Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-26 / 248. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. október 26. | www.ujszo.com Sokkal kevesebb a vadon élő állat a világon A legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban. (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte - figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget. A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve. Mint írták, 1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra. A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent. A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az Amazonas esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem tudnak segíteni a globális felmelegedés hatásainak csökkentésében. „Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot” - hangsúlyozta Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója. Európában, Közép-Azsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben csökkent a vadon élő állatok populációja. Ugyanakkor a londoni Zoológiái Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek a populációk. A WWF a jelentés elkészítéséhez a Zoológiái Társaság Living Planet Indexének adatait használta. „Az éghajlati és a természeti válság nem valami távoli fenyegetés, amelyet unokáink egy még fel sem fedezett technológiával fognak megoldani” - hangsúlyozta Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója, aki szerint a természet pusztulása és az éghajlatváltozás egyazon érem két oldala. A tudósok szerint a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni ahhoz, hogy a világ elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. Ennek eléréséhez a természet megóvása is létfontosságú, mert a természeti rendszerek - köztük az esőerdők - nagy menynyiségű üvegházhatású gáz tárolására alkalmasak. Barrett arra figyelmeztetett: „jelenleg még mindig veszítünk a természetből, tehát rossz irányba haladunk”. Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére is. A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is kiemelt: mint írták, a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re nőtt. Barrett hangsúlyozta: a kormányoknak nem elegendő arról megállapodni, hogy a bolygó 30%-ának védelmére biztosítanak forrásokat. „A vezetőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy mi történik a bolygó másik 70 százalékával” - tette hozzá arra is utalva, hogy decemberben rendezik meg a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciát. A WWÉ-jelentés azt is kiemelte, hogy a természet helyreállítása nem lehetséges az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint természetvédelmi vezető szerepüknek elismerése és tiszteletben tartása nélkül. (MTI) Új készülékkel lopják a jelszavakat - terjed a hőtámadás Hőkamerára és gépi tanulásra van szükség ahhoz, hogy a billentyűzeten vagy az érintőképernyőn bevitt jelszavakat meg lehessen szerezni (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A korszerű technológiai eszközök egyre hozzáférhetőbbé válnak, és ez a hackereknek is újabb és újabb módszert jelent. A nemrégiben részletezett és alább demonstrált jelszélopáshoz hőkamerára és mesterséges intelligenciára van szükség. A Glasgow-i Egyetem Számítástechnikai Tudományok Karának kutatói egy egészen új jelszólopási módszerre hívták fel a figyelmet. Hőkamerára és gépi tanulásra van szükség ahhoz, hogy a billentyűzeten vagy az érintőképernyőn bevitt jelszavakat meg lehessen szerezni. Amikor betűket vagy számokat viszünk be egy készülékbe, akkor az ujjbegyek hője egy rövid ideig megmarad a klaviatúrán vagy a kijelzőn, így elég egy hőkamerával (és a kapcsolódó mesterséges intelligenciával) feltérképezni ezeket - állítják a kutatók. Minél világosabb egy ilyen terület, annál kevesebb idő telt el a megérintése óta, így még azt is ki lehet kalkulálni, hogy mikor értek hozzá. A Glasgow-i Egyetem hőtámadásokkal kapcsolatos korábbi kutatásai azt sugallták, hogy bármiféle szaktudás nélkül, csupán a hőképeket nézegetve kitalálhatok a jelszavak, most pedig- a mesterséges intelligencia hozzáadásával - még gyorsabban feltörhetik a speciális tudással rendelkező támadók. A szakemberek által demonstrációs célból kifejlesztett ThermoSecure berendezés mesterséges intelligenciát használt. A 86 százalékát kiderítette, amikor 20 másodpercen belül készült hőkép, 30 másodpercen belül 76 százalék bizonyult kitalálhatónak, sőt még 60 másodperc után is vissza tudták fejteni a jelszavak 62 százalékát. Természetesen minél hosszabb volt egy jelszó, annál nehezebb volt megszerezni, de az esetek többségében mégis lehetségesnek bizonyult. A ThermoSecure a legfeljebb 16 karakteresjelszavak kétharmadát tudta feltörni, és ahogy a jelszavak rövidültek, egyre sikeresebben teljesített a rendszer: a 12 karakterből álló jelszavakat az esetek 82 százalékában, a nyolc karakterből álló jelszavakat pedig 93 százalékban sikerült kitalálnia. A legfeljebb hat karakterből álló jelszavakat viszont minden esetben megszerezték, ami az ATM-eknél használt PIN-kódokat vagy az okostelefonok védelmére használt rövidebb kódokat teheti különösen sebezhetővé a támadásokkal szemben. Bár az ATM-ek esetében az üzemeltetőknek kell lépniük, egyéb esetekben az alternatív hitelesítési módszerek, például az ujjlenyomat- vagy arcfelismerés csökkentheti a hőtámadások kockázatát. A Glasgow-i Egyetem szakemberei jelenleg egy mesterséges intelligencia által vezérelt ellenintézkedési rendszert fejlesztenek, ami segíthet a probléma megoldásában. (hvg.hu)
