Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-29 / 251. szám
www.ujszo.coml 2022. október 29. RÉGIÓ 3 Hogy változtatta meg a Covid a művészetet? vataSöin Péter „Lockdown - Menekülés a művészetbe" címmel láthaté a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete (MAMSzE) évadzáró kiállítása a komáromi Limes Galériában. KOMÁROM A koronavírus járvány miatt az MAMSzE mintegy két évig nem tudott szalonkiállítást rendezni. A 30 képzőművész és öt építész műveit felvonultató tárlat címe némi magyarázatra szorul, ugyanis nem egyedül és kifejezetten a koronavírus időszakát dolgozzák fel a művek. Vannak olyan alkotások, ahol egy az egyben megjelenik a Covid valamelyik attribútuma - például az „ikonikussá” vált szájmaszk -, de a legtöbbnél nincs ilyen közvetlen tematika. „Szerettünk volna konkrét témát adni a szalonnak. Azért lett ez a lockdown, mert a koronavírusos időszakra akartunk reagálni. Arra voltunk Gáspár Péter szobra és Fűzik Szilvia kíváncsiak, hogy az elmúlt két-három évben mit alkottak a művészek - kinek hogyan változott meg a tematifestménye kája. Van, aki a természetbe vonult ki alkotni, s pont emiatt nagy méretekben kezdett el gondolkodni. Valaki más anyagtípushoz nyúlt, másvalakinek pedig szakrális irányban módosult a gondolkodása” - mondta el lapunknak Bállá Rita, a Limes művészeti menedzsere az A. Bak Péter kurátor munkáját dicsérő kiállításról. A galériának helyet adó egykori katonatemplommal kapcsolatban elmondta, a kiállítótér újragondolása szem-Kovács Csonga Anikó, nyomat pontjából a legfontosabb célkitűzések közé tartozott az előtér rendbetétele, az eddigi nem túl korszerű hangosítás megújítása és a nemzetközi kitekintés, amelyek mindegyike megvalósult 2022-ben. A „Lockdown - Menekülés a művészetbe” című kiállítás november 11-ig várja a látogatókat. (A szerző felvételei) Kimozdulhattak a gyerekek a mindennapokból Felsőszeliben TORNYAI BIANKA Az irodalmi ás a képzőművészeti pályázatok kiértékelésével lezárult a Széchenyi Napok a felsőszeli alapiskolában. A több mint két évtizede rendszeresen megszervezett rendezvénysorozat legfőbb célja, hogy olyan dolgokat tanuljanak meg a gyerekek, amelyek nincsenek a tankönyvekben. li&id&ill Huszonegyedik alkalommal szervezték meg a Széchenyi Napokat a felsőszeli alapiskolában, az intézmény névadójáról elnevezett háromnapos rendezvénysorozatot. László Ildikó igazgató elmondta, a programok célja, hogy a gyerekek kimozduljanak a mindennapokból, ne a megszokott órarend szerint tanuljanak, és a betervezett aktivitások révén Széchenyi Istvánhoz kapcsolódó ismeretekhez jussanak. „Több éve tartjuk magunkat ahhoz a rendhez, hogy a Széchenyi Napok egyikére utazást szervezünk, a második nap valamilyen kulturális programhoz kötődik, például színházi előadást, koncertet szervezünk a gyerekeknek, a harmadik pedig az előadások és a sport napja. Olyankor úgy indul a nap, hogy az iskola udvarán annyi lépést teszünk meg a gyerekekkel, amilyen évszámot írunk, napközben pedig hat környékbeli iskola focicsapatának meghívásával megszervezzük a Széchenyi-kupaversenyt, valamint előadókat hívunk különféle témákban” - fejtette ki. A kirándulós napon idén első alkalommal túrázni vitték a gyerekeket, az alsó tagozatosok a malonyai arborétumot és a kistapolcsányi, Szlovákia legszebb és legnagyobb ménesét látogatták meg, a felső tagozatosok pedig a Zoborra mentek fel. A sportnapon a focitoma mellett volt biciklis akadályverseny, a kisebbek az arborétumban talált, lehullott falevelekből készítettek képeket, lovakról szóló játékokat játszottak, majd a Bendő zenekar kíséretével, Dómján Máté vezetésével táncházon vettek részt. A felső tagozatosoknak egy andalúziai beszámolót, író-olvasó találkozót szerveztek Száraz Pállal, valamint Seres Kiss Csilla tartott bemutatót a gyógynövényekről, és Bognár Attila hegymászó tartott előadást. A Széchenyi Napok egyik napja a kenyérről szólt. A diákok a nemrég átadott alsószeli malomba látogattak, ahol megtekintették a Galántai Honismereti Múzeum állandó kiállítását, majd meghallgatták Écsi Gyöngyi mesemondó előadását A világ kenyere címmel. „A mese