Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-25 / 247. szám
www.ujszo.coml 2022. október 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Édes reménységek Az országhatárok etnikai alapú fegyveres „kiigazítása" rossz ötlet VATAŐClN PÉTER ukrajnai háború napra pontosan nyolc hónapja tart akkor, amikor e sorokat írom. A konfliktus mértéke lassan-lassan minden rémálmot felülmúlóan rúgja napi szinten gyomorszájon az embert. Mivel minden jel szerint messze van még a vérontás vége, ezért aligha tudjuk kitalálni, hogyan is fogunk tovább élni a február 24-i utáni Ukrajna ólomsúlyával. Le kell-e számolnunk bizonyos nemzedéki reménykedésekkel? A szlovákiai Y generáció tagjaként talán többedmagunk nevében is leírhatom: a fegyveres konfliktus réme elkerült minket. Ez voltaképp páratlan ajándék volt a 20. század végén és a 21. század elején. A gimnáziumi osztályom idősebb tagjait a sorkötelezettség utolsó rángatózásaikor még elhívták ugyan katonai egészségügyi vizsgálatra, de a tavasszal születetteket már nem. A politika eközben szerencsére nem volt képes másra, mint arra, hogy mint a magáról megfeledkezett vendég, néha odarondítson az udvar sarkába. Volt ugyan tankokkal fenyegetőző Slotánk, a nemzetiségi viszonyokat az erőszakos esetekig előszeretettel kiélező Meciarunk vagy Ficónk, a társadalmi ellentéteket a végletekig megmérgező és kihasználó Orbánunk és Gyurcsányunk - ám ezek a „mozzanatok” javarészt mind megálltak egy bizonyos pontnál. Földrajzilag nem minden nemzedéktársunk járt azonban ennyire jól. Egy sercintésre tőlünk, a Nyugat-Balkánon egy kemény évtizedig tartott a jugoszláv haláltusa, családok százezrein ejtve sokszor még ma sem gyógyuló sebeket. Kicsit távolabb, de még mindig elérhető távolságban, 2000-2500 kilométernyire zajlottak Groznij, Aleppó vagy Moszul (a városok sorát sajnos még folytathatnánk) ostromai. E gyászos sor folytatható ma Ukrajnával. Szlovákiából nézve tehát mindvégig testközelben folytak körülöttünk a tömeges vérontások, de a generációnknak legalább jutott abból az édes meggyőződésből, hogy mifelénk ez már nem lehetséges. Ám valóban nem az? Mind magyar, mind szlovák oldalon sokan vannak, akik az orosz casus belli februári hangoztatásakor szaporán bólogattak, nem is annyira titkon örvendezve annak logikáján. Hiszen Putyin „ősi” orosz területeket szerezne vissza, miközben a demokrácia nevű bohóckodást meg csak Patyomkin-paravánként tartaná fenn stb. Az efféle lózungok például épp a magyar szélsőjobb számára értek fel mézédes nótaszóval, hiszen titokzatos új elixírrel töltötték fel a trianoni revízió álmát. írd és mondd: magyar közszereplők néha alig burkoltan adták tanúbizonyságát annak, hogy Ukrajna esetleges területi szétesése nem lenne épp ellenükre. Mi több! Bizonyára ezzel gondolták, gondolják kezelni az ukrán nacionalizmus vadhajtásait is. A nyomorúságot nyomorúságra halmozó 20. századi történelem ha másra nem, arra megtaníthatott bennünket Európában, hogy az országhatárok etnikai alapon végzett fegyveres „kiigazítása” épp annyira rossz ötlet, mint ahogy a lelkek üdvözülésének intézése háborús eszközökkel is az volt a 18. század előtt. Elég ugyanis egy kis megcsúszás a dolgok menetében ahhoz, hogy a fényes eredményt véres hullahegyekben lehessen mérni. Hogy Szlovákiában egy generáció eddig - s bizonyos értelemben még ezután is - édes reménykedésbe ringathatta magát afelől, hogy a helyi háború esélye a nullával egyenlő, az talán mégsem véletlen. Am hogy ezután is így legyen, ahhoz már ennek a nemzedéknek kell elvégeznie a munka rá eső részét. Rajtuk, rajtunk