Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-18 / 241. szám

www.ujszo.coml 2022. október 18. KÖZÉLET Uj Szó-stúdió: késik a KKA-s támogatás, de a jövő évi felhívások már készülnek Morauszki András, a magyarországi Társadalomtudományi Kutatóközpontban működő Kisebbségkutató Intézet munkatársa (balra) és Rigó Konrád, a Szövetség Híd-platformjának az elnöke, korábbi kulturális államtitkár az Új Szó-stúdió adásában (Emil VaSkofelvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. A Kisebbségi Kul­turális Alap (KKA) eddig az idei nyertes pályázatok 44,7 százalékát fizette ki. A támogatások utalását az alapra vonatkozá törvény mádosításábál adádá újabb adminisztratív kötelezett­ségek is nehezítik. Az igaz­­gatá szerint a fennmaradd dotációkat egy-másfél hó­napon belül utalhatják. Ri­gó Konrád, korábbi kulturá­lis államtitkár szerint azon­ban ez jelentős kásás, ami az alap működési nehézsé­geit tükrözi. „A hozzávetőlegesen 1600 nyer­tes pályázatból eddig 958 esetben kötötték már meg a dotációról szó­ló szerződést, ami a kérelmek több mint 60 százalékát jelenti. 713 pá­lyázat esetében történt már meg a kifizetés, ami a kérelmek 44,7 szá­zaléka” - mondta el lapunknak Ale­­na Kotvanová, a Kisebbségi Kultu­rális Alap igazgatója. Az intézmény vezetője arról is beszélt, a nyertes pályázók nagy hányadával egy ún. szerződéskiegészítést is alá kell ír­niuk arról, hogy a közreműködő alkotók, művészek között a támo­gatást igazságosan osztják el. Ez a kötelezettség, amely jelentős plusz adminisztratív terhet jelent az alap­nak, egy augusztus elsejétől hatá­lyos törvénymódosításból követke­zik. Az idei támogatások kifizeté­sében az is csúszást okozott, hogy tavaly újra kellett választani a pá­lyázatokat elbíráló szakmai taná­csok tagjait, újra fel kellett állnia az alap különböző testületéinek, így magukat a pályázati felhívásokat is későn tudták kiírni. Kotvanová sze­rint azonban a pénzek folyósítása most is zajlik, szerinte legfeljebb egy-másfél hónapon belül a nyertes pályázatok túlnyomó többségét már kifizetik. Az igazgatónő elmondta, a 2023-as támogatási struktúrán is dolgoznak már, úgy látja, hogy a jö­vő évre vonatkozó pályázati felhívá­sokat előreláthatóan már november­ben elkezdik kiírni. „Ahogy koráb­ban, a nyomtatott sajtóra vonatkozó felhívásokkal szeretnénk kezdeni” - tette hozzá azzal, ennek a szeg­mensnek kiemelten fontos, hogy a pályázataik az egész jövő évre vo­natkozhassanak. Romlott a helyzet Rigó Konrád, a Szövetség Híd­­platformjának az elnöke, koráb­bi kulturális államtitkár az Új Szó-stúdió adásában arról beszélt, az említett törvénymódosítással az alap nagyon rossz helyzetbe került. Úgy véli, az ő hivatali ideje alatt létrehozott intézmény magasabb szintre emelte a kisebbségek kul­túrájának támogatását, de a jelen­legi kormányzat által kezdeménye­zett törvénymódosítások jelentős fennakadásokat okoztak, hiszen nagy adminisztratív teher jött lét­re. „Teljesen őrületbe kergetik ez­zel a hivatalnoki modellel a pályá­zókat” - tette hozzá. Elsősorban az OEaNO kormánypártot és a moz­galom magyar parlamenti képvise­lőjét, Gyimesi Györgyöt tette ezért felelőssé. Rigó arról is beszélt, a kisebbségi kultúra finanszírozá­sának jövőjével kapcsolatban meg kellene határozni, milyen intézmé­nyi struktúrára van szüksége pél­dául a magyar nemzetiségnek. „El kell dönteni, mi az az intézményi váz, amire építhetünk. A Kisebb­ségi Kulturális Alapnak pedig az ebben kialakuló rések kitöltésére kell koncentrálnia” - magyarázta Rigó. Szerinte ilyen esetben példá­ul a kreatív ipar, vagy a játékprog­ram-fejlesztés is olyan tevékenység lehet, amelyet az intézményhálóza­ton kívüli kezdeményezésként tá­mogathatna az alap. Regionális különbségek Az Uj Szó-stúdió másik vendége, Morauszki András, a magyarorszá­gi Társadalomtudományi Kutató­­központban működő Kisebbség­kutató Intézet munkatársa arról beszélt, milyen sajátosságokat ál­lapított meg az alap eddigi tevé­kenységében. Morauszki egy rész­letes kutatásban vizsgálta egyebek mellett, hogy a magyar pályázók körében milyen típusú szervezetek mennyi pénzt nyernek, de például azt is, melyik járásban működnek ezek az intézmények. Eszerint a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Pozsonyi, a Kassai és a Kassa-vi­­déki járásba arányosan több támo­gatás érkezik, mint a többi magyar­lakta járásba. Példaként: a Duna­szerdahelyi járásban él a szlovákiai magyarok kb. 20 százaléka, de a KKA magyar kultúrára szánt forrá­sainak 26-27 százaléka érkezik eb­be a régióba. Ugyanakkor míg pél­dául az Érsekújvári járásban a ma­gyarok 10 százaléka él, de a KKA magyar kultúrára szánt forrásai­nak csak 5 százaléka érkezik ide. A kutatásból az is kiderül, hogy a kérelmezők egy jelentős hányada kisebb projektekre, évente egyetlen alkalommal pályázik. Többségük magánszemély vagy polgári társu­lás, de viszonylag jelentős ebben a körben a települési önkormányza­tok aránya is. Ebbe a kategóriába tartoznak az alap által magánsze­mélyek számára kiírt alkotói, for­dítói pályázatok is. Az ilyen kérel­mezők közel 700 személyt és in­tézményt tartalmazó csoportja az alap éves keretének mindössze 8 százalékát nyeri el támogatásként. Morauszki a stúdióbeszélgetés so­rán elmondta, ugyan a kutatásában erre nem tért ki, szerinte az alap számára előremutató lépés lenne, ha több éven átívelő projektekre is pályázhatnának az egyes intéz­mények. Erre egyébként a KKA-ra vonatkozó törvény lehetőséget ad, de az alap eddig nem írt ki ilyen pályázatot. Az Új Szó-stúdió beszélgetésso­rozat idei évadának negyedik része, amelyben Rigó és Morauszki egye­bek mellett a Kisebbségi Kulturális Alap koncepciójáról, aktuális prob­lémáiról, de a nemzetiségek kultúra­támogatásának jövőjéről is beszélt, az Új Szó Facebook-oldalán tekint­hető meg. így juthatunk hozzá olcsóbban a minőségi napelemes rendszerekhez családi házunkra November első felében bemutatják a kiválasztott beszállítót és modelleket (Shutterstock-felvétel) A magas energiaárak mi­att egyre többen érdeklőd­nek a költségkímélő meg­újuló energiaforrások iránt. Ebben próbál meg most se­gíteni a poprádi székhelyű Fogyasztóvédelmi Társaság (S.O.S.), amely napelemes rendszerek csoportos vásár­lását szervezi a háztartások számára. Poprád. A napelemek a napfény­ből képesek annyi elektromos energi­át előállítani, amely fedezheti a ház­tartás villamosenergia-szükségleteit. „Ahhoz azonban, hogