Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-31 / 252. szám

101 KULTÚRA 2022. október 31. | www.ujszo.com Tudományról közérthetően Avagy hogyan inokuláljuk magunkat a pszeúdoszcientifikus tartalmak ellen Aczél Petra • Bauer Zsófia • Boldogkői Zsolt • Fábri György • Hanula Zsolt Hegedűs Andrea • Kemenesi Gábor • Koltai Júlia • Köteles Ferenc • Kutrovátz Gábor Mérő László • Molnár László • Simon Evelin • Veszelszki Ágnes • Zemplén Gábor Miért dőlünk be az áltudományoknak? RÖVIDEN Horrorban tór vissza Shelley Duvall Los Angeles. Húsz év után egy cameo erejéig visszatér a vá­szonra Shelley Duvall, akit leg­többen a Ragyogás címá filmből ismernek. Stílusosan egy hor­rorfilmben bukkan fel. A The Forest Hillst Scott Goldberg ír­ta és rendezte, a 73 éves Duvall egy anyát játszik benne, akinek hangja szól a hegyekben fejsérü­lést szenvedett fiához. Duvall­­ra a 70-es években figyeltek fel, Robert Altman és Woody Allen filmjeiben játszott, legikoniku­­sabb szerepe azonban Stanley Kubrick horrorelemeket tartal­mazó filmjében, a Ragyogásban volt, ahol a Jack Nicholson ál­tal játszott, megbomlott elméjű főszereplő feleségét játszotta. A színésznőnek egy idő után elege lett Hollywoodból, sokáig nem is lehetett róla hallani, az elmúlt években azonban interjúkban be­szélt arról, milyen kegyetlenül bánt vele Kubrick a Ragyogás forgatásán a minél élethűbb ala­kítás érdekében. (24.hu, juk) Bezárással spórolnak a színházak Budapest/Sopron. A Nemze­ti Színház energiatakarékossági okokból heti két napot - vasárnap és hétfőn - zárva tart november­ben és decemberben. Az intéz­mény eddig nem erősítette meg a Népszava értesüléseit, de a mű­sornaptár alapján egyértelműnek tűnik a helyzet. A Soproni Petőfi Színház vezetése ennél is drasz­tikusabb lépésre kényszerült: no­vembertől a fűtési szezon végéig bezár. A már meghirdetett előadá­sokat a Liszt Központban tartják meg, a Grand Hotel kivételével, amelynek díszlete nem fér el az ottani színpadon. (juk) KASZÁS DÁVID Ebből a könyvből megismer* heti saját személyiségének összetevőit, határait és lehe­tőségeit, betekintést nyer­het viselkedésének hátteré­be és motívumrendszerébe, vagy bármit megtudhat a cá­pákról és a nácikról. Vagy a náci cápákról. Látni akarja, hogy ma éppen mi gyógyít­ja a rákot? Előbb lássuk, mit tehetünk az irracionalizmus terjedése ellen! A Krekó Péter és Falyuna Nóra ál­tal szerkesztett értekezések a megfe­lelő távolságból segítik, kalauzolják az olvasót, hogy minél átfogóbb ké­pet kaphasson az áltudományosság jelenségéről. Köpönyegükből bújik elő a kétségtelenül kiváló szakmai gárda, mely „jelenlegi működését tekintve leginkább egy adatkezelő és -gyűjtő, javaslatkidolgozó” köz­pontot üzemeltet. Kötetük „megkö­zelítése vállaltan sokszínű, számos terület és nézőpont képviselője szó­lal meg”, kellő öniróniával és -kri­tikával, „mert még a legnagyobb alaposság mellett is könnyen kide­rülhet, hogy árnyékra vetődtek a ku­tatók”, akik gyakorlatias, közérhető és átélhető tudást közvetítenek. Tu­dományos (együttgondolkodásuk jelentős gyűjtőhelye e mintegy 400 oldalnyi fesztelen tanulmánykötet, mely egyben kiváló vizsgálati labo­ratórium is. Nyersanyagaikat tartal­mazó adatbázisaik összefoglalnak, értelmeznek, kiemelnek, így a feje­zeteik végére kötött kiadós jegyze­tapparátus sem zökkentheti ki a lel­kes lapozót. Ahogy a minimálisan eltérő, bár különböző stílusok sem. Mintha pont ezek az alig érzékel­hető váltások biztosítanák a kellő folyamatosságot, ezért sem idege­níthetik el az olvasót. Ahogy az elő­re- és hátrautal(gat)ások sem: átve­szik, felelevenítik, ismétlik a közös kincset. Illetékeseik egyikének sza­vaival: s bár „nem törekszünk teljes áttekintésre, olyan esettanulmányo­kat kívánunk bemutatni, amelyeket jellemzőnek, tipikusnak tartunk az áltudományosság világában.” A gyerekszáj (és a borító) alapján pedig akár a „madárkalapöntet” is nevetésre ingerelhet, akárcsak a nagy vécépapír-személyiségteszt. A „tények jelentős utat tesznek meg »a kémcsőtől a YouTube-ig« vagy »a laborjegyzőkönyvtől a Fa­­cebookig«, amíg a fogyasztóig el­jutnak.” S még ma sem beszélné­nek önmagukért? A tények utáni világ kihívásaira (részben) választ adó megközelítéseket „szisztema­tikusan, akár az iskolai képzésbe integrálva tanítsuk. Ezzel minden bizonnyal számos tévedéstől és sok káros egészségi következménytől óvhatnánk meg a