Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-18 / 241. szám
www.ujszo.coml 2022. október 18. KULTÚRA 113 Itt a legsikeresebb fesztiválfilmek Erdélyben játszódik az R.M.N. HAVRAN KATI Megnézhetjük az idei Nobel-díjas regénye alapján készült filmet, azt, hogy milyen, amikor egy erdélyi kis közösségben fellobban az idegengyűlölet, és beülhetünk zombis horrorvígjátékra is. Ma indul és október 25-ig tart a Be2Can filmszemle, mely a Berlinále, a Cannes-i és a Velencei Filmfesztiválon debütáló legsikeresebb alkotásokból válogat, öt filmet ajánlunk a kínálatból. 25 város 32 mozija kapcsolódik be a filmszemlébe, Pozsonyon és Kassán kívül többek között Nyitrán, Szereden és Nagyszombatban is vetítenek majd filmeket. A filmszemle célja, hogy a hazai közönség is megismerkedhessen a legnagyobb európai filmfesztiválok terméseivel, melyek ritkán kerülnek a filmforgalmazók kínálatába. Van, ahol a teljes válogatást levetítik majd - ami idén összesen 21 film míg a többi városban néhány produkciót nézhetünk meg. Ez már kilencedik évada a fesztiválnak, a kínálatban fiatal és elismert rendezők munkáit is találjuk, lesznek díjnyertes filmek is, olyanok, melyek a fesztiválok versenyszekciójában, vagy azon kívül indultak. Közel (Close) Szokatlan empátiájával emelkedik ki Lukas Dhont belga rendező produkciója, a Közel, mely a kiskamaszok életébe nyújt bepillantást. Leo és Remi (Eden Dambrine és Gustav de Waele a filmben), a két tizenhárom éves fiú legjobb barátok, mindketten szerető családban nevelkednek Belgium egyik gyönyörű vidékén. Együtt töltik a nyári vakációt, elmerülnek a saját maguk által kitalált játékokban, bicikliznek, frissen szedett gyümölcsöt esznek, és segítenek szüleiknek a gazdaságban. Az iskola kezdete azonban kiszakítja őket ebből az érintetlen, gondtalan világból, és a korukbeli barátaik megjegyzései lassan mérgezni kezdik a kapcsolatukat. A belga-holland-francia film a nagydíjat vitte el Cannes-ban. A Fűző című dráma teljesen más szemszögből mutatja be Sissit, mint ahogy azt a róla szélé eddigi filmekből megszokhattuk. A császárné életének egy évét bemutató produkció a BFI Londoni Filmfesztivál fődíját nyerte meg. Az osztrák Marie Kreutzer rendezte film újszerűén mutatja be, hogyan igyekszik szabadulni egy nő a tőle elvárt szereptől. Az alkotás a Vicky Krieps alakította uralkodónő 1877-es évéről szól, Erzsébet a 41. születésnapjára készül. A szépségéről híres császárné fuldoklik a Habsburg-udvar fülledt légkörében, kétségbeesetten lázad, utalva más nőalakokról szóló történelmi filmekre, többek között a Spencerre vagy a Marie Antoinette-re. Az első nagyjátékfilmnek járó Sutherland-díjat a chilei Manuela Martel-Happening Mi történhet akkor, ha betiltanák az abortuszt? Erre a kérdésre segít elképzelni a választ Audrey Diwan Happening című drámája, mely az 1960-as években játszódik, abban az időben, amikor még illegális volt Franciaországban a művi terhességmegszakítás. A film egyébként még tavaly nyerte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját, és valószínűleg azért került az idei válogatásba, mivel Annie Emoux regénye alapján készült, aki idén kapta az irodalmi Nobel-díjat. A francia írónő L'événement című regénye önéletrajzi ihletésű, egy fiatal, tehetséges diáklány megpróbáltatásairól szól, aki úgy dönt, lépnie kell, még akkor is, ha szégyennel és fájdalommal fog szembenézni. A Happening 2021-es produkció li nyerte el az 1976 című alkotásért, mely Chile Augusto Pinochet alatti rémálmait láttatja új perspektívából. A thriller középpontjában Carmen áll, aki tengerparti házához utazik, hogy Vicky Krieps a Fűzőben (Alamode Film) ellenőrizze a felújítást, a család papja azonban arra kéri, vigyázzon arra a fiatalemberre, aki ott rejtőzött el. A londoni fesztiválon idén 164 jáR.M.N. Egy többnemzetiségű erdélyi falucskában játszódik Cristian Mungui román rendező filmje, melyet a Cannes-i Filmfesziválon mutattak be. A karácsony közeledtével Matthias (Marin Grigore) hazatér külföldről erdélyi szülőfalujába, a havasokba, hogy meglátogassa fiát és hogy viszontláthassa egykori szerelmét, Csillát (Judith State). A falu légköre azonban megváltozott, miután Csilla pékségébe két külföldi alkalmazottat vettek fel. Felszínre törnek a rejtett indulatok, elharapódzik az idegengyűlölet. Alcarrás A Berlinále fődíját, az Arany Medvét egy mezőgazdaságból élő család portréja nyerte el, melyet Carla Simon katalán rendező résztékfilmet