Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-27 / 249. szám
www.ujszo.coml 2022. október 27. KÖZÉLET 3 Hamarosan még drágább lehet a tojás MOLNÁR IVÁN Pozsony Az elmúlt időszakban látványosan megugrottak a szlovákiai tojástermelők költségei, többet fizetnek a gázért, a villanyért, az üzemanyagért és a takarmányért is. Ha a kormány nem lép közbe, az elkövetkező időszakban a vásárlók az eddiginél is nagyobb összeget fizetnek majd a tojásért. A takarmányárak növekedéséhez nemcsak az ukrajnai konfliktus és az idei aszály miatt drágább gabona, hanem a takarmánytermeléshez használt villamos energia és a gáz árának a megugrása is hozzájárult. Az elmúlt két évben a baromfitakarmányok ára 70%-kal emelkedett, ami jelentős mértékben növeli a tojástermelők kiadásait, hiszen a tojóstyúk-tartás összköltségeinek több mint a felét épp a takarmányvásárlásra fordított kiadások teszik ki. Ha ez nem lenne elég, az áram- és gázköltségek is jelentősen emelkedtek a termelők számára. „A villamosenergia-árak átlagosan csaknem a négyszeresére, a gázárak pedig a háromszorosára emelkedtek az előző évhez képest. Míg 2020-ban átlagosan 50 eurót fizettünk a villamos energia megawattórájáért (MWh), egyes baromfitenyésztők ugyanezért most akár 500 eurót is fizetnek. Hasonló a helyzet a gáz esetében is: az árak egyes baromfitenyésztők számára két év alatt 20 euró/MWh-ról 210 euró/MWh-ra emelkedtek” - nyilatkozta Dániel Molnár, a Szlovák Baromfiipari Szövetség (ÚHS) igazgatója. A kormány is segíthetne Molnár szerint a tojástermelők átlagos termelési költségei az elmúlt két évben 38%-kal emelkedtek, ami abszolút számokban azt jelenti, hogy a tojós tyúkok tartásának az összköltsége 100 tojásonként átlagosan 2,89 euróval nőtt. „A tojástermelők másik nagy problémája, hogy a tojás értékesítési ára a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban, így, ha az EU és különösen a szlovák kormány nem tesz lépéseket a villamosenergia- és gázárak lefaragására, a tojóstyúk-tartóknak a termelési költségeik fedezése érdekében meg kell emelniük a tojás értékesítési árát” - tette hozzá Molnár. Nem várt kiadások Az ár azonban attól is függ, hogy a tojás ketreces, mélyalmos, szabadtéri, netán biotenyésztésből származik-e. A szlovákiai tojóstyúk-tartás szerkezetén belül a tojós tyúkok 75%-át ketrecben, 22%-át alomban, 2,4%-át pedig bio- és szabadtartásos gazdaságokban nevelik. „Sem európai, sem nemzeti szinten nem fogadtak még el olyan jogszabályt, amely 2025-től vagy bármely más időponttól kezdve tiltaná a tojós tyúkok ketreces tartását. Ennek ellenére Szlovákiában évek óta nagy nyomás nehezedik a tenyésztőkre a külföldi áruházláncok és az állatvédő szervezetek részéről, hogy szüntessék be a ketreces tojások értékesítését” - állítja az ÚHS igazgatója. A külföldi üzletláncok már bejelentették, hogy 2025 után nem árulnak szlovák ketreces tojást az üzleteikben. Az összes ketreces gazdaság átalakításához azonban az ágazati szakmai szervezet szerint 62 millió eurós beruházásra lesz szükség, miközben a szükséges öszszeg egyelőre nem áll a tenyésztők rendelkezésére. Az építőanyagok és a munkaerő árának a gyors növekedése miatt az említett összeg ráadásul tovább nőhet. „Annak ellenére, hogy az ágazati szakmai szervezet már három éve felhívta a figyelmet erre a problémára, az agrártárca még nem nyújtott támogatást erre a célra. A jelenlegi helyzetben megnőtt az érdeklődés az akciós áron értékesített tojások iránt, a fogyasztók több mint 90%-a a legolcsóbb tojásokat választja. Márpedig a tojás esetében a ketreces tartás a legolcsóbb, ezért úgy gondoljuk, hogy az áruházláncok nem tilthatják meg a fogyasztóknak, hogy hozzájussanak a kívánt - ketreces tartásból származó - tojáshoz, arra kényszerítve őket, hogy drágább tojást - azaz alomból vagy más alternatív tenyésztésből származót - vásároljanak” - figyelmeztet Molnár. A cégek nem becsülik meg eléggé az alkalmazottaikat A szakszervezetek az elmúlt években több tiltakozást is szerveztek az alacsony bérek miatt, és a munkahelyváltást fontolgató alkalmazottak is leginkább a silány fizetésre panaszkodnak (TASR-arch(vum) MOLNÁR IVÁN A szlovákiai alkalmazottak elégedetlenebbek a munkahelyükkel, hiányzik a motivációjuk, és eltűnt a lelkesedésük - derül ki a Profesia.sk munkapiaci portál és a Szlovák Takarékpénztár legújabb felméréséből, amely szerint a világjárvány alaposan felforgatta az alkalmazottak értékrendjét. Mire kellene odafigyelniük a cégeknek, hogy ne veszítsék el az alkalmazottaikat? Pozsony. Az elmúlt két év látványos változásokat hozott a munkaerőpiacon. A közelmúltig egyáltalán nem volt jellemző, hogy ilyen rövid időn belül ennyi új tendencia jelenjen meg, mint amennyivel most szembesülünk. „A munkanélküliség a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanását követően először jelentősen, 2 százalékponttal emelkedett, de körülbelül egy éve már csökken, és 2022 második negyedévében 6,1%-on állt. A béremelkedés üteme a világjárvány idején - egy negyedév kivételével - továbbra