Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-05 / 230. szám
2 KÖZÉLET 2022. október 5. | www.ujszo.com Nap nap után egyre több orvos mond fel NAGY ROLAND Pozsony. Továbbra sem haladnak jó irányba a tárgyalások az egészségügyi minisztérium és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) között. Ezt az is bizonyítja, hogy folyamatosan nő a felmondéleveiek száma a kórházigazgatók asztalán. Peter Visolajsky állítja, ha november végéig nem rendeződik a helyzet, a szlovák kórházak nem lesznek képesek szavatolni az egészségügyi ellátást. Kedden ismét tárgyalóasztalhoz ült Vladimír Lengvarsky (OLaNO- jelölt) egészségügyi miniszter és a Szlovák Orvosszakszervezet küldöttsége. Az egyeztetés után Peter Visolajsky, az LOZ vezetője bejelentette, a múlt hét óta tovább nőtt a felmondólevelet benyújtó orvosok száma, már elérte a 2100-at. Az LOZ felmondási akciója országszerte zajlik, már 31 kórház érintett. Javarészt a nagyobb állami intézményekről van szó, de néhány magánkórházból is csatlakoztak orvosok, sőt, még nővérek is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a felmondások a magyarlakta városok intézményeit is érintik, például Érsekújváron és Kassán is több orvos jelezte a távozását. „Elég az ígéretekből" Visolajsky szerint a keddi egyeztetéseken sem történt érdemi előrelépés, a minisztertől csak további ígéreteket kaptak. „Nekünk azonban már nem elég a szóbeli ígérgetés. Mindenki láthatja, hogy ez az utóbbi egy évben sem vezetett semmihez. Nekünk konkrét megoldások kellenek” - nyilatkozta az LOZ elnöke. Megjegyezte, a szakszervezet tagjai továbbra is nyitottak a tárgyalásra, de ha Lengvarskyék nem kezdenek el cselekedni, akkor az orvosok november végéig - vagyis a két hónapos felmondási idő lejártáig - nem fogják meggondolni magukat. „Én nem tudok meggyőzni kétezer orvost arról, hogy vonja vissza a felmondását pusztán azért, mert a miniszter úr valamit megígért” - mondta. Múlt héten az LOZ azt követelte a tárcától, hogy írjanak alá egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését. A minisztérium erre úgy reagált, már elküldték az ütemtervet az orvosoknak, amelyben résztelekbe menően taglalják, hogyan kívánják megoldani a szakszervezet által felvetett problémákat. Amellett, hogy megoldásokat kínáltak, az egyes intézkedések határidejét is meghatározták, ahogy azt az orvosok követelték. Ha viszont a szakszervezetnek ez nem elég, és az ütemterv helyett egy memorandumot akarnak aláírni, akkor a tárca ebben is teljesen együttműködő lesz, üzente Lengvarsky. Korábbi szavazás Visolajsky szerint azonban a memorandum aláírása helyett sokkal fontosabb lenne az, ha az orvosok konkrét megoldásokat látnának a kormányban és a parlamentben. Például az szeretnék látni, hogy a jövő évi költségvetésben - amelyről a következő hetekben tárgyalnak majd a parlamentben - több pénzt különítenek el a szlovák kórházak helyzetének a rendezésére, illetve az is segítene, ha a képviselők végre elfogadnák a nővérek béremelésével kapcsolatos javaslatot. A dokumentum egyébként gyorsított eljárásban került a plénum elé, és első olvasatban egyhangúlag meg is szavazták, de a miniszter kérésére a második és harmadik olvasatról szóló tárgyalást az ülés végére sorolták. Tegnap azonban mégis előbbre hozták, a döntésben minden bizonynyal nagy szerepet játszott az orvosszakszervezet által gyakorolt nyomás. A tárgyalás során Vladimír Báláz (Smer) és Miroslav Urban (Republika) is előállt egy módosító javaslattal, amelyben a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbérét is emelnék. Ezek a szakemberek jelenleg a két évvel korábbi átlagbér 2,3-szorosát keresik meg. Lengvarskyék javaslatában ez a szorzó nem nőne, pusztán a ledolgozott évek száma utáni juttatást kapnák kézhez 2023-tól. Báláz és