Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-19 / 242. szám
\Í2 KÖZÉPISKOLÁK 2022. OKTOBER 19. www.ujszo.com „A tudás megszilárdulásának kulcsponti a az ismétlés” A jelentkezési lapokat csak pár hónap múlva kell postázni az egyes középiskolákba, az alapiskolák végzőseinek azonban már most el kell dönteniük, hol tanuljanak tovább. A pályaválasztási szempontokról Papucsek Lelkes Viktória pszichológust kérdeztük. M it tanácsol azoknak, akiknek még most sincs elképzelésük arról, hogy milyen foglalkozást, illetve arra felkészítő iskolát válasszanak? Milyen szempontokat tanácsos figyelembe venni a pályaválasztáskor? A pályaválasztás minden család életében egy kihívást jelentő mérföldkő. A világ felgyorsult fejlődése magával hozta a hivatások gyors változását is. Szakmák születnek és tűnnek le, így a választás még szorongatóbb lehet. Nem elég a tudás és a képességek, rugalmasságra és alkalmazkodási képességre is szükség van. Mindezek mellett több fontos szempont van, amelyet figyelembe kell venni. Egyetemen szeretne a diák tovább tanulni, vagy a szakma megszerzése után dolgozni szeretne? A képességei, eddigi teljesítménye és motivációja inkább egy gimnázium elvégzését vagy inkább egy középiskolai pályafutást tenne lehetővé? Mennyire szeret és tud tanulni? A képességeken és a tanulási motiváción felül azonban olyan szempontok mérlegelése is fontos, amelyek inkább a tulajdonságokról és személyiségről szólnak. Erősségek feltérképezése: munkabírás, monotóniatűrés, kitartás, csapatmunka vagy egyéni munka preferenciája, értékek, ülő munka vagy fizikai munka, kreativitás, szeret-e, képes-e az illető szerepelni, vagy inkább a háttérben szeret munkálkodni. Mennyire kell ebbe bevonni a diákokat, illetve a szülők mennyire avatkozhatnak bele a döntésbe? Ügy gondolom, ebben a döntésben nem lehet magukra hagyni a diákokat, de az is fontos, hogy az ő véleményük, vágyaik is érvényesülhessenek, végtére is, az ő jövőjükről van szó. A szülő segíthet abban, hogy feltérképezi a gyermek elvárásait, visszajelzésekkel segíti erősségeinek megtalálását, finomítja elképzeléseit élettapasztalatával. Segíthet neki abban, hogy megismerhesse a választott szakmát, elviszi őt a nyílt napokra, és az ott tapasztaltakat együtt gondolják végig. A kilencedik évfolyam nagyon igényes, egyrészt a Monitorra, másrészt a felvételi vizsgákra kell készülni. Vannak valamilyen tanácsai, hogyan lehet hatékonyan tanulni, illetve úgy teljesíteni a kötelességeket, hogy maradjon idő a kapcsolatépítésre, a barátokra, a szórakozásra is? A munka és szórakozás egyensúlyának megteremtése nem könnyű feladat. Az idő strukturálása gyerekek esetében még nehezebb feladat lehet, olykor a szülő iránymutatásá-Papucsek Lelkes Viktória A szülő segíthet abban, hogy feltérképezi a gyermek elvárásait, segíti erősségeinek megtalálását, finomítja elképzeléseit élettapasztalatával ra is szükség lehet. Az időbeosztás kialakításában segíthet, ha megtanítjuk a gyermekeket a feladatok priorizálására, határidők szabására, betartására. A hatékony tanulást segítheti, ha a gyermekek megismerik saját tanulási stílusukat. Ez lehet például vizuális, auditív vagy kinetikus. Valaki szövegből, ábrákról, táblázatokból könnyebben tanul - ez lenne a vizuális stílus. Az auditív típusnak nagyobb szüksége van a magyarázatra, az ún. „hangos tanulásra”. A kinetikus típus egyrészt vagy valahogyan mozogva tanul könnyen, vagy segíti, ha a tanulnivaló elemeket mozdulatokhoz köti. Valaki teljes csendben képes jól tanulni, zavarják a külső zajok, míg mások igénylik a háttérzajt. Ilyenkor valamilyen szöveg nélküli zene segíthet a legjobban, mivel megadja a kellő ingereket, ugyanakkor nem tereli el túlságosan a figyelmet. Valaki egyénileg tanul jobban, valaki csapatban. Valaki a globálistól indul a részletek felé, valaki fordítva. További szempont, hogy sokan magolni kezdenek, ez ugyanakkor nem jelent hosszú távú tudást. Fontosabb lehet a tananyag értő megtanulására összpontosítani. Ehhez szükséges a tanulnivaló feldolgozásának megtanulása: kulcsszavak megtalálása és ezek elhelyezése valamilyen rendszerben. Erre alkalmas lehet például a gondolattérkép technikájának elsajátítása. De ez csak egy módszer a számos tanulási technika közül. A tudás megszilárdulásának kulcspontja az ismédés. Minél több az ismédés, annál jobban bevésődik a tananyag. Végül, fontos az adott vizsgatípus begyakorlása is, mind a feladattípusokat, mind pedig az időkorlátokat figyelembe véve. Sok iskola az elkövetkező hónapokban takarékoskodni kényszerül, olyan abszurd ödetek is elhangzottak, hogy alig fognak fűteni, a gyerekek majd termőruhában járnak iskolába, illetve az intézmények fiival födhetnek, s a gyerekek is hozhatnának fiit az iskolába... Mi erről a véleménye? Lehet ilyen körülmények között tanulni? Hideg tantermekben lehet jó eredményeket követelni? A spórolás mehet általánosságban az oktatás színvonalára? A gyermekek teljesítményét soha nem szabad elszigetelten vizsgálni. A pillanatnyi - és természetesen a hosszú távú teljesítmény - hátterében nemcsak a tudás áll. Abraham Maslow dolgozta ki azt az elméletet az 1950-es években, melyet a pszichológiában ma is használunk a motiváció kutatásában és annak gyakorlati alkalmazásában is. Szükséglethierarchiájának alapja, hogy vannak úgynevezett hiányszükségletek és növekedés alapú szükségletek. A hiányszükségletek kielégítése elsődleges feladat, a szervezet életben maradását segítik elő. Az alapvető ilyen hiányszükséglet a fizikai szükségletek kielégítése: tápanyagok bevitele - étkezés, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel, alvás és pihenés, és ilyen a hőszabályozás is. Túlzott hidegben és túlzott melegben sem biztos, hogy valaki optimálisan tud teljesíteni. Ugyanakkor a fűtés hiánya nem az egyeden probléma. Maslow úgynevezett piramisának második szintjén ugyanis a biztonság iránti szükséglet áll. Ez mind a fizikai, mind az érzelmi biztonságot is jelenti. Ez a szükséglet már a járvány idején is sérült, és további bizonytalanságot szül a háborús helyzet is. Ahhoz, hogy ezek a szorongások ne uralkodjanak el rajtunk és a gyerekeken, ne bénítsanak meg minket teljesen, fontos megtalaláni azokat a tényezőket, melyeket kontroll alatt tudunk tartani, és a hétköznapokban ezekre koncentrálva tudunk előre haladni. Mindezeken felül kiemelném még a szeretet és a megbecsülés iránti igényeket is, melyek szintén megalapozzák a teljesítményt. A tanulás, megismerés, kíváncsiság, a rend és rendszer megtartása, az önmegvalósítás, kihívások keresése mind növekedés alapú szükséglet. Ezek felé akkor tud a szervezet fordulni, ha az alapvető hiányok kielégítettek. (sza)
