Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-05 / 230. szám
18! TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. október 5. | www.ujszo.coi Gyorsan olvadtak az ausztriai gleccserek A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek, sőt a legnagyobb jégmezőn, a Pasterze-gleccseren és egyes más helyeken négyszeres olvadási rátát észleltek - közölte őszi jelentésében az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet (ZAMG). A gleccserek esetében idén a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az olvadás által leginkább sújtott helyeken körülbelül négy méterrel csökkent a jég vastagsága egy éven belül - mondta a szervezet szakértője, Marion Greilinger. A ZAMG gleccserfigyelő programja keretében végzett mérések alapján elmondható, hogy 2022 „extrém év volt a gleccserek tekintetében” -jelentette ki a kutató, az intézet klímafigyelő és krioszféra osztályának vezetője. A legmagasabb osztrák hegy, a 3798 méteres Grossglockner lábánál húzódó Pasterze-gleccsernek- Ausztria legnagyobb és a Keleti-Alpok leghosszabb gleccserének- még a felső szakaszán is 3,7 méteres átlagos jégvesztést mértek, miközben az elmúlt években átlagában csak 1,6 méter volt a veszteség. Az erőteljes olvadás nyomán arra lehet számítani, hogy „hamarosan”, már az elkövetkező években két részre szakad a turisták által is látogatott Pasterze. A kettéválás azzal a következménnyel jár, hogy a gleccser felső szakasza nem biztosít többé utánpótlást az alsónak, amely így holt jéggé válik. (MTI) A Magas-Tauern hegységben lévő Kleinflesskees-gleccser vastagsága átlagosan 4,2 méterrel csökkent a korábbi évek 1,8 méteres olvadásával szemben (Shutterstock) Magyar fejlesztés: a mesterséges intelligencia segítheti a valós idejű anomáliaészlelést a hálózatokon (Shutterstoc Biztonságosabb kibertér ÖSSZEFOGLALÓ Lezárult a Quadron Kibervédelmi Kft., a BME is a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MlLáb) közös tudományos kutatási projektjének első szakasza - jelentették be az érintettek. A kutatás központjában egy olyan algoritmus áll, amely mesterséges intelligencia képességével tudja érzékelni egy informatikai rendszer nem megszokott működését, amelyek támadásokra utalhatnak, jóval azelőtt, hogy a károkozás bekövetkezne. A közös munka előzménye a Quadron és a BME korábbi együttműködésén alapult, mely még az egyetem PARIPA programjának keretén belül kezdődött el, amely során tehetséges egyetemisták kapnak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a Quadron Research Láb kutatás-fejlesztési projektjeiben. Ez a munka egy olyan anomáliaészlelési eljárás kidolgozásával foglalkozott, amely képes valós időben észlelni a számítógépes hálózatokban felbukkanó belbiztonsági fenyegetéseket. A kutatás a Quadron és BME kooperációjában a MILab keretei között folytatódott. „Az anomáliaészlelés célja egy megfigyelt rendszer normális viselkedéstől eltérő működésének detektálása, ami »szokatlan« adatok kimutatására alkalmas algoritmusok segítségével történhet. A hálózati anomáliákat különféle események okozhatják, például a hálózati összetevők meghibásodása, vírusok és kibertámadások. Az ilyen események időben történő észlelése kulcsfontosságú egy hálózat és a kapcsolódó szolgáltatások megbízhatóságának, hozzáférhetőségének és minőségének szavatolásához. A rohamosan növekvő számú új eszközök csatlakoztatása, új szolgáltatások elindítása és új alkalmazások használatával ez folyamatosan növekvő kihívást jelent” - mondta Szekeres Balázs, a Quadron műszaki igazgatója. A kutatás első fázisának lezárása után a Quadron Research Láb tovább folytatta a munkát az új, viselkedésalapú eljárással, hogy az mielőbb eg használható és implementálható me£ oldássá váljon partnerei számán A munka már a prototípus fejlesz tésnél tart, melyben továbbra is rész vesznek a BME hallgatói, akik enne köszönhetően egyedülálló szakim tapasztalatokra tehetnek szert. „Az adaptivitást, a hatékonyságé és a skálázhatóságot fenntartani ké pes valós idejű anomáliaészlelésre al kalmas modellek nagy potenciáik