következő gene­rációt.” Őszintén, alázattal, hisz „a tudománnyal kapcsolatos kom­munikáció hosszú távon csak akkor lehet sikeres, ha magukat a tudomá­nyos ismereteket erős morális és in­tézményi alapokon álló tudományos közösségek állítják elő.” A tudomány hozná a válaszokat és a megoldásokat - „a legköny­­nyebben a szövegek nyelvezetének, a szaknyelv utánzásának a vizsgá­latával, az érvelési hibák azonosí­tásával, illetve az ellentmondó ál­lítások felismerésével, mely segít­het a tartalom hiteltelenségének a leleplezésében” -, csak legyen, aki hallgat rá... A járványkezelést elszúrtuk. A klímaharcot nem kéne. Kevered­jünk ki végre e szövevényes nyúlü­­regből! Krekó Péter, Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora - Miért dő­lünk be az áltudományoknak?, At­henaeum Kiadó 2022, A kötet szer­zői: Aczél Petra, Bauer Zsófia, Bol­dogkői Zsolt, Fábri György, Falyuna Nóra, Hanula Zsolt, Hegedűs And­rea, Kemenesi Gábor, Koltai Júlia, Köteles Ferenc, Krekó Péter, Kut­rovátz Gábor, Mérő László, Molnár László, Simon Evelin, Veszelszki Ágnes, Zemplén Gábor Jerry Lee Lewis sokkal több volt öntörvényű botrányhősnél magára Dennis Quaid alakításában. „Senki nem játszhatja jobban Jerry Lee Lewist, mint maga Jerry Lee Lewis” - zárta le a témát frappán­san. Biztosra veszem, hogy sosem játszott szerepet, legalábbis tudato­san nem duzzasztotta saját legendá­ját. Csak azt csinálta, amit imádott: a rock and rollt. Később átnyergelt a countryra, abban is nagyot alkotott. A fiatal zenészek már a 70-es évek­ben istenként tisztelték. John Lennon egyszer letérdelt előtte és megcsókol­ta a cipőjét. Rory Gallagher elsírta magát örömében, amikor megtudta, hogy ő gitározhat az egyik lemezén (The Session, 1973), amely egyéb­ként Lewis pályafutásának egyik csúcsalbuma lett. Elton John idege­sen toporgott, amikor 2015-ben egy fesztiválon végre találkozhatott vele a backstage-ben. Rengeteg sztori idekívánkozna még, de szűkös a hely, és amúgy is tele van velük világunk krónikája, az internet. A lényeg a lényeg: Jerry Lee Lewis nélkül sok minden más­ként alakult volna a könnyűzenében. Talán nem is létezne a rockabilly. És talán sosem kapcsolódott volna ösz­­sze olyan laza természetességgel a blues, a country és a rock and roll, új alstílusokkal gazdagítva a zenei palettát. (juk) Ki hitte volna, hogy egyszer ő is elmegy? A rock and roll első igazi lázadója, ön- ás köz­­veszélyes őrültje, aki Little Richard, Chuck Berry és El­vis mellett állt a rajtvonalnál, és aki mér kamaszként kivív­ta a Killer becenevet. A legen­da szerint egy tanért próbált a nyakkendőjénél fogva meg­fojtani, ő viszont úgy mesél­te, hogy egy másik srácot ha­gyott helyben, aki réragasz­­totta ezt a nevet. Jerry Lee Lewis is Sam Phillips memphisi istállójából indult, mint Elvis Presley. Kölcsönösen tisztelték egymást, hiába próbálták őket sokan összeugrasztani. Ám Lewis legalább annyit szerepelt viselt dolgaival a lapokban, mint zenéje okán. Egész életében azt szerette volna, ha csak a zenéjével foglalkoznának, ha úgy tetszik, legitimizálnák, amit csinál. Mélyen vallásos környezetben nőtt fel Louisianában, és legnagyobb félelme (Johnny Cash szerint) az volt, hogy pokolra jut, mert a rock and rollt délen „azArdög zenéjének” tartották. Sok évtizednek kellett el­telnie, mire elhitte, hogy az a zene, amely annyi embernek okoz örömet, csak Istentől való lehet. Élete vége Nyolcvanhét évet élt felé gospeleket énekelt, és azzal a prédikátorral vonult stúdióba, aki korábban kiátkozta őt. Persze nem ez ugrik be róla el­sőként, hanem az, hogy 23 évesen feleségül vette 13 éves unokahúgát, ami majdnem a karrierjébe került, mert feketelistára tették őt a rádi­ók. Lángoló zongorák is sokaknak bevillannak, pedig nem igaz, hogy show-elemként felgyújtotta a hang­szereket, legalábbis ő csak egy esetet emlegetett 1957-ből. Viszont beis­merte, hogy párszor szétverte dühé­ben a zongorát, vagy épp az óceánba lökte Floridában, mert elégedetlen volt vele. A tények kiszínezése már anno is (Fotó: Shutterstock) nagy divat volt az urbánus folklór­ban, pedig még nem létezett bulvár­sajtó. Több változat kering például arról az esetről, amikor egy részeg éjszakán Lewis a kaput bedöntve hajtott be Elvis gracelandi birtoká­ra, és puskát fogott a testőrökre. Már 1989-ben életrajzi film ké­szült róla, bár nem igazán ismert

Next

/
Oldalképek
Tartalom