Urban viszont úgy véli, hogy ezeket a dolgozókat is rendesen meg kellene becsülni. Előbbi azt javasolta, hogy a fizetésük a két évvel korábbi átlagbér 2,45-szörösére nőjön, utóbbi pedig azt, hogy a 2,5-szörösére. A parlament várhatóan ma délután szavaz a javaslatokról. Összeomló kórházak Lengvarsky szerint egyelőre korai arról beszélni, hogy mi lesz abban az esetben, ha az orvosok nem vonják vissza a felmondásokat. „Egyelőre azzal számolunk, hogy sikerűi megegyezni, és a szakszervezeti vezetők részéről is látjuk erre a hajlandóságot” -jegyezte meg a miniszter hétfő este, miután több állami kórház igazgatójával is egyeztetett. Annyit elárult, hogy számolnak vészforgatókönyvekkel, de ezeket egyelőre nem ismertette. Visolajsky azonban úgy véli, hiába állna elő a minisztérium bármilyen B, C vagy D tervvel, akkor sem lenne képes megoldani a helyzetet. „A kórházak működése csakis ezekkel az orvosokkal lehetséges” - jegyezte meg, majd emlékeztetett, 2011-ben, amikor 1200 orvos mondott fel, az akkori kormány is kidolgozott különféle vészmegoldásokat, de végül egyiket sem lehetett végrehajtani. A Szlovák Orvosszakszervezet küldöttsége a keddi tárgyaláson sem tudott megegyezni az egészségügyi minisztériummal (TASR-felvétel) Matovic megúszta a leváltást, de a koalíció nem lélegezhet fel BUGÁRANNA Igor Matoviö (OLaNO) marad a pénzügyminiszter - a bizalmatlansági indítvány sikeréhez 3 szavazat hiányzott, Taraba ás társai nem támogatták a kormánytag leváltását. A Za l'udí ás az OLaNO demokratikus frakciója nem támogatták az ellenzéki kezdeményezést, de üzentek Matoviönak. Pozsony. Nem történt meglepetés, Matovicnak sikerült megőriznie a pozícióját a pénzügyi tárca élén. A szavazás szoros eredménnyel zárult ugyan - a 124 jelen lévő képviselőből 73-an a politikus menesztésére voksoltak - de ez sem volt elég a kezdeményezés sikeréhez. A kormánytag leváltásához minősített többségre van szükség, ami azt jelenti, a 150 képviselő több mint felének (76) kell rábólintania a javaslatra. Ebben az esetben 3 szavazat hiányzott. Jelzésértékű, hogy az indítványt mindössze 45-en utasították el, ami azt jelenti, ennyien álltak ki a legnagyobb kormánypárt főnöke mellett. Tomás Taraba, Filip Kuffa és Stefan Kuffa már a vita során kijelentették, nem működnek közre az SaS-szel és a többi ellenzéki párttal. Az LSNS listáján mandátumot szerző trió ezt azzal indokolta, hogy Matoviö leváltása esetén a liberálisok visszaülnek a kormányba, a probléma fő forrásának ugyanis a pénzügyminisztert tartják, s távozása esetén ismét megalakulhat a négyes koalíció. Tarabáék állítják, minél korábban előrehozott választást szeretnének, a koalíció reinkarnációja azonban csak meghosszabbítja a jelenlegi gárda hatalmon maradásának idejét. A Sme rodina kételkedő politikusai végül nem mentek szembe a frakció akaratával - Martin Borgul’a a javaslat ellen szavazott, többen, köztük Peter Pcolinsky, Ján Kroslák és Romána Tabák is tartózkodtak, nyolcán pedig nem szavaztak. A frakció nagyjából egyharmada gondolta csak úgy, Matovicnak kellene maradnia a tárca élén. Az SaS, a Smer, a Hlas és a Republika képviselői, valamint a koalícióból korábban távozó Tomás Valásek és Miroslav Kollár szintén támogatták az indítványt. A liberálisok közül hiányzott Martin Klus korábbi külügyi államtitkár. Se vele, se nélküle A leváltási kísérletet heves vita övezte - épp Matovic borzolta a kedélyeket, aki felszólalásai során a köztársasági elnököt és újságírókat egyaránt kritizálta, utóbbiakat Hitler újságíróihoz hasonlította. A támadások sora már néhány koalíciós politikusnál is kiverte a biztosítékot, így veszélybe került az egyébként is törékeny támogatottság. Juraj Seliga (Za l’udí) parlamenti képviselő múlt héten az ülésteremben került szóváltásba a miniszterrel, aki