is élénk maradt. Az időközben elszálló infláció azonban máris belemart a bérekbe, ami a reálbérek erőteljesebb csökkenéséhez vezetett. Arra számítunk, hogy a munkanélküliség az elkövetkező időszakban újra emelkedni kezd, miközben a 8-9% körüli béremelkedés továbbra sem lesz elegendő az infláció fedezésére, a fizetések vásárlóértéke így tovább csökken” - állítja Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Nő az elégedetlenség A szerdán közzétett felmérés eredményei megerősítik, hogy a munkapiaci változások közvetlenül a munkahelyeken is érzékelhetők. A munkáltatók háromnegyede szerint nőtt az alkalmazottaik elégedetlensége. A cégvezetők 71 százaléka arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel együtt az alkalmazottak munkahelyi motivációja is visszaesett. Csaknem ugyanennyien panaszkodtak az alkalmazottak lelkesedésére, elkötelezettségére, lojalitására, továbbá a munkamorál, a csapatmunka és a termelékenység csökkenésére. „A felmérés cégvezetők megkérdezésén alapuló része megerősítette azt, amire a vállalatok képviselői már egy ideje panaszkodnak. Az alkalmazottak negatív hangulati változásait most már konkrét számokkal is alá tudjuk támasztani, aminek köszönhetően a cégek felmérhetik, mit is kellene tenniük, hogy javítsanak a helyzeten” - mondta el Ivana Molnárová, a Profesia Kft. igazgatója. Szerinte a felmérés azonban számos pozitív üzenettel is szolgált. A felmérés munkavállalói részének eredményei megerősítették, hogy viszonylag sokan változtattak a munkahelyükkel és magánéletükkel kapcsolatos prioritásaikon. A válaszadók 29%-a számára fontosabbá váltak a baráti és családi kapcsolatok, a megkérdezettek negyede pedig manapság több időt szán önmagára, mint a járvány kirobbanása előtti időszakban. Gyengül a lojalitás A munkaerőpiaci hangulat romlását a munkavállalók is elismerik. Csaknem minden második alkalmazott bevallotta, hogy csökkent a munkahelyi motivációja, 39%-uk pedig egyre kevésbé elkötelezett a munkáltatójával szemben. Többségük a munkahelyváltásra is nyitott. Háromból két alkalmazott elismerte, hogy már elgondolkodott a váltáson. Míg egyesek azonban aktívan keresik az új munkahelyet, mások csak időnként böngészik át az új ajánlatokat. Az alkalmazottak nagyobb fluktuációja ugyanakkor a jelenlegi helyzetben súlyos problémákat okozhat a vállalatoknak. Ezt erősítette meg a Szlovák Takarékpénztár októberi üzleti konferenciáján végzett felmérés is, amely szerint a kis- és középvállalkozások többsége aggódik a szakképzett munkaerő hiánya miatt. A munkaügyi hivatalok kínálatában szeptemberben több mint 83 ezer állásajánlat volt, az állástalanok nagyjából 180 ezres táborából azonban egyre nehezebb új munkaerőt találni. „A fő probléma a potenciális új alkalmazottak hiánya, ami a munkaerő-kínálat és -kereslet közötti regionális eltérésekből adódik. Több mint 50 ezren például négy évnél is hoszszabb ideje nem dolgoznak, a munkanélküliek csaknem fele pedig két évnél régebben nem talál új állást. A járvány miatt megnőtt a tartós munkanélküliség” - magyarázza Hornák. Alacsony fizetés A Profesia.sk és a Szlovák Takarékpénztár felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 31%-a nem gondolkodik munkahelyváltáson. A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy még a munkahelyváltást nem fontolgatók körében sem biztos, hogy mindenki elégedett, egész egyszerűen csak visszatartják őket a kötelezettségvállalásaik (pl. a jelzáloghitel törlesztése) miatti aggodalmak vagy az ukrajnai háború okozta jelenlegi bizonytalan helyzet. „A felméréseink azt bizonyítják, hogy a munkahelyváltást fontolgatók többsége elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és ezért szeretne szerencsét próbálni másutt. Az alacsony fizetés mellett azonban gyakori oknak számítanak a cég vezetésével szembeni kifogások is. A világjárvány idején elterjedt hibrid munka vagy az állandó home office ugyanis egészen más követelményeket támasztanak a vezetőkkel szemben, amit nem szabadna alábecsülniük a munkáltatóknak” - tette hozzá Molnárová. A Profesia igazgatója szerint a mostani felmérésük során az is kiderült, hogy a cégek nem elég rugalmasan reagálnak a megváltozott követelményekre. A megkérdezett alkalmazottak 73%-a mondta azt, hogy nem lát olyan lépéseket a munkáltatója részéről, amelyek erősítenék az alkalmazottak lojalitását és motivációját vagy a csapatmunkát. Pontosan 12%-uk megerősítette, hogy a munkáltatójuk megpróbálja feltérképezni a jelenlegi helyzetet, de csak a tizedük érzékelt konkrét változásokat. „Több mint két éve olyan időszakot élünk, amely a társadalmi változások miatt rendkívüli stresszel jár. Olyan adatok vannak a kezünkben, amelyek szerint a változások nem csupán az emberek magánéletére, hanem a munkájukra is kihatnak. Ha a cégek működő munkakörnyezetet és boldog alkalmazottakat szeretnének látni, akkor reagálniuk kell ezekre a változásokra” - figyelmeztet Molnárová. A tojástermelők átlagos termelési költségei az elmúlt két évben 38%-kal emelkedtek (TASR-felvétei;
