Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-18 / 241. szám

www.ujszo.coml 2022. október 18. RÉGIÓ Áttörés volt a 2021-es évjárat a borászatnak A bortároló fülkék rácsait erdélyi kovácsmester készítette a Matusek család kérésére (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Rangos elismerést kapott a galántai Promitor borászat az AWC Vienna borversenyen. A családi vállalkozás minden tagja a minőségi borkészítés és a térségben termelt borok népszerűsítésének híve. GALÁNTA A Promitor borászat azok közé tartozik, amelyek szeretik, ha más szakmabeliek is elmondják a vélemé­nyüket az általuk készített borokról, illetve visszaigazolást kapnak a tevé­kenységükről. Komoly eredmények A 2014-es megalakulásuk óta rendszeresen vesznek részt borver­senyeken. „Kezdetben kisebb hazai versenyekre jártunk, később kime­részkedtünk külföldre is. Az egyik legnagyobb sikerünk az volt, ami­kor tavaly Japánban a 2018-as char­­donnay-nkkal aranyérmet nyertünk. Azon a versenyen idősebb borokkal versenyeztünk. Azért volt jelentős ez az elismerés, mert a szlovákiai borá­szatok közül csak az élvonalba tar­tozók indultak. Ezen kívül több díjat kaptunk már csehországi, ausztriai, magyarországi versenyeken. Az AWC Vienna a világ legnagyobb borverse­nye, évente több mint 12 ezer bormin­tát neveznek be a világ minden tájáról. Minden borverseny szabályzatában megtalálható, hogy csak egy bizonyos százaléknyi bor kaphat aranyérmet. Előfordul, hogy a pontszámok alapján elérik a borok az arany minősítést, de érmet csak harminc százalékuk kap. Mi ebbe a szűk csoportba fértünk bele úgy, hogy négy borunk kapott arany­érmet, négy pedig ezüstöt. Ilyen jelen­tős eredményt még soha nem értünk el. Elmondhatjuk, hogy a 2021-es év­járat áttörés volt számunkra” - fejtette ki Matusek István, a borászat egyik tulajdonosa. Családi vállalkozás Valójában két család közös bo­rászata a Promitor, de Matusek Ist­ván édesapjától tanulta a mesterség alapjait. „Ő szerettette meg velem a borokat, jó ideig csak fogyasztóként érdekelt a bor, majd az ő hatására próbáltuk ki először a borkészítést. A kollégám, Duray Lajos, aki azóta A magyar nyelvhatár szélén vagyunk, és mi vagyunk a dél-szlovákiai borvidék utolsó bástyája. Igyekszünk újra megmutatni a régió borászmesterségének valamikori fényét. nyugdíjas lett, képviseli a második családot a vállalkozásban. Egy ide­ig ketten folytattuk a tevékenységet, mint házi borkészítők. Több ezer li­tert készítettünk, ami elfogyott a csa­lád és a barátok körében, valamint marketingcélokra. 2014-ben értünk el arra a pontra, hogy döntenünk kel­lett, hogyan tovább. Úgy határoz­tunk, hogy a tevékenységet hivata­­losítjuk és kiépítünk egy komolyabb borászatot, így jött létre a mostani vállalkozásunk” - tette hozzá. A bor készítésétől az értékesítéséig kizá­rólag a két család tagjai végzik a fel­adatokat, de a megtermelt mennyi­séget illetően is kis borászatnak szá­mítanak, hiszen évente nagyjából 20 ezer liter bort készítenek. Csak helyi vinotékákban és néhány étteremben kaphatóak ezek a borok, üzletláncok polcain hiába keresnék a vásárlók. „Tulajdonképpen négyen végezzük az összes munkát. Mikié Ferenc a vincellér, a szőlész és a pincemester egy személyben, továbbá Lydia Sza­­kálová a másik alkalmazottunk és mi ketten a férjemmel. Rajtuk kívül a családtagjaink és a barátaink segíte­nek be, ha szükségünk van rá, akik­nek szintén nagyon sokat köszönhe­tünk” - egészítette ki férje szavait Matusek Éva, aki elsősorban a ren­dezvények megszervezéséért felel. Értékes hazai Matusek István szerint Galánta bo­rászati szempontból fekete lyuk. Sze­redben pezsgőgyár működik, Semp­­tén (Sintava) komoly hagyománya van a borkészítésnek, nyugati irány­ban, Nagyfödémesen, Jókán, Ábra­­hámon nagy szőlészetek működtek, de Galántán és délebbre, Vágsellye és Dunaszerdahely környéke is el­maradt ebben. „Ez a rendszerváltás utáni szőlőkivágások eredménye, több száz hektárnyi szőlészetek tűn­tek el abban az időben. Mi arra vál­lalkoztunk, hogy bizonyítsuk, ez a terület is alkalmas jó minőségű bo­rok készítésére, valamint arra, hogy a Duna-Vág-Garam közti terület magyarlakta vidékeinek szőlőfaj­táiból készítsünk minőségi borokat. Leginkább Muzsla, Béla, Kürt kör­nyékéről származó szőlőből készítjük a borokat, 2016-tól pedig egy galán­tai, nagyon régi, háromhektárnyi te­rületű, elhanyagolt szőlőst újítottunk fel és gazdálkodunk benne. Az ott termett olaszrizling nyerte az egyik aranyérmet a bécsi borversenyen, te­hát ezzel is bizonyítottuk, hogy a he­lyi származású bor is eléri a nemzet­közi színvonalat. A kezdetektől csak minőségi borokkal