Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-27 / 249. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. október 27. | www.ujszo.com Mindenszentek és halottak napja A temetőlátogatás ősrégi szokás, de a virágcsokrok és a gyertyák csak a 20. században jelentek meg (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Az elkövetkező napokban sokan útra kelnek, felkeresik rokonaikat, együtt látogatnak a temetőbe. Egyesek templomba mennek és imádkoznak, mások halloweenpartira készülnek. De olyanok is akadnak, akik egy nap alatt győznek mindent: a miséről sietnek gyertyát égetni, a temetőből pedig rohannak a boszorkányok és más ijesztő figurák maszkabáljába. November 1-jén van mindenszentek és november 2-án halottak napja. Ilyenkor egy kisebb népvándorlás szokott zajlani Szlovákiában, bár a koronavírus-járvány miatt az utóbbi években korlátozások voltak érvényben, a temetőket sem lehetett tömegesen látogatni, és előtérbe kerültek a virtuális temetők is. Az idén nem rendeltek el kijárási tilalmat, viszont az összevont megyei és önkormányzati választás nehezítheti némileg a távolabbi sírok családlátogatásokkal egybekötött felkeresésének a megszervezését. Ugyanakkor a pszichológusok szerint az ünnepeknek nem a formális temetőlátogatásról kellene szólniuk, hanem a megemlékezésről, és arról, hogy tudatosítsuk halandóságunkat. Ősrégi szokás A temetőlátogatás ősrégi szokás, ugyanakkor évszázadokkal ezelőtt az emberek csak ritkán, egyházi ünnepekkor jártak a sírokhoz, és azokat semmivel sem díszítették. A virágcsokrok és a gyertyák csak a 20. században jelentek meg. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően kezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére, és a római katolikus egyház a 10. században vezette be a halottak emlékének szentelt napot, az evangélikusok pedig a múlt század első felétől gyújtanak gyertyát, mely az örök életet jelképezi. A reformátusoknál a halottak napi szokások - a gyertyagyújtás és sírgondozás - új keletű, katolikus hatásra kialakult szokás. Az utóbbi években pedig főleg a fiatalabbak körében elterjedtek a halloweenpartik, és ilyenkor töklámpásokkal díszítik a kertet vagy az ablakot, valamint maszkabált szerveznek a gyerekeknek. Halloween Szülők és papok különbözőképpen viszonyulnak a halloweenhez. Barbora Mesárosová pszichológus nem lát semmi rosszat abban, ha elengedjük gyermekünket egy halloweenpartira, ugyanakkor „egészséges fejlődésük szempontjából elfogadhatóbb, ha elkülönítjük tőle a keresztény mindenszentek ünnepét.” Juraj Vittek katolikus pap szerint sem kell félni a halloweentől, hanem történelmi összefüggéseiben kell látni, és fel kell fedezni benne a keresztény szellemet. Ugyanis a halloween kifejezés Nagy-Britanniából és Írországból származik, a hallows szóval a szenteket jelölték. Áz „All Hallows Even” vagy „Hallowe’en” azt jelenti: minden szent ünnepének az előestéje. Noha ma erről a szóról elsősorban a maszkabálok jutnak az eszünkbe, alapvetően nem pogány ünnepről van szó, hanem ez tulajdonképpen a mindenszentek ünnepének a régi angol verziója. Az egyház modernebb képviselői szerint a katolikusok is megünnepelhetik a halloweent, a kérdés csak az: hogyan. Néhány templomban szoktak saját halloweenpartit szervezni a gyerekeknek, ahonnan nem hiányozhatnak a tökök, az álarcok, miközben a gyerekek sokat megtudnak a szentek életéről is. Családi ünnep Mindenszentek és a halottak napja nem véletlenül esik a naptárban az őszi napokra, melyek a gyakori esős időjárás miatt egyébként is sokakban felidézik a gyászt és az emlékeket egy-egy elhunyt közeli hozzátartozóra. Az olyan szomorú időszak, amikor visszaemlékezünk szeretteinkre, sok emberben depressziót válthat ki. „Hogy ez ne uralkodjon el teljesen rajtunk, tanácsos ezt a megemlékezést egyfajta családi ünnepként felfogni. Vagyis a legjobb az, ha ilyenkor a családtagok találkoznak, közösen elmennek a temetőbe, együtt emlékeznek, olyan