizet tudnak feldolgozni, érdemes egyenletesen elosztva bevinni a folyadékot a nap folyamán, óránként nagyobb pohárnyi, kb. 2,5 deciliteres mennyiségekre elosztva, így tud a bevitt folyadék a legjobban hasznosulni és így terheljük legkevésbé a vesét is.