bírnak. A kutatásból származó ered mények és megállapítások komoly tu dományos előrelépést eredményez hetnek az intelligens hálózatirányítá számos területén, illetve további jö vőbeli tudományos kutatásokat ala pozhatnak meg. Kollaborációnk nem csak kutatási, hanem piaci potenciál lal is bír, ugyanis az eljárás beépítés a Quadron Kibervédelmi Központj. mögötti Security Data Lake-be jelen tős egyedi értéknövelt szolgáltatás tartalmat tud nyújtani hazai és nem zetközi ügyfeleinknek, ezzel továbl növelve szolgáltatásexportunkat” - nyilatkozta Gulyás Péter, a Quadroi ügyvezető igazgatója. (IT Café Megágyazott az EU az MI-vel kapcsolatos kártérítési pereknek Első alkalommal nyújtott be javaslatot az Európai Bizottság a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott öszszehangolására. Az egységes szabályozás megkönnyítené az Ml használatából fakadó károk károsultjai számára, hogy kártérítést kapjanak. A mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelv (AI Liability Directive, ÁLD) felhatalmazná az embereket és a vállalatokat a kártérítési per indításának lehetőségével, amennyiben egy Mi-rendszer által károkozás alanyává váltak. Ezzel a technológiák fejlesztői és gyártói nemcsak felelősségre vonhatóvá válnak, de egyben átláthatóbbá kell tenniük azt is, hogyan működnek rendszereik, azokat miként képezték ki. A szabályokat be nem tartó vállalatok uniós csoportos keretei pereket kockáztatnak. így elméletileg lehetővé válhat, hogy egy álláskereső perelni tudjon, ha az önéletrajzok szűrését végző Mi-rendszer diszkriminatív. Az irányelv harmonizálni fog egyes, a termékfelelősségről szóló irányelv hatályán kívül eső követelésekre vonatkozó szabályokat, mégpedig azokban az esetekben, amikor a kárt jogellenes magatartás okozta. Ez magában foglalja például a magánélet megsértését vagy a biztonsági problémák által okozott károkat. Az új szabályok megkönnyítik például, hogy valaki kártérítést kapjon abban az esetben, ha hátrányos megkülönböztetés érte egy Ml-technológiát felhasználó munkaerő-felvételi eljárás során. A techcégek kritikája szerint az ilyen törekvések visszavethetik az innovációt, az aktivisták szerint pedig épp hogy ennél is több kellene, miveí az MI teljesen áthatja a mindennapokat, változatos problémákat előidézve. Ezek közt említhető a közösségi oldalak algoritmusai által támogatott félretájékoztatás, az arcfelismerő rendszerek diszkriminatív jellege. A Bizottság javaslata most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül, a két intézménynek el kell fogadnia a javaslatot ahhoz, hogy az életbe léphessen. Ursula Pachl, az Európai Fogyasztói Szervezet főigazgató-helyettese szerint a javaslat „igazi csalódás”, mert a fogyasztókra hárítja a felelősséget annak bizonyítására, hogy egy mesterségesintelligencia-rendszer kárt okozott nekik, vagy eg; mesterségesintelligencia-fejleszfi hanyag volt. A rendkívül összetett é: homályos „feketedobozos” Mi-rend szerek világában gyakorlatilag le heteden lesz a fogyasztó számára hogy alkalmazza az új szabályokat nehéz lesz bizonyítani, hogy valaki vei szembeni faji megkülönbözteté: a kreditpontozási rendszer felállttá sának volt köszönhető. A törvényjavaslat nem veszi fi gyelembe az Mi-rendszerek álta okozott közvetett károkat sem Clau dia Prettner, a Future of Life Ins titute nonprofit szervezet EU-kép viselője szerint. Egy jobb változa felelősségre vonná a vállalatokat, h; tetteik kárt okoznak anélkül, hogj szükségszerű legyen a hiba bizonyítása. Említi, hogy az Ml-rendszerel gyakran egy adott célból készülnek de aztán váratlan károkat okozna! egy másik területen: a közösség média algoritmusait például úgj hozták létre, hogy maximalizáljál a platformokon eltöltött időt, de ezzel akaratlanul is elősegítik a polarizálódást. (hwsw.hu Új törvényekkel adna keretet az Európai Unió annak, hogy a mesterségesintelligencia-technológiákat használó vállalatok felelősségre vonhatók legyenek az általuk okozott esetleges károkért, egyértelműbb legyen a kártérítési perek indításának folyamata (Shutterstock)