a sor. DNS-teszteket osztanak Texasban DNS-teszteket kapnak a családok Texasban, hogy könnyebb legyen beazonosítani a gyerekeket, ha meghalnak egy iskolai lövöldözésben - tájékoztatott a San Antonio Current. A beharangozott intézkedésre úgy reagált a texasi Uvalde általános iskolájában nemrég történt lövöldözés egyik áldozatának apja, Brett Cross, hogy „olyan, mintha szarás előtt törölnéd ki a seggedet. Azonosítsuk a gyerekeket, miután meggyilkolták őket - ahelyett, hogy a problémákat orvosolnánk és megakadályoznánk, hogy megöljék őket”. Közel négymillió DNS-teszt-készletet küldenek szét most az állami iskolába járó gyerekek szüleinek, ezt egy nemrég elfogadott szenátusi törvényjavaslat írja elő. így kerülnék el azokat az eseteket, mint ami nemrég történt Uvalde-ban, hogy az egyik kislányt csak a zöld tornacipője alapján tudták azonosítani. Az intézkedést Joaquin Castro, San Antonio demokrata képviselője is bírálta, ő Twitteren azt írta, hogy Greg Abbott texasi kormányzó „nem tesz semmit az iskolai lövöldözések megállításáért, helyette DNS-készleteket kapunk, hogy könnyebben azonosíthassuk a gyerekeinket a következő tömeges lövöldözés során.” Abbottot bírálták, amiért az uvalde-i lövöldözés után sem volt hajlandó foglalkozni azzal, hogy megemeljék a fegyvervásárlási korhatárt. A fegyvertartási szabályokat a nyáron szigorították az USA-ban. Joe Biden amerikai elnök júniusban írta alá a fegyverek birtoklásának és viselésének biztonságosabbá tételét célzó törvényt, amely a fegyvertartás korlátozását segítő, évtizedek óta a legfontosabb jogszabálynak számít. A megelőzési programokra és áldozatsegítésre 13 milliárd dollárt előirányzó törvény egyebek között vizsgálatnak veti alá a fegyvervásárlást tervezők előéletét, hogy kiszűrhessék közülük azokat, akik veszélyesek a társadalomra. Továbbá lehetővé teszi, hogy az egyes államok hatóságai indokolt esetben elkobozzák a már eladott fegyvereket, és nagyobb ellenőrzést igyekszik biztosítani az illegális fegyverkereskedelem ellen. (444.hu, portfolio) Művészei vagy élet? JUHÁSZ KATALIN íz nap alatt két értékes festményt rongáltak meg környezetvédő aktivisták, hogy felhívják a világ figyelmét a közelgő klímakatasztrófára. Nem csodálkoznék, ha mostantól a nagy galériák több teremőrt alkalmaznának. De tényleg többet ér a művészet, mint az élet? Az aktivistáknak ugyanis igazuk van. Akkor is, ha ezt ilyen durva módon hozzák tudomásunkra. A dollármilliókat érő festményekre tényleg jobban vigyázunk, mint a környezetünkre. Persze ők sem barbárok, olyan képeket szemeltek ki, amelyek üveg mögött vannak, vagyis csak a keretek mentek tönkre, a festmények sértetlenek maradtak. Először Vincent van Gogh híres napraforgói kaptak egy kis paradicsomlevest a londoni National Galleryben. A Just Stop Oil nevű csoport pólóját viselő fiatal nők másodpercek alatt a falhoz ragasztották a kezüket, miután leöntötték a festményt, és azt kiabálták, hogy több millió éhező család egy ilyen leveskonzervet sem tud megmelegíteni. Ez is tény, és még csak az elején vagyunk a megélhetési válságnak. Claude Monet Az őrkövek című festménye 2019-ben 110 millió dollárért cserélt gazdát, ennek köszönhetőten volt most kiállítva a potsdami Barberini Múzeumban. Vasárnap a német Utolsó Nemzedék környezetvédelmi szervezet aktivistái krumplipürével öntötték le ezt az alkotást, majd szintén a falhoz ragasztották tenyerüket - vagyis tanultak a londoni kollégáktól. Az akcióval a fosszilis üzemanyagok káros környezeti hatásaira akarták felhívni a figyelmet. Twitter-posztjukban azt írják, hogy