fényképeket nézegetnek, melyek az egész családról a legboldogabb pillanatokban készültek. Az összetartozás élménye és érzése jó módszer a gyász és a szomorúság enyhítésére. A másik hatékony módszer az, hogy a sírokat szépen rendbe tesszük, virággal díszítjük, gyertyát gyújtunk az elhunytak leikéért. Ha aktívan részt veszünk ebben, az lehetőséget ad számunkra, hogy szeretteinkért haláluk után is tegyünk valami pozitívat, valami szépet” - véli Barbora Mesárosová. Környezetbarát koszorúk A temetőlátogatás előtt közös családi program lehet, hogy a sírra szánt koszorúkat vagy ikebanákat, de a gyertyákat is otthon közösen elkészíthetjük, miközben tanácsos környezetbarát alapanyagokat használni. Ugyanis minden évben temérdek mennyiségű, egyhamar le nem bomló szemét termelődik a koszorúk és mécsesek által, és az üvegből készült mécsesek többsége is egy idő után összetörve hever a temetőkben. A koszorúkat lehet természetes alapanyagokból és díszítőeszközökből készíteni, például a szalmakoszorú, a tobozok, a tujaágak, a száraz virágok hamar lebomlanak, nem fogják évekig a szemétdombot „gazdagítani”. Gyertyákat is lehet sodort és mártott technikával készíteni, melyek könynyebben lebomlanak. „A környezetbarát koszorúkon kívül az idén sokan előnyben részesítik a LED-égős lámpásokat is, mert azokban elég elemet cserélni, és tovább működnek, sokan így próbálnak spórolni” - mondta Jan Mayer, a Heuréka internetes portál ügyvezető igazgatója. Virtuális temetők A mozgáskorlátozott személyek nem tudják felkeresni személyesen a sírokat, számukra megoldást jelenthetnek a virtuális temetők. A világhálón az igazi temető alapján megalkottak egy digitális térképet, ahol a látogató - miután kikeresi a megfelelő sírhelyet - ráklikkel a felkínált virágcsokorra és gyertyára, és néhány pillanat alatt kidíszíti a virtuális sírt. Eleinte az online sírhelyeken csak gyertyákat lehetett gyújtani és koszorút lehetett elhelyezni, de manapság a virtuális sírhelyekhez már információkat, fényképeket is lehet csatolni a halottakról. (sza) A személyiségvédelem jogi eszközeiről A már több mint hetvenéves nagymamám mézet árult kisvárosunk piacán, és nagyon összeveszett a szomszéd asztalon ugyanazt az árut kínáló kofával, aki nyilvános helyen, az emberek előtt kiabálva már nem először csalónak, mézhamisítónak nevezte, és lehordta őt a fekete földig, ráadásul leöntötte őt valami mocskos löttyel. Büntetőfeljelentést nem akarunk tenni, mert még mamámnál is idősebb asszony a sérelmező, de szeretnénk tudni, hogy milyen jogi védelmet igényelhet az, akit becsületében így megsértenek. A becsület, az emberi méltóság vagy a jó hírnév megsértése a személyhez fűződő jogok egyik legsúlyosabb sérelmét jelentik. Való igaz, hogy akit a személyéhez fűződő jogában megsértenek, akár büntetőjogi védelmet is igényelhet, hiszen a rágalmazás bűncselekmény, de ez a védelem általában ún. ultima ratio, tehát a végső lehetőség kell, hogy legyen. A büntetőjogi védelmet ezért rendszerint megelőzi a szabálysértési eljárás és a civiljogi (polgári) védelem. A szabálysértési törvény értelmében szabálysértésnek minősül, ha valaki becsületében megsért vagy nevetség tárgyává tesz egy másik személyt. Ilyen esetben a sértett szabálysértési eljárást kezdeményezhet az illetékes járási hivatalban, amely eredményeképp a szabálysértés elkövetőjének legfeljebb 33 eurós pénzbüntetés szabható ki. A szabálysértési eljáráson kívül a sérelmet szenvedő elsősorban a polgári bíróságtól követelheti magának a jogsértés bírósági megállapítását. Önmagában már az a tény is erkölcsi kárpótlást jelenthet a sértettnek, hogy a bíróság ítéletében valamilyen magatartást jogsértőnek nyilvánít, amely ítélet alkalmas lehet akár arra is, hogy másokat visszatartson hasonló jogsértésektől. IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL iÄ Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. Polgári bírósági eljárás során a sértett követelheti a jogsértés abbahagyását, a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Az egyik legfontosabb személyiségvédelmi eszköz az abbahagyásra kötelezés és eltiltás. Abbahagyásra folyamatosan megvalósuló jogsértés esetén lehet kötelezni, eltiltásra pedig akkor kerülhet sor - mint olvasónk esetében is -, ha fennáll a jogsértő magatartás ismétlődésének veszélye. A megsértett személy követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon neki elégtételt, amely szükség esetén a jogsértő részéről és költségén nyilvános is lehet. Ha a jogsértés nyilvánosság előtt történik, az elégtételadásnak is megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani, pl. a piaci hirdetőtáblán vagy hírmondóban, esetleg a helyi sajtóban. Végül, akit személyéhez fűződő jogában megsértenek, kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A személyiségi sérelemből vagyoni és nem vagyoni kár keletkezhet - olvasónk esetében például a vagyoni kár a leöntött ruha tisztításával járó kiadás. A nem vagyoni kártérítés (más szóval az erkölcsi vagy immateriális kártérítés) elvi alapja az, hogy a sértett pénzbeli elégtételt kapjon az őt ért testi fájdalomért, lelki szenvedésért, az üzleti jó hírnév sérelméért stb. - ezeknek voltaképp pénzbeli értékük nincs, csupán az elszenvedett kellemetlenség és rossz hozzávetőleges kiegyensúlyozásáról van szó. Az elégtétel mértékét a jogsérelem súlya határozza meg, és a joggyakorlat szerint esetenként elérheti akár a több tízezer eurót is, de természetesen nem csak az ilyen szankciók elkerülése miatt kell tiszteletben tartanunk mások becsületét, emberi méltóságát. A rendőrség fokozottabb óvatosságra int A statisztikák szerint az ünnepek alatt elszaporodnak a vagyontárgyakon és az emberek egészségén keletkezett károk, több a baleset, ezért a rendőrség mindenkit nagyobb óvatosságra int. Mindenszentekkor és halottak napján az utakon több az autó és a gyalogos, ilyenkor útnak indulnak az úgynevezett „ünnepi sofőrök” is, sokan sietnek, a családi összejöveteleken alkoholt is fogyaszthatnak, minek hatása alatt - főleg a Zoch utcai tragédiára gondolva - semmiképpen sem tanácsos autóba ülni. Nemcsak az utakon fokozottabb a balesetveszély, hanem ilyenkor a zsebtolvajoknak is többen áldozatul esnek, és a temetők közelében leparkolt kocsikat előszeretettel törik fel. Ráadásul az utóbbi években elszaporodtak a halloweenpartikkal összefüggő balesetek és a vandalizmusra visszavezethető kárók. A szakemberek figyelmeztetnek: oda kell figyelni a töklámpásokra is! A rosszul elhelyezett gyertya ugyancsak tragédiához vezethet. A korábbi tapasztalatok alapján az ünnepek alatt egyébként is meg szokott nőni a lakástüzek száma: az otthon meggyújtott mécseseket, gyertyákat néhányan gyúlékony anyag - függöny, asztalterítő - közelében felejtik, és a lángok gyorsan átterjedhetnek más helyiségekre. Az esetleges tragédiák elkerülése érdekében érdemes nem éghető anyagból készült alátétet használni, a gyertyát stabil helyre kell helyezni, ahol nem dőlhet el, nem eshet le, és a közelében nincsenek gyúlékony tárgyak. A rendőrség azt tanácsolja, a temetőkben legyünk körültekintőek, például a személyes tárgyainkat ne veszítsük szem elől! Főleg a sírkövek szélén vagy a padokra félretett táskákra kell odafigyelni. A személyes és értékes tárgyakat ilyenkor nem tanácsos az autóban hagyni, főleg nem látható helyen, mert az vonzza a tolvajokat, és ha egy mód van rá, az őrzött, kivilágított parkolóhelyeket használjuk! Iratainkat, pénzünket táskánk belső zsebében tartsuk! Bankkártyánk mellett ne legyen ott a PIN-kód! A hatóság a gyalogosokat és a kerékpárosokat is nagyobb óvatosságra inti, tanácsos fényvisszaverő elemeket viselni magunkon. Az ünnepek alatt főleg a temetők közelében több rendőr lesz szolgálatban - ügyelni fognak a közlekedés biztonságosságára. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: KARÁCSONYI NYUGDÍJ ■ KI JOGOSULT, MEKKORA AZ ÖSSZEGE, HOGYAN FOLYÓSÍTJÁK