Zuzana Caputová államfőt bírálta. Matoviö a pulpituson állva szólította fel fiatal kollégáját: „szavazz a leváltásomra”. A hétvégén azonban némileg csillapodtak a kedélyek, s bár Sei iga leszögezte, ha Matovic így folytatja, ellehetetleníti a közös kormányzást, végül mégis a koalíciós partner megtartása mellett döntött. A tegnapi szavazást megelőzően bejelentette: nem vesznek részt a voksoláson. „Nem állhatok egy sorba Robert Ficóval, Mazurekkel és társaival, illetve nem járulhatok hozzá a kormány bukásához. Ez a kormány számomra többet ér, mint a pénzügyminiszter személye” - tájékoztatott a közösségi hálón, majd azzal folytatta, nem tesznek úgy, mintha minden rendben lenne, ezért a koalíciós partnerükhöz intézett felhívásként nem vesznek részt a szavazáson. „Ismétlem, az orosz agresszióval szemben fellépő, egyértelműen nyugatbarát politikai irányultságú, demokráciapárti kormány fennmaradása fontosabb számomra, mint az OLaNO elnökének elmozdítása” - tette hozzá. A Za l’udí párt további két képviselője sem szavazott. Matovic beszéde ellen a hazai újságíró-közösség is fellépett, a miniszter azonban újabb bejegyzéssel vágott vissza, s azzal vádolta a sajtó képviselőit, hogy a leváltása előtt támadják. Ezt azonban a saját pártja sem tűrte tétlenül, és a bizalmi szavazás előtt felhívást intéztek a vezetőjükhöz. „Felszólítjuk, hogy vegye tudomásul a Szlovákiát fenyegető veszély súlyosságát, és a 2020-as választás győzteseként tegyen javaslatot a demokratikus erők új megállapodására, amely helyreállítja a demokratikus képviselők stabil többségét a parlamentben” - olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben. „Nem értünk egyet az agresszió fokozásával a demokraták körében - az OLaNO párt részéről sem -, ezért nem veszünk részt az SaS párt Igor Matoviö visszahívására irányuló indítványról szóló szavazáson” - szögezik le az OLaNO-frakció Polgári és Demokratikus Platformjának álláspontjában, amelyet 9 parlamenti képviselő írt alá. Matovic ismét megszólalt a közösségi oldalon, a bejegyzés viszont őszinte bocsánatkérésnek nem mondható. „Ezúton szeretnék nyilvánosan bocsánatot kérni minden becsületes újságírótól azokért a szavakért, amelyeket soha nem mondtam ki, de amelyeket különböző hatalmasságok olyan sokszor mondtak rólam, hogy a hazugságból igazság lett” - írta, majd hozzátette: „Azoktól azonban nem fogok bocsánatot kérni, akiknél a fején találtam a szöget”. Az OLaNO „demokratái” nem vettek részt a szavazáson, ez azonban csak egy gesztussal ér fel, a szavazás végeredményét ugyanis csak az befolyásolta volna, ha a bizalmatlansági indítványra voksolnak. Változó erőviszonyok „Korábbi koalíciós partnereink és néhány fasiszta úgy döntöttek, hogy Igor Matoviöot a hivatalában tartják” - jelentette ki Richard Sulik (SaS) parlamenti képviselő a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol közölte, a párt lezártnak tekinti a kormányba való visszatérés kérdését. „Ez volt az utolsó próbálkozásunk” - mondta Matovic menesztésére utalva. Hangsúlyozta, az SaS ezentúl csak azokat a javaslatokat támogatja, amelyek összhangban vannak a párt programjával. „Az SaS igazi, kemény ellenzéki párttá válik” - mondta. Rámutatott, Matoviö nem maradt volna miniszter Tomás Taraba körüli független képviselők támogatása nélkül, akiknek kedden több törvényjavaslatot is sikerült a második olvasatba utalniuk. Az OLaNO vezetője személyesen nem vett részt a rendkívüli ülésen, a közösségi hálón reagált a bizalmi szavazás eredményére. Bejegyzésében a liberálisok összeesküvéséről írt a Smer és a Hlas „maffiájával”, valamint Mazurekkel. Ezt bizonyítéknak tekinti arra, hogy Sulik képes „a választás után az ördöggel szövetkezni, vagy megbuktatni a negyedik korrupcióellenes kormányt, ha - ne adj' Isten - ő is benne lesz”.
