Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-18 / 241. szám
www.ujszo.coml 2022. október 18. RÉGIÓ Áttörés volt a 2021-es évjárat a borászatnak A bortároló fülkék rácsait erdélyi kovácsmester készítette a Matusek család kérésére (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Rangos elismerést kapott a galántai Promitor borászat az AWC Vienna borversenyen. A családi vállalkozás minden tagja a minőségi borkészítés és a térségben termelt borok népszerűsítésének híve. GALÁNTA A Promitor borászat azok közé tartozik, amelyek szeretik, ha más szakmabeliek is elmondják a véleményüket az általuk készített borokról, illetve visszaigazolást kapnak a tevékenységükről. Komoly eredmények A 2014-es megalakulásuk óta rendszeresen vesznek részt borversenyeken. „Kezdetben kisebb hazai versenyekre jártunk, később kimerészkedtünk külföldre is. Az egyik legnagyobb sikerünk az volt, amikor tavaly Japánban a 2018-as chardonnay-nkkal aranyérmet nyertünk. Azon a versenyen idősebb borokkal versenyeztünk. Azért volt jelentős ez az elismerés, mert a szlovákiai borászatok közül csak az élvonalba tartozók indultak. Ezen kívül több díjat kaptunk már csehországi, ausztriai, magyarországi versenyeken. Az AWC Vienna a világ legnagyobb borversenye, évente több mint 12 ezer bormintát neveznek be a világ minden tájáról. Minden borverseny szabályzatában megtalálható, hogy csak egy bizonyos százaléknyi bor kaphat aranyérmet. Előfordul, hogy a pontszámok alapján elérik a borok az arany minősítést, de érmet csak harminc százalékuk kap. Mi ebbe a szűk csoportba fértünk bele úgy, hogy négy borunk kapott aranyérmet, négy pedig ezüstöt. Ilyen jelentős eredményt még soha nem értünk el. Elmondhatjuk, hogy a 2021-es évjárat áttörés volt számunkra” - fejtette ki Matusek István, a borászat egyik tulajdonosa. Családi vállalkozás Valójában két család közös borászata a Promitor, de Matusek István édesapjától tanulta a mesterség alapjait. „Ő szerettette meg velem a borokat, jó ideig csak fogyasztóként érdekelt a bor, majd az ő hatására próbáltuk ki először a borkészítést. A kollégám, Duray Lajos, aki azóta A magyar nyelvhatár szélén vagyunk, és mi vagyunk a dél-szlovákiai borvidék utolsó bástyája. Igyekszünk újra megmutatni a régió borászmesterségének valamikori fényét. nyugdíjas lett, képviseli a második családot a vállalkozásban. Egy ideig ketten folytattuk a tevékenységet, mint házi borkészítők. Több ezer litert készítettünk, ami elfogyott a család és a barátok körében, valamint marketingcélokra. 2014-ben értünk el arra a pontra, hogy döntenünk kellett, hogyan tovább. Úgy határoztunk, hogy a tevékenységet hivatalosítjuk és kiépítünk egy komolyabb borászatot, így jött létre a mostani vállalkozásunk” - tette hozzá. A bor készítésétől az értékesítéséig kizárólag a két család tagjai végzik a feladatokat, de a megtermelt mennyiséget illetően is kis borászatnak számítanak, hiszen évente nagyjából 20 ezer liter bort készítenek. Csak helyi vinotékákban és néhány étteremben kaphatóak ezek a borok, üzletláncok polcain hiába keresnék a vásárlók. „Tulajdonképpen négyen végezzük az összes munkát. Mikié Ferenc a vincellér, a szőlész és a pincemester egy személyben, továbbá Lydia Szakálová a másik alkalmazottunk és mi ketten a férjemmel. Rajtuk kívül a családtagjaink és a barátaink segítenek be, ha szükségünk van rá, akiknek szintén nagyon sokat köszönhetünk” - egészítette ki férje szavait Matusek Éva, aki elsősorban a rendezvények megszervezéséért felel. Értékes hazai Matusek István szerint Galánta borászati szempontból fekete lyuk. Szeredben pezsgőgyár működik, Semptén (Sintava) komoly hagyománya van a borkészítésnek, nyugati irányban, Nagyfödémesen, Jókán, Ábrahámon nagy szőlészetek működtek, de Galántán és délebbre, Vágsellye és Dunaszerdahely környéke is elmaradt ebben. „Ez a rendszerváltás utáni szőlőkivágások eredménye, több száz hektárnyi szőlészetek tűntek el abban az időben. Mi arra vállalkoztunk, hogy bizonyítsuk, ez a terület is alkalmas jó minőségű borok készítésére, valamint arra, hogy a Duna-Vág-Garam közti terület magyarlakta vidékeinek szőlőfajtáiból készítsünk minőségi borokat. Leginkább Muzsla, Béla, Kürt környékéről származó szőlőből készítjük a borokat, 2016-tól pedig egy galántai, nagyon régi, háromhektárnyi területű, elhanyagolt szőlőst újítottunk fel és gazdálkodunk benne. Az ott termett olaszrizling nyerte az egyik aranyérmet a bécsi borversenyen, tehát ezzel is bizonyítottuk, hogy a helyi származású bor is eléri a nemzetközi színvonalat. A kezdetektől csak minőségi borokkal foglalkozunk, tehát nálunk nincs asztali vagy csapolt bor, kizárólag palackozott minőségi vagy különleges minőségi kategóriájú. Arra törekszünk, hogy minden évben a különleges minőségből legyen a lehető legtöbb, de mindig az adott évjáraton múlik, mekkora százalékban tudjuk ezt a szintet elérni. A különleges minőség azt jelenti, hogy a szőlő cukorfoka 19-nél magasabb. A régióra az olasz- és a rajnai rizling jellemző leginkább, de elkezdtünk olyan újabb nemesítésű fajtákkal is foglalkozni, amelyek jobban bírják az itteni, egyre melegebb klímát, ilyen a Devín és a Dunaj - részletezte. Bővülő kapcsolatok Aktív tagjai a borász szakmával összefüggő társadalmi szervezeteknek, amellyel ugyancsak az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a mátyusföldi borászat versenyképességére. „Tagjai vagyunk a Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarának, a szőlészek és borászok országos szövetségének, a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetségnek és a Felvidéki Magyar Borászok Szövetségének. Utóbbi révén tudunk magyarországi kapcsolatokat is építeni, és talán már nincs olyan szlovák borász, aki ne ismerne minket. A magyar nyelvhatár szélén vagyunk, és mi vagyunk a dél-szlovákiai borvidék utolsó bástyája. Igyekszünk úgy végezni a munkánkat, hogy a régió borászmesterségének valamikori fényét újra megmutassuk” - zárta Matusek István. Választási fórumot rendeztek Nagymegyeren KÜRTHY JUDIT A képviselő-testület egyre látványosabb széthúzása és a polgármester személyéhez fűződő, évekig tartó elégedetlenség azt eredményezte, hogy a közelgő választáson a 13 képviselői székre összesen 42-en, míg a polgármesteri székre 5-en pályáznak a városban. NAGYMEGYER A nagyszámú jelölttel ellentétben a város lakosai már nem mutattak akkora érdeklődést a választási fórum iránt, melyet a képviselő- és polgármesterjelöltek bemutatkozásának szenteltek. A kultúrház még félig sem telt meg, pedig a rendezvény nyilvános volt és több platformon is meghirdették. A bevezetőben elmondták a városi és megyei önkormányzati választás legfontosabb tudnivalóit, a bemutatkozásokat követően pedig a polgármesterjelöltektől kérdezni is lehetett, melylyel többen is éltek. Az egyes felszólalásokra szánt időt többen kevesellték - a képviselőjelöltek 1, míg a polgármesterjelöltek 5 percet kaptak ennek ellenére jól összefoglalt, velős bemutatkozásokat hallhattunk. Volt, aki jegyzetekből olvasott fel, de olyan is, aki kiállva a pódiumra egyenesen a közönséghez szólt. Terveik közt többen tűzték ki célul azt, hogy a jövőben az összetartásra törekedjenek, közösen fejlesszék és tegyék tisztábbá a várost. Szeretnék a fiatalok számára is vonzóbbá tenni Nagymegyert, valamint a helyi szervezetek közösségépítését is támogatnák. A jelöltek egy része szlovákul is bemutatkozott. A jelenlegi polgármestert, Holényi Gergőt, Kórósi Zalánt, valamint Vajai Györgyöt, akik a polgármesteri székért is indulnak, a képviselőjelöltek között is megtaláljuk. Nekik 1 plusz 5, azaz összesen hat perc állt rendelkezésükre, hogy meggyőzzék a lakosokat. Míg Lojkovic Sámuel és Soóky Marián egyedül a polgármesteri címért küzdenek. „Négy év tapasztalatával és küzdelmével állok itt most önök előtt. 2018-ban egységesen kiáltott városunk változás után. Majd a választás után egységesen sóhajtott fel, hogy igen, megtörtént” - mondta Holényi Gergő. „Polgármesterként szeretnék a sor legvégén állni, azért, hogy onnan láthassam, hogy ki, mikor szorul segítségre, vagy éppen cselekvő törődésre” - hangsúlyozta Kórósi Zalán a bemutatkozásában. „Aggasztó a jelenlegi kapcsolat az önkormányzaton belül a polgármester és a képviselők között. Sajnos a négy év alatt a közös munka, az együttműködés nem működött” - jegyezte meg Lojkovic Sámuel, egykori polgármester. „Város, vagy iskola - tették fel nekem sokan a kérdést. Számomra a polgármesteri poszt nem az iskola elhagyását, éppen ellenkezőleg, annak hosszú távú fejlesztését jelenti” - szögezte le beszédében Soóky Marián, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola igazgatója. „Mi már nem Szlovákiában, hanem az Európai Unióban élünk, az itt lévő városokkal versenyzőnk, nem ebben a kis közösségben. A programommal felkészültem arra, hogy ezt kivitelezzem” - állítja Vajai György polgármesterjelölt. A fórumot, ahogy a rendszeres évi önkormányzati képviselő-testületi üléseket is, a helyi kábeltévé felvette. A kultúrház még félig sem telt meg, pedig a rendezvény nyilvános volt és több platformon is meghirdették (A szerző felv.)