foglalkozunk, te­hát nálunk nincs asztali vagy csapolt bor, kizárólag palackozott minőségi vagy különleges minőségi kategó­riájú. Arra törekszünk, hogy min­den évben a különleges minőségből legyen a lehető legtöbb, de mindig az adott évjáraton múlik, mekkora százalékban tudjuk ezt a szintet el­érni. A különleges minőség azt je­lenti, hogy a szőlő cukorfoka 19-nél magasabb. A régióra az olasz- és a rajnai rizling jellemző leginkább, de elkezdtünk olyan újabb nemesítésű fajtákkal is foglalkozni, amelyek job­ban bírják az itteni, egyre melegebb klímát, ilyen a Devín és a Dunaj - részletezte. Bővülő kapcsolatok Aktív tagjai a borász szakmával összefüggő társadalmi szervezetek­nek, amellyel ugyancsak az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a mátyus­­földi borászat versenyképességére. „Tagjai vagyunk a Regionális Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Ka­marának, a szőlészek és borászok or­szágos szövetségének, a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség­nek és a Felvidéki Magyar Borászok Szövetségének. Utóbbi révén tudunk magyarországi kapcsolatokat is épí­teni, és talán már nincs olyan szlo­vák borász, aki ne ismerne minket. A magyar nyelvhatár szélén va­gyunk, és mi vagyunk a dél-szlová­kiai borvidék utolsó bástyája. Igyek­szünk úgy végezni a munkánkat, hogy a régió borászmesterségének valamikori fényét újra megmutas­suk” - zárta Matusek István. Választási fórumot rendeztek Nagymegyeren KÜRTHY JUDIT A képviselő-testület egyre látványosabb széthúzása és a polgármester személyéhez fűződő, évekig tartó elége­detlenség azt eredményezte, hogy a közelgő választáson a 13 képviselői székre össze­sen 42-en, míg a polgármes­teri székre 5-en pályáznak a városban. NAGYMEGYER A nagyszámú jelölttel ellentétben a város lakosai már nem mutattak akkora érdeklődést a választási fó­rum iránt, melyet a képviselő- és polgármesterjelöltek bemutatkozá­sának szenteltek. A kultúrház még félig sem telt meg, pedig a rendez­vény nyilvános volt és több platfor­mon is meghirdették. A bevezető­ben elmondták a városi és megyei önkormányzati választás legfonto­sabb tudnivalóit, a bemutatkozáso­kat követően pedig a polgármester­jelöltektől kérdezni is lehetett, mely­­lyel többen is éltek. Az egyes felszólalásokra szánt időt többen kevesellték - a képviselője­löltek 1, míg a polgármesterjelöltek 5 percet kaptak ennek ellenére jól összefoglalt, velős bemutatkozásokat hallhattunk. Volt, aki jegyzetekből olvasott fel, de olyan is, aki kiállva a pódiumra egyenesen a közönséghez szólt. Terveik közt többen tűzték ki célul azt, hogy a jövőben az össze­tartásra törekedjenek, közösen fej­lesszék és tegyék tisztábbá a várost. Szeretnék a fiatalok számára is von­zóbbá tenni Nagymegyert, valamint a helyi szervezetek közösségépítését is támogatnák. A jelöltek egy része szlovákul is bemutatkozott. A jelenlegi polgármestert, Holényi Gergőt, Kórósi Zalánt, valamint Vajai Györgyöt, akik a polgármesteri szé­kért is indulnak, a képviselőjelöltek között is megtaláljuk. Nekik 1 plusz 5, azaz összesen hat perc állt rendel­kezésükre, hogy meggyőzzék a lako­sokat. Míg Lojkovic Sámuel és Soó­­ky Marián egyedül a polgármesteri címért küzdenek. „Négy év tapasztalatával és küz­delmével állok itt most önök előtt. 2018-ban egységesen kiáltott váro­sunk változás után. Majd a választás után egységesen sóhajtott fel, hogy igen, megtörtént” - mondta Holényi Gergő. „Polgármesterként szeretnék a sor legvégén állni, azért, hogy on­nan láthassam, hogy ki, mikor szo­rul segítségre, vagy éppen cselekvő törődésre” - hangsúlyozta Kórósi Zalán a bemutatkozásában. „Ag­gasztó a jelenlegi kapcsolat az ön­­kormányzaton belül a polgármester és a képviselők között. Sajnos a négy év alatt a közös munka, az együtt­működés nem működött” - jegyezte meg Lojkovic Sámuel, egykori pol­gármester. „Város, vagy iskola - tet­ték fel nekem sokan a kérdést. Szá­momra a polgármesteri poszt nem az iskola elhagyását, éppen ellenke­zőleg, annak hosszú távú fejleszté­sét jelenti” - szögezte le beszédében Soóky Marián, a nagymegyeri Bar­tók Béla Alapiskola igazgatója. „Mi már nem Szlovákiában, hanem az Európai Unióban élünk, az itt lévő városokkal versenyzőnk, nem ebben a kis közösségben. A programommal felkészültem arra, hogy ezt kivitelez­zem” - állítja Vajai György polgár­mesterjelölt. A fórumot, ahogy a rendszeres évi önkormányzati képviselő-testületi üléseket is, a helyi kábeltévé felvette. A kultúrház még félig sem telt meg, pedig a rendezvény nyilvános volt és több platformon is meghirdették (A szerző felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom