Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-28 / 250. szám

4 RÉGIÓ 2022. október 28. | www.ujszo.com Közösségi támogatással is segítik a királyhelmeci Csonkavár feltárását A Csonkavárban zajló munkák 2018-ban kezdődtek, de néhány évig még biztosan eltartanak (A szerző felvétele) Iskolafejlesztés Komáromban KOMAROM A Munka Utcai Alapiskolában befejezett fejlesztéssel az összes komáromi alapfokú oktatási intéz­mény kültéri sportpályája megú­jult. A Munka Utcai Alapiskola sportpályáját két szakaszban újí­tották fel. Az elsőre még 2020-ban került sor, akkor a központi rész esett át a ráncfelvarráson a szülők és támogatók anyagi hozzájárulá­sával. A második szakasz az atlé­tikai pálya renoválását jelentette, 260 ezer eurós költségvetésből. Az átadón Pálinkás Mária, az iskola igazgatója elmondta, az is­kolán belül bővíteni szeretnék a sportágak kínálatát. Egyúttal az úszásoktatás lehetőségét más is­koláknak is készek biztosítani. A járvány idején szünetelt a gye­rekek úszásoktatása, de tavasz­­szal már újraindult, amely egy szponzor - REAL-K Kft. - tá­mogatásának köszönhetően vált lehetségessé. (vp) Az utolsó kültéri iskolai sportpá­lya is megújult (Képarchívum) NÉMETI RÓBERT A Csonkavár egy szinte isme­retlen, egyedi és nagyon rit­ka rom. Egy főnemesi gótikus palota, mélyépítészeti stílu­sával szinte páratlan örökség­nek számít. Több év erőfeszí­tett munka után ez az első kö­zösségi gyűjtési akció, mely az ásatási munkálatok folyta­tását hivatott támogatni. KIRALYHELMEC Az interneten meghirdetett, már lezárult támogatási kampánynak kö­szönhetően több mint négyezer eu­ró összegyűjtésével segítik a munka folytatását a jóakaratú emberek. A Csonkavár (1414 után épült) vár­rom történetének új fejezetét 2018- ban kezdték el írni. Ebben az évben kezdődött a régészeti kutatás első éve, amely immár sikeresen folyta­tódott az 5. évadban. A kitartó erő­feszítéseknek köszönhetően lassan feltárul előttünk Királyhelmec város szimbólumának ismeretlen múltja, építési szakaszai és ismeretlen érté­kei. Ahogy arról korábban már több­ször is beszámoltunk, a szorgalmas munka egy évekkel ezelőtt szülőföld­jére Csehországból visszatért lokál­patrióta, Gönczy Bertalan kétkezi munkáját dicséri. „A Csonkavár várromjai a tőkete­rebesi járásbeli Királyhelmec terü­letén találhatók. Az első régészeti kutatása 2018-ban kezdődött, és idén már az 5. szakaszát tervezzük. A cél a hatalmas, helyenként akár 4-5 mé­ter vastagságú omladékok eltávolítá­sa, és így a rom történelmi falainak föld alól történő modernkori felsza­badítása. A végső cél a terület teljes megtisztítása és régészeti feltárása, valamint a várudvar eredeti szintjé­nek visszaállítása” - nyilatkozta la­punknak Gönczy Bertalan, a tegnap zárult közösségi gyűjtés indíttatója, a Csonkavárban történő munkák ve­zetője. Mint kiderült, az 5. régészeti szezon a romok északi és nyugati te­rületének törmeléktől való megtisztí­tására összpontosul. Az idei ásatás teljes területe 405 m2, és az előzetes számítások sze­rint 2700 tonna barlangi törmeléket kell eltávolítani. A kitermelt anya­got szétválogatják, a visszanyert anyagot pedig a későbbi helyreál­lítási munkálatokhoz fogják fel­használni. „Az idei régészeti sze­zon teljes költségvetése 12 000 eu­ró. A régészeti kutatásokat a Kassai Műszaki Egyetem (TUKE) égisze alatt végezzük. Az összeg tartal­mazza a régész munkabérét és a le­lőhelyszínek földtani felmérését. A kampányban meghirdetett közössé­gi gyűjtés hozzávetőlegesen a teljes költség 30%-át fedezi. Nagyon hálá­sak vagyunk azoknak, akik bekap­csolódtak és köszönjük a bizalmat” - zárta Gönczy Bertalan. Cikkünk írásáig a gyűjtésbe 78-an kapcsolódtak be, akiknek köszönhe­tően már valamivel több mint 4000 euró gyűlt össze. A hozzájárulok egy olyan projektet támogatnak, mely a királyhelmeci Csonkavárnak a követ­kező nemzedékek számára is stabil alapot biztosíthatnak. Újabb beruházó célozta meg Lévát: 20 ezer m2-es csarnokot tervez SZÁZ ILDIKÓ Az Európában 2005-től működő amerikai Panattoni társaság Pozsonyra ós Kassára, majd Dunaszerda­­helyre terjesztette ki háló­zatát, ós újabban Láván, a Gónye ipari parkban tervezi egy húszezer nógyzetmóte­­res csarnok megópítósót. LEVA A járási székhelyhez tartozó Génye ipari parkot 2004-ben alakították ki, ekkor kapott állami támogatást a vá­ros erre a célra, és a saját költségveté­séből is hozzájárult az infrastruktúra megépítéséhez, ami a leendő beruhá­zók elvárásait kielégítené. Az első be­ruházó a rákövetkező évben telepe­dett le. A Génye ipari park mintegy hatvanhektáros területén csaknem húsz cég működik, a hazai társaságok mellett osztrák, német, olasz, svéd, holland, japán, francia és brit társa­ságok. Autóalkatrészeket, lámpákat, tisztálkodószereket és cukorkákat is gyártanak az ipari park egy-egy te­rületén. A Panattoni társaság logisz­tikai központ építését tervezi a lévai ipari parkban, ahol különböző fajta árukat raktároznának. A 12 millió eurós beruházás kapcsán a My he­tilap arról tájékoztatta az olvasókat, hogy hozzávetőlegesen 300 személy jutna munkalehetőséghez az új be­ruházásnak köszönhetően. Egyrészt azért is esett a társaság választása a lévai ipari parkra, mert itt van elég álláskereső, és bőven akad gyártás­sal foglalkozó cég is. Erik Ivanicko, a Panattoni Slovensko igazgatójának nyilatkozata szerint, az ipari parkban működő tizenhat beruházó csaknem négyezer személyt foglalkoztat. Itt ta­lálható például a japán Kasai Slovakia cég, vagy a ZF társaság, mindkettő bedolgozó cégként működik a nyitrai Jaguar Land Rover számára. A meg­felelő hely kiválasztásakor az volt a döntő szempont, hogy az érvényes te­rületrendezési terv alapján ipari léte­sítményt építhessenek, és megfelelő­ek legyenek a közlekedési feltételek. A kiválasztott, mintegy négyhektáros területre teherautókkal szállítják majd az árut a raktárként szolgáló csarnok­ba, amelyet négy egységre osztanak. A raktározáson kívül lesz lehetőség az áru osztályozására, csomagolásá­ra, valamint felcímkézésére. A tervek szerint naponta 26 teherautónyi szál­lítmány érkezne a csarnokba, évente 7800 teherautó haladna át a területen. A csarnokban mintegy kétszáznegy­ven dolgozót, az adminisztráció lebo­nyolítására további hatvan személyt alkalmaznának. A beruházást a jövő év második felében kezdenék megvalósítani, és várhatóan 2024 év elején fejeznék be. Mindehhez szükséges az építkezé­si engedélyek beszerzése. Jelenleg a környezeti hatástanulmány elbírálása van folyamatban. Az áru raktározására, valamint osztályozására és csomagolására egyaránt alkalmas csarnokot építene a beruházó Léván (A szerzó illusztrációs felvétele) Egészsógnap Hódosban SOMOGYI KATALIN A regionális közegészség­ügyi hivstallsl karöltve egészség-ellenőrzést tartott a helyi Vöröskereszt alapszervezete mindenki számára Hódosban. HODOS A Szlovák Vöröskereszt helyi szervezete már sokadszor szervez­te meg Hódosban az egészségügyi szűrőnapot. Az iskolai év végezté­vel először az iskolásoknak, majd később a felnőtteknek is megszer­vezték a szűrést. Október 26-án pe­dig ismét mindenkit vártak a helyi sportközpont teniszcsarnokába, ahol minden érdeklődő ingyenes szűrésen vehetett részt. Vércukor­­szintet, koleszterinszintet, vérnyo­mást, valamint a tüdő kapacitását is le lehetett ellenőriztetni. Ezt az alkalmat a helyi iskola diákjai sem hagyták ki és mind a szlovák, mind a magyar alapiskola „nagy”, azaz 3. és 4. osztályos diákjai is eljöt­tek. Őket leginkább az életmentés érdekelte, amelyet egy bábun ki is próbálhattak. „A gyerekek nagyon fogékonyak. Minden információ fontos, az életmentésen kívül ta­lán a véradásról szóló tájékoztatás az, ami ebben az életkorban nyitott fülekre talál és érdekli a gyereke­ket” - magyarázza Klempa Katalin, a hodosi Vöröskereszt alapszerve­zetének elnöke. Tény és való, hogy nem egy esetről tájékoztatott már a média, amikor kiskorú gyerek volt az életmentő, mert kezelni tud­ta nemcsak az óhatatlanul fellépő stresszhelyzetet, de megfelelő, konkrét lépéseket is tett, amelyek valóban életmentőek voltak, hála a Klempa Katalin felügyelete alatt fo­lyik az „újraélesztés" a hodosi egész­ségnapon (A szerző felvétele) gyakori tájékoztatásnak. „A véra­dás fontosságát pedig nem tudom elég gyakran hangsúlyozni, mert a vér semmivel sem helyettesíthető és elcsépelt frázis ugyan, de minden esetben életet ment. A másik nem kevésbé lényeges aspektus pedig, hogy a véradó egy komplett egész­ségügyi ellenőrzésen megy keresz­tül, vagyis ha bármilyen rejtett be­tegsége lenne, ez azonnal észlelhető. 2010 óta dolgozom a Vöröskereszt­nél és büszke vagyok rá, hogy már sok „saját” gyerekünk vagyis vér­adónk van, azok közül a gyerekek és fiatalok közül, akikkel az el­ső egészségnapokon találkoztunk évekkel ezelőtt. Ők azóta állandó véradókká váltak. Már ezért is meg­érte” - mondta zárszóként Klempa Katalin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom