Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-02 / 253. szám

2 KÖZÉLET 2022. november 2. | www.ujszo.com Több helyen is esélyes a megyei alelnöki pozíció a Szövetség jelöltjei számára SZÖVETSÉG C AUANCIA A Szövetségnek a szombati választáson ugyan nem sikerült elnyernie egyetlen megyeelnöki pozíciót sem, viszont több megyében is esélyes, hogy egyezségre jutnak egy magyar alelnök személyével kapcsolatban (Forrás: Szövetség) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A megyei választás eredményeképpen a Szövet­ség több megyei képvise­lő-testületben is erős frakció­val rendelkezik majd. Adódik a kérdés, hol tudják ezeket a mandátumokat megyealel­nöki pozícióra, illetve egyéb eredményekre váltani. A Szövetség Nagyszombat megyé­ben Berényi Józsefet indította a me­gyeelnöki tisztségért, de Jozef Vis­­kupic lett a befutó. Berényi a párt hétfői sajtótájékoztatóján ismételten arra hívta fel a figyelmet, most két­szer annyi szavazatot, 38 ezer voksot kapott, mint az előző megyei válasz­táson. Most a részvétel 43,74 száza­lék volt, öt évvel ezelőtt csak 29,95 százalék. Berényi jó eséllyel indíthat­ja meg Viskupiccsal a megyealelnöki posztról szóló egyeztetéseket. „A célok ugyanazok" Nyitra megyében a Szövetség Csenger Tibort indította a megye­elnöki posztért, aki közel 36 ezer szavazatot szerzett, de így is alul­maradt Branislav Becíkkel szemben. „A képviselői mandátumokat sike­rült a 13-ról 18-ra növelni” - tette hozzá. Elmondta, a következő he­tekben indítják meg a tárgyalásokat Becíkkel arról, a Szövetség jelöltje kapja-e a megyei alelnöki tisztséget. Farkas Iván, Nyitra megyei képvi­selő pedig arról beszélt, ugyanazo­kat a célokat tűzték ki maguk elé, mint öt évvel ezelőtt. „Moratóriumot szeretnénk a megyei fenntartású kö­zépiskolákban: nem zárunk be, nem vonunk össze iskolát” - jelentette ki. De azt is feltételként akarják szabni, hogy az uniós és megyei forrásokból finanszírozott fejlesztések fele, vagy akár ennél nagyobb része is a magyar járásokba érkezzen. „Felét északra, felét délre” - szögezte le. Roma siker Agócs Attila, Fülek polgármeste­re, a Szövetség Besztercebánya me­gyei képviselője elmondta, ebben a régióban az előző ciklusban 6 kép­viselőjük volt, most 9-en jutottak be a megyei parlamentbe. Kiemel­te, Vavrek István személyében első­ként került roma jelölt a testületbe, aki szintén a Szövetség színeiben in­dult. Agócs arról is beszélt, a most megválasztott megyeelnökkel, Ond­­rej Lunterrel még a nyáron egyeztet­tek arról, ha a Szövetségnek lesz saját frakciója, ennek a pártnak a jelölje kaphat a felkérést a megyei alelnöki tisztségre. „Lett egy 9 fős, nagynak számító frakciónk. A csillagok állá­sa olyan, hogy ez megtörténhet” - mondta a megyealelnöki tisztségről. Flozzátette, azt várják, hogy a megye folytassa az eddig megkezdett fej­lesztéseket, a forrásokat pedig igaz­ságosan ossza el. Bővülő magyar frakció A sajtótájékoztatón Furik Csaba, a Szövetség Kassa megyei képviselő­je elmondta, nem indítottak önálló jelöltet a megyeelnöki tisztségért, hanem a hivatalban lévő Rastislav Trnkát támogatták, akit most újra­választottak. „Úgy gondoljuk, ez az együttműködés a jövőben is fenn fog maradni” - tette hozzá Furik. Ko­rainak tartotta azonban, hogy arról nyilatkozotton, a Szövetség jelöltje kaphatja-e a megyei alelnöki tiszt­séget. Az iskolaügyet, a kulturális intézmények fenntartását és az út­felújításokat emelte ki a megyében követendő célok közül. Azt is el­mondta, a most véget érő választási időszakban kilencfős frakciójuk volt a megyei parlamentben, amelyből két ruszin és hét magyar képviselő volt. „Most azonban 12 magyar képviselő jutott a testületbe” - emelte ki Furik azzal, nagyon erős képviselőcsoport­juk lesz. Ahogy arról beszámoltunk, Po­zsony megyében a Szövetség szí­neiben Neszméri Tünde jutott az ottani képviselő-testületbe. Bár­dos Gyula, a Szövetség szenei po­litikusa azonban arról beszélt, a megyei parlamentben ugyancsak mandátumot szerzett a fővárosi Schwartz Zsuzsanna is, aki helyi politikai taktika folytán független­ként indult, de a Szövetség tagja. Bárdos kiemelte, Ozsvald Erzsébet személyében van még egy magyar képviselő a Pozsony megyei parla­mentben, akivel biztosan jó lesz az együttműködés. (nar.czg) Rekordszámú roma polgármester lesz Pozsony. Szlovákiában a szom­bati választások után rekordszámú roma polgármester lesz - derült ki a Bél