Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-18 / 241. szám
www.ujszo.coml 2022. október 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Magyarul betyárkodók „Fegyvereket csempészett az unokája, nagy bajban van!" SZÁZ ILDIKÓ okatlan időpontban cseng a telefon, Margó nem ilyenkor szokott hívni, régtől ismert idős barátnőmmel az esti órákban szoktuk megvitatni a világ dolgait. Nyugdíjaztatása előtt egy diszpécseri központban dolgozott, gyakorlott telefonáló, az esti eszmecseréket csaknem személyes találkozókként éljük meg. Margó hangja nyugodt, mégis kimért. Épp az imént rázta le a kellemetlenkedő, furcsa modorú házmestert, aki valamiféle régi, gyanús jegyzőkönyveket akart vele aláíratni. „Azzal küldtem el, hogy a gyerekeim, az unokáim a szívemre kötötték, hogy semmit se írjak alá. Azt hittem, ennél nagyobb baj ma már nem érhet, de ekkor megszólalt a telefon. Válogatott magyarsággal, teljes névvel bemutatkozva egy férfi azt mondta, fegyvereket csempészett az unokám, de elkapták a küldeménnyel, és most nagy bajban van” - mondja egy szuszra Margó, de ekkor már olyan hanggal, mint aki úgy érzi, abszurd filmbéli krimibe csöppent. A nagyvárosban élő unokájával rendszeres kapcsolatban van, épp az előző este beszélgettek, és úgy érezte, Miki teljesen nyugodt és kiegyensúlyozott. „A férfi azzal folytatta, hogy mindent megtesz azért, hogy Mikit kihozza a bajból, ismer egy remek ügyvédet, aki már több alkalommal segített. Annyit kér csupán cserébe, hogy 35 ezer eurót juttassak el hozzá. Mi tagadás megszólalni sem tudtam, rövid hallgatásomat kihasználva ezért azt mondta a telefonáló, hogy jó, akkor legalább 27 ezret” - mondja Margó. Idős barátnőm hozzáteszi, jól ismeri Mikit, világ életében utálta az erőszakot, a csalást és a fegyvereket, aztán felidézte magában az előző esti beszélgetésük derűjét. „Megpróbálták eloszlatni a kétségeimet a felől, hogy valóban az unokámmal történt az eset, és azt mondták, átadják neki a telefont. Egy sírós fiatalember szólt bele azzal, hogy ő Miki, és nagyon fél, segítsek rajta. Kicsit talán még hasonlított is az illető hangja az unokáméhoz, aki gyerekkora nagy részét itt töltötte nálunk, de egyáltalán nem Mikire vallott az egész rémtörténet!” — teszi hozzá Margó. A vezetékes telefonról beszélő nyugdíjas asszony ekkorra nagy nehezen rátalált a mobiltelefonjára, és kissé esetlenül, de megpróbált rákeresni Miki számára. Izgalmában összefolytak a nevek és a számok a szeme előtt, végül sikerült felhívni az unokáját. A másik telefont közben búcsúszó nélkül letette. Miki a sok dolgozástól nyúzottan, de békésen szólt bele a telefonba. Nem értette, miért keresi a nagyanyja ismét, hiszen este beszéltek. Később jutott az eszébe Mikinek, hogy az előző napon egy ugyancsak magyar hang kereste idegen számról. Az egészségi állapota felől érdeklődtek, valamiféle kedvezményes szűrővizsgálatot ajánlva. Margó vezetékes telefonján a kijelző ismeretlen hívószámként jelezte a magyarul beszélő csalók hívását, és a telefonközpontban sem tudták megmondani, honnan hívott, ki volt a telefonáló személy. „A családtagokkal a kisebb-nagyobb távolságok ellenére folyamatosan kapcsolatban vagyok. Tudunk egymásról, nem csak ünnepnapokon, különféle események kapcsán keressük a másikat udvariasságból” - szegezi le Margó. Szerencsésnek érzi magát, mert a csalók ezúttal nem jártak sikerrel, de honnan tudhattak róla mindent? Mi van azokkal, akiket sikerül lépre csalniuk? 4 millióval több szegény gyerek Mintegy négymillió gyereket taszított szegénysógbe az utóbbi hónapokban az ukrajnai háború, illetve annak gazdasági következmányei Kelet-Európábán és Közáp-Ázsiában - derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) legújabb jelentásáből. A régió 22 országát felölelő tanulmány szerint a gyerekek viselik a háború okozta gazdasági válság legsúlyosabb terheit: miközben arányuk a népességen belül 25 százalék, az idén a térségben a szegénységi küszöb alá került mintegy 10,6 millió embernek csaknem 40 százalékát teszik ki a gyerekek. A szegénységben élő gyerekek száma 2021 óta 19 százalékkal emelkedett. A helyzet Oroszországban a legrosszabb, ahol a jelentés szerint 2,8 millió újabb gyerek került a szegénységi küszöb alá; ez az UNICEF által az egész régióban kimutatott idei növekedés csaknem háromnegyedét teszi ki. Ukrajnában további félmillió, Romániában 110 ezer gyerek sodródott szegény körülmények közé. Az UNICEF felhívta a figyelmet: a fokozódó gyermekszegénység következménye az is, hogy 4500-zal emelkedett azon kisgyerekek száma, akik egyéves koruk előtt meghaltak. A szegénység miatt csak 2022-ben 117 ezer gyerek maradt ki az iskolából. Az ENSZ Gyermekalapja hangsúlyozta, hogy a gyermekkori szegénység sokak számára egész életük során fennmaradó állapot. A statisztikák szerint minden harmadik olyan gyerek, aki szegénységben nevelkedett, felnőttként is szegény körülmények között él. • Afshan Khan, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója elmondta: ezeknek a gyerekeknek és családoknak elvész a jövőjük, ha most nem kapnak támogatást. (MTI) Egy valódi walesi bárd JUHÁSZ KATALIN M ivel az utóbbi napokban idehaza is történt néhány feldolgozhatatlan tragédia, kevésbé figyeltem a szomszédban zajló háborúra. Ezt szégyenkezve vallom be, tényleg nincs rá mentség, mert az egész civilizált világ jövőjét befolyásolják ezek a fejlemények. Munkámból kifolyólag állandóan művészettel foglalkozom, ami remek menekülési útvonalnak, sőt terápiának bizonyult. Egészen mostanáig. Mert most összeért a való világ a magasztos művészettel, és az egyik kíméletlenül ledózerolta a másikat. Arany János, a magyar költőzseni talán legismertebb verse A walesi bárdok. Mindenki találkozott vele, aki magyar iskolába járt, úgyhogy most nem ismertetem a tartalmát, csak keletkezésének történetét elevenítem fel. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a magyar nép rettegett a megtorlástól, és gyűlölte az osztrákokat. Amikor az ifjú császár látogatást tett a „visszaszerzett” Magyarországon, rendeztek a tiszteletére egy ünnepséget, és Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költő azonban nem volt hajlandó erre, megírta viszont A walesi bárdokat, amely azóta is a zsarnoki elnyomás elleni lázadás legszebb magyar költeménye. Nos, a napokban a való élet is produkált egy ilyen művészi lázadást. Az oroszok agyonlőttek egy ukrán karmestert, mert nem volt hajlandó levezényelni azt a koncertet, melyet a herszoni régió annektálása alkalmából rendeztek. A BBC hozta nyilvánosságra a megdöbbentő hírt, melyet az ukrán kulturális minisztérium azóta megerősített: Jurij Kerpatenkót az orosz katonák saját otthonában lőtték le, miután megtagadta az együttműködést a megszállókkal. íme a huszonegyedik század walesi bárdja! A művész, aki nem hajlandó behódolni az elnyomó hatalomnak. Pedig csak egy koncertről volt szó, kimagyarázhatta volna - akár saját maga előtt is -, miért volt muszáj részt vennie rajta. De nem talált elegendő indokot erre. Családtagjai szerint a karmester, aki közösségi oldalán folyamatosan tiltakozott a megszállás ellen, ajtót nyitni sem volt hajlandó a lakására érkező alakulatnak, mire a katonák gépfegyverrel szitává lőtték az ajtót, és a mögötte álló férfit is. ' Ez a barbár gyilkosság még szeptember végén történt, de csak most került nyilvánosságra. Talán önök közül sokan tartják értelmetlennek ezt az áldozatot. Csakhogy egy művész számára a művészet az önkifejezés egyetlen eszköze, így a tiltakozásé is. Sok ezer példát láttunk már erre háborús helyzetekben, illetve elnyomás alatt. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki a nemzetközi zenészközösségben. Egy Finnországban élő ukrán karmester, Dalia Stasevska a Guardian kérdésére azt mondta, Oroszország „engedelmeskedsz vagy meghalsz” kultúrpolitikájában semmi újdonság nincs. Viszont úgy gondolja, itt az idő, hogy az orosz komolyzenészek, különösen a külföldön élők végre felszólaljanak a kormányuk brutalitása ellen. Ügy látszik, sok a megfélemlített művész, akik még a távolból sem mernek ujjat húzni a Putyin-rezsimmel - Pjotr Verzilovot, a Pussy Riot orosz ellenzéki zenekar egyik aktivistáját Berlinben mérgezték meg 2018-ban, majdnem belehalt. Ezt a csöndet is megértem, nem lehet mindenki hős. A hősök nevét viszont meg kell jegyeznünk. Egyikük Jurij Kerpatenko. FIGYELŐ Aki menekülni próbál, azt lelövik Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozott egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyen állítólag egy frissen mozgósított orosz kiskatona arról beszél a feleségének, hogy lehetetlen megszökni, mert aki menekülni próbál, azt a „sajátjai” lelövik. Azt is mondta, hogy a papírjai szerint neki még kiképzésen kellene lennie. (168) Eddig 423 gyerek halt meg Ukrajnában Az orosz támadások kezdete óta összesen 423 gyerek halt meg az ukrajnai háborúban, közölte az ukrán főügyészség a Guardian cikke szerint. Hozzátették: rajtuk kívül még 810 gyerek sebesült meg a harcok során az országban. A konfliktusnak a legtöbb gyerek áldozata Donyeck, Harkiv és Kijev régiókban volt. Hangsúlyozták: a számok nőhetnek, hiszen a megszállt területeken vagy ahol most is harcok dúlnak, még folyamatban van az elhunytak és a sebesültek összesítése. (hvg) Az Északi-sarkvidéket is érinti a háború Az orosz-ukrán háború az Északi-sarkvidék helyzetének rendezését is nehezíti - mondta el az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Németh Viktória kiemelte: az Arktisz nemzetközi területnek számító részeit számos ország igyekszik megszerezni. A felek az úgynevezett Arktisz Tanács ülései keretében korábban rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek, a háború kitörése után azonban az együttműködésből kizárták az oroszokat. Sok ország próbálja kiterjeszteni hatókörét a sarkvidékre, ugyanis itt van a Föld földgáztartalékainak 30%-a és a kőolajtartalékok 13%a, de értékes fémek is bányászhatok a területen. Német Viktória szerint a hajózás szempontjából is nagy újdonságokat tartogat a terület, mert lényegesen le tudja rövidíteni a távolságot például Ázsia és Európa között. (infostart)