Monet imádta a természetet, és nem értik, hogy a festményeit csodáló embereket miért nem érdekli a környezet pusztulása. Tény, hogy a koronavírus-járványból ocsúdó társadalom, amely szembe találta magát az ukrajnai háborúval, mostanában szinte egyáltalán nem foglalkozik azokkal az ökológiai kérdésekkel, amelyek 2020 márciusáig fontosak voltak. Azóta magunk alatt vágjuk a fát, üvegházhatású gázokat bocsátunk ki, ami a bolygó hőmérsékletének gyors emelkedését okozza. A fosszilis üzemanyagok (szén, olaj, földgáz) égetéséből származó szén-dioxid járul hozzá az üvegházhatás növekedéséhez, de további gázok is jócskán hozzáteszik a magukét. A káros gázok legnagyobb kibocsátója az energiaipar és a közlekedés - a közúti forgalom, a repülés és hajózás. Emellett a háztartások, szolgáltatások, épületek energiahasználata, illetve az erdők pusztítása miatt lett drámai mértékű a globális hőmérséklet-emelkedés. Ennek már most-súlyos következményei vannak, az igazi katasztrófa elkerüléséhez azonban meg kell állítani a felmelegedést. A tudományos vita már eldőlt: alig 10-15 évünk van, hogy visszafogjuk a gázok kibocsátását, különben késő lesz. Kábé ezt akarták elmondani a képrongáló fiatalok, olyan kommunikációs módot választva, hogy elérjék az emberek ingerküszöbét. Félreértés ne essék, nem támogatom a vandalizmust, de látom, hogy tele van a világsajtó a két performance-szal, vagyis el kell ismernem, hatásosak voltak. Remélem, nem lesz ebből népszokás. És azt is, hogy észhez térünk. Jó lenne, ha a mai alsó tagozatosok, sőt a még kisebbek is teljes értékű életet élhetnének ezen a bolygón. FIGYELŐ az ukrán gyerekek!" Ukrajna az RT orosz állami hírteíevízió globális betiltását szorgalmazza, miután a csatorna egyik műsorvezetője arról beszélt, hogy vízbe kellene fojtani ukrán gyerekeket. Anton Kraszovszkij háborúpárti műsorvezető egy múlt heti televíziós beszélgetésben mondta azt, hogy azokat az ukrán gyerekeket, akik megszállónak tekintik az oroszokat hazájukban, „be kellett volna dobni egy erős sodrású folyóba.” Konkrétan így fogalmazott: „A Tysyna folyóba kellett volna nekik megfulladniuk. Csak fojtották volna vízbe azokat a gyerekeket, fulladtak volna meg!” Kraszovszkij az orosz sci-fi író, Szergej Lukjanyenko beszámolójára reagált, aki azt mesélte el, hogy amikor 1980-ban először járt az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában, gyerekek azt mondták neki, hogy sokkal jobban élhetnének, ha Moszkva nem szállta volna meg a hazájukat. A műsorvezető alternatív meg„Vízbe fúlhattak volna oldásként hozzátette, hogy akár a házat is rájuk lehetett volna gyújtani. Az interjúnak csak egy rövid részét osztották meg a közösségi médiában, de ezen a részleten az is jól látszik, ahogy Kraszovszkij nevet azon a beszámolón, amely szerint a megszállás alatt orosz katonák idős nőket erőszakolnak meg Ukrajnában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter maga is megosztotta a Twitteren a Kraszovszkijról készült adásrészletet, népirtásra buzdításnak minősítve az elhangzottakat, amiért szerinte a műsorvezetőt bíróság elé fogják állítani. „Azok a kormányok, amelyek még nem tiltották be az RT-t, nézzék meg ezt a videót” - írta Kuleba a Twitteren, hozzátéve, hogy ennek semmi köze a szólásszabadsághoz. „Tiltsák be az RT-t világszerte!” - követelte a politikus. A videó megjelenése után pár órával Margarita Szimonjan, az RT főszerkesztője közölte, hogy Anton Kraszovszkijt felfüggesztették az állásából „gusztustalan” megjegyzései miatt, és közölte, hogy a csatornánál senki nem osztja ezeket a nézeteket. (MTI)