után az alsószeli kultúrház udvarán a gyerekek maguk is kipróbálhatták a kenyérdagasztást és -sütést. A kolléganőkkel előző este bedagasztottuk a tésztát, amiből sós péksüteményt készítettek, megsütötték és meg is kóstolták. Nogely Mónika különféle liszteket és a kenyérkészítés egész folyamatát mutatta be, valamint mesélt nekik a régi időkről, amikor a pékhez hordták az emberek megsüttetni az otthon dagasztott kenyerüket. Tuba Lajos interaktív foglalkozást tartott, melyen kipróbálhatták a gabona őrlését, valamint az aranymosást. Az utolsó részben a kenyér történetéről szóló előadást hallgatták meg a tanulók az egyiptomi időktől napjainkig. Azóta megtudtuk, hogy a komáromi erődben kenyérmúzeum található, így elhatároztuk, hogy legközelebb meglátogatjuk” - egészítette ki László Ildikó. A Széchenyi Napokhoz hozzátartozik a szeptemberben meghirdetett irodalmi és képzőművészeti pályázat is, ezek kiértékelésével ér véget a rendezvénysorozat. Idén több mint 80 tanuló kapott díjat és oklevelet, akik három-három kategóriában adhatták le alkotásaikat. Az irodalmi pályázaton olyan témákból választhattak a versenyzők, amelyekben a környezetükben élő, számukra példaképnek tekinthető felnőtteket, családtagokat mutathatták be, vagy helytörténeti szempontból érdekes témákat, családtagjaik régi történeteit dolgozhatták fel. A képzőművészeti pályázat témái között szerepelt a kenyér útja, a világunk és a szülőföld bemutatása, a szülők mestersége és a gyerekek mesevilága. A több mint két évtizede rendszeresen megszervezett rendezvénysorozat legfőbb célja, hogy olyan dolgokat tanuljanak meg a gyerekek, amelyek nincsenek a tankönyvekben. A pályázatok kiértékelésén minden gyerek részt vett, hogy azt is megtapasztalják, hogyan lehet örülni más sikerének (Tornyai Bianka felvétele) Marczell Zoltánra emlékeztek A Marczell Zoltán-emléktábla Kisudvarnokon a Faluháznál (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Egy évvel ezelőtt hunyt el Kisudvarnok több mint húsz éven át regnáló polgármestere, Marczell Zoltán. Az ávfordulé kapcsán emléktáblát helyeztek el a kisudvarnoki faluház falán. KISUDVARNOK Marczell Zoltánt 1998-ban választották meg először polgármesterré és nem is akadt legyőzője egészen 2021-ben bekövetkezett haláláig. Már életében fogalom volt mind a neve, mind az, amit Kisudvarnokon elért. Mindenki a legnagyobb elismeréssel méltatta munkásságát szűkebb, tágabb pátriájában. Jellemét és munkásságát mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy Dunaszerdahely tőszomszédságában sikerült nemcsak megőrizni Kisudvarnok kis falu jellegét, hanem tovább gyarapítani jellegzetes falusi arculatát is. Oroszlánrésze volt abban, hogy 2013-ban Kisudvarnok elnyerte Az év faluja kitüntető elismerést. Építészmérnökként egyrészt a község épületeit tervezte és a környék legapróbb részleteire is figyelt, történetesen arra, hova milyen fákat, bokrokat, cserjéket kell ültetni. Ezen lankadatlan erőfeszítéseként most, évekkel később értékelhető egyre jobban a munkássága. A Csallóköz bizonyára legszebb faluháza a kisudvarnoki, csodálatos, zöld környezetével. Nevéhez fűződik a Csallóközben megépített valamennyi kerékpárút tervezése, valamint a természetvédelemmel összefüggő Zöld Kukkónia eszméjének az elindítása is. Ennek az eszmének a továbbviteleként a megemlékezés alkalmával a Kukkónia PT a Kis- és Nagyudvarnokot összekötő bicikliút mentén fákat ültetett, és a területet Marczell Zoltán fasornak nevezték el. A megemlékezésen nagyon sokan részt vettek. A faluházon elhelyezett emléktáblát ifj. Marczell Zoltán avatta fel, édesapja emlékeként ezekkel a szavakkal egyebek mellett: „Nem minden embernek van sorsa, egyeseknek csak élete van. Édesapámnak sorsa volt. Első volt a falu, amelynek minden épülete egy évszám, egy emlék.” Az emléktáblánál pályatársai, valamint a falu lakosai és szervezetei helyezték el a megemlékezés virágait. „Mindennek, ami itt remek volt, emléke, nyoma fennmarad. Ki itt nagyot tett, szépet gondolt, örökké él, mert egyet akart” - szól a tábla felirata, amellyel Kisudvarnok tiszteleg nagyra becsült egykori polgármestere előtt.