Mátyás Intézet (BMI) választá­si elemzéséből. Az adatok alapján a választók 52 roma polgármesternek szavaztak bizalmat. Ez a roma ki­sebbség jelenlétének további növe­kedését jelenti a helyi önkormány­zatokban, hiszen 2014-ben még csak 38 roma polgármester volt, 2018- ban pedig 44. A legtöbb roma pol­gármestert Besztercebánya megyé­ben találjuk (19), majd pedig Eperjes (15) és Kassa megyében (14). A járá­sok közül a Rimaszombati (12) viszi a prímet, ahol nagyrészt magyaraj­kú roma polgármesterek vannak. A járás roma megyei képviselőt is vá­lasztott Vavrek István személyében. „A roma jelöltek sikerességének monitorozása a helyi önkormány­zatok szintjén azért fontos, hogy lássuk, mennyire képes ez a közös­ség bekapcsolódni a helyi politi­kába. Bár a nemzetiség nem a mi­nőség garanciája, elképzelhetetlen egy igazságos társadalom kiépítése anélkül, hogy a kisebbségek részt vennének annak kormányzásában. A Roma Közösségek Atlasza 2019 kutatás alapján tudjuk, hogy 171 olyan település van, ahol a romák számszerű többségben vannak, és 134 további, ahol legalább a la­kosság harmadát teszik ki. Ehhez képest a most megválasztott 52 fő még mindig viszonylag alacsony, bár pozitív jel a növekvő tenden­cia” - mondta Ravasz Ábel, a BMI elnöke. Hozzátette, a roma polgár­­mesterek viszonylag nagy fluk­tuációnak vannak kitéve. A most megválasztott roma polgármeste­reknek csak alig több mint fele (56 százalék) volt eddig is hivatalban, a többiek újak, esetleg visszatérők. 8 olyan falu is van, ahol az előző idő­szakban roma polgármester volt, most viszont nem. (bmi, br) Ravasz Ábel szerint a megválasztott roma polgármesterek száma még mindig alacsony, de a tendencia jó Irányba mutat (Fotó: TASR) Martin Klus kilépett az SaS frakciójából Martin Klus szerint az SaS hibát követett el azzal, hogy kilépett a kormányból. Úgy gondolja, minden áron meg kellene akadályozni az előrehozott parlamen­ti választást, éppen ezért Is döntött úgy, hogy elhagyja Sulíkék frakcióját és lemond az alelnöki tisztségéről. (Fotó: TASR) Martin Klus, a külügyminisz­térium korábbi államtitkára elhagyja az SaS parlamenti frakcióját, valamint lemond az alelnöki pozíciójáról is - tájé­koztatta lapunkat a párt saj­tóosztálya. Richard Sulik, az SaS vezetője visszafogottan reagált a párttársa döntésére. Pozsony. Klus bejelentése nem nevezhető váratlannak, hiszen az egykori külügyi államtitkár már he­tekkel ezelőtt is arról beszélt, kérdé­ses a jövője az SaS parlamenti frak­ciójában. Döntését azzal indokolta, hogy már nem találta a közös hangot a képviselőtársaival. „Az elhatározá­som, miszerint kilépek a frakcióból és lemondok az alelnöki pozícióról, abból következett, hogy más az állás­pontom az ország jelenlegi irányult­ságával, különösen az előrehozott vá­lasztással, valamint a hozzá vezető folyamatokkal kapcsolatban. Mivel az értékrendem már régóta nyilván­való, ezért továbbra is hajlandó va­gyok egyeztetni az SaS frakciójával a parlamenti szavazásokat illetően és folytatni a konstruktív együttmű­ködést. Megértem, mennyire fontos a párt és a frakció számára a szava­zási egység fenntartása, de én ezt már nem tudom garantálni, ezért is döntöttem úgy, hogy függetlenként folytatom tovább a parlamentben, és lemondok a pártban betöltött vezetői pozícióimról” - jelentette ki Klus. A korábbi államtitkár azon az ál­lásponton volt, hogy minden áron meg kell akadályozni az előrehozott parlamenti választást. A Postojnak adott interjújában azt mondta, Ro­bert Fico és a szélsőségesek esetle­ges hatalomra kerülése sokkal na­gyobb probléma, mint az Igor Ma­­toviccsal való kormányzás. Éppen ezért nem támogatta azt a lépést sem, hogy az SaS elhagyta a kor­mányt és ellenzékbe vonult. Richard Sulik ráadásul egy olyan nyilatkoza­tot is tett, hogy pártja készen áll tár­gyalásokat folytatni az előrehozott választásról, amit Klus elfogadha­tatlannak tartott. Sulik egyébként visszafogottan reagált pártársa távozására. „Tiszte­letben tartom Martin Klus döntését. Minden jót kívánok neki” - üzen­te lapunknak Ondrej Sprlák, a párt szóvivője. Martin Klus 2014-ben kezdett együttműködni az SaS-szel. 2016- ban a párt parlamenti képviselője lett, majd a 2020-as választás után külügyi államtitkárrá választották. Erről a posztjáról idén szeptember­ben mondott le, amikor az SaS el­hagyta a kormányt, azóta ismét a parlamentben tevékenykedik, (nar)

Next

/
Oldalképek
Tartalom