vetítettek, közülük 24 debütált. Idén tíz másik brit városban is tartottak vetítéseket, ezenkívül húsz film a fesztivál streamingplatformján is látható. Mindez a rendezvény jelentős növekedését jelzi a Covid-19 évei alatt hozott változások után. A legjobb dokumentumfilmnek járó Grierson-díjat az indiai Saunak Sennek ítélték oda All That Breathes című, az ember és a természet kapcsolatáról szóló alkotásért. A nagyjátékfilmek közönségdíját Lisa Selby, Rebecca Hirsch Lloyd-Evans és Alex Fry nyerte a Blue Bag Life című alkotásért, a rövidfilmek közönségdíját Ade Femzónak ítélték a Drop Outért. A nyerteseket a zsűrielnökök jelentették be a vetítések utolsó napján, vasárnap online ceremónia keretében. A fesztivál október 23-ig streamingplatformján folytatódik, ahol 20 alkotás tekinthető meg, köztük az 1976 és a Drop Out is. (MTI) ben a saját családjáról mintázott. Alcarrás egy kis falu Eszakkelet-Spanyolországban, ahol a szóban forgó család hosszú évtizedek óta gyümölcstermesztésből tartja fenn magát. A családtagok egy gyönyörű barackligetben töltik a mindennapjaikat, abban a tudatban, hogy a soron következő lesz az utolsó szüret. A barackliget tulajdonosa ugyanis nagyobb hasznot szeretne húzni a földterületből, mint amit az jelenleg szolgáltat, és napelemeket tervez telepíteni a barackfák helyére. Érdekesség, hogy annak érdekében, hogy a szereplők és a barackliget viszonya minél autentikusabban rajzolódjon ki, Simon nem profi színészekkel dolgozott, hanem amatőrökkel, olyan emberekkel, akik számára generációk óta a mezőgazdaságjelenti a megélhetést. A film az ember és a természet viszonyát, a haAz Alcarrás a Berlinale fődíjasa gyományos mezőgazdaság és az ipari termelés ütköztetését boncolgatja. Végső vágás (Final Cut) Végezetül pedig hadd mutassunk egy olyan produkciót, melynek műfaja valamelyest kilóg az eddigiek közül: a Végső vágás egy zombikkal fűszerezett horrorvígjáték, mely az idei Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje volt. A produkció egyébként a japán One Cut of the Dead remake-je. A film egy filmforgatásról szól, ahol a filmbéli stáb egy japán zombis horror feldolgozását készíti: Rémi (Romain Duris), a felettébb ügyetlen rendező, japán megrendelésre készít zombihorrort egy streamingszolgáltató számára, mégpedig úgy, hogy a végeredményt élőben közvetítik majd a platformon. És ekkor valóban életre kelnek az élőhalottak. A filmet szerethető vígjáték formájában készítette el Michel Hazanavicius rendező, így meleg szívvel ajánlunk azoknak is, akik egyébként ódzkodnak a horror műfajától. Picasso és Chanel közös tárlata Madrid. Pablo Picasso és Coco Chanel művészi kölcsönhatását, szakmai együttműködéseit mutatja be madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum új tárlata. A kiállítás első része arra világít rá az egymás mellé állított képeken és ruhákon keresztül, hogy miként köszönt vissza a kubizmus egyszerűsége és geometriai formái a Chanel-stílus szabásában, sőt még az anyag- és színválasztásában is. A divatház világhírű, No. 5 nevet viselő parfümjének üvegét is ez az irányzat ihlette. A második teremben Picasso első feleségének, a balerina Olga Koklovának portréi láthatók, aki maga is Coco Chanel ügyfele volt, rajongott újszerű kreációiért, szívesen viselte akkor is, amikor modellt ült férjének. A spanyol festő és a francia divattervező 1917- ben ismerkedett meg Jean Cocteau költő révén. (MTI) Erzsébet osztrák császárnéról szóló film nyerte a londoni filmfesztivált A Végső vágás a Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje volt RÖVIDEN Tovább látható a Matisse-kiállítás Budapest. Az eredetileg tervezetthez képest két héttel később, november 1-jén zár a Matisse-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Az Henri Matisse - A gondolatok színe című tárlatot a június végi megnyitása óta eddig már több mint százezren látták. A több mint 150 művet felvonultató bemutató az első átfogó, reprezentatív kiállítás Magyarországon a francia méster műveiből. A párizsi Pompidou Központtal együttműködésben megvalósuló kiállítás nyolc kronologikustematikus szekcióban mutatja be Matisse munkásságát, az életmű olyan központi jelentőségű kérdéseit érintve, mint a vonal és a szín viszonya, vagy az enteriőr és az alak összefüggései. A mintegy 30 festményen túl grafikai alkotásokkal és szobrokkal is találkozhat a közönség. (MTI) m a; - r , r, ú-Tr »w« A Közel Lukas Dhont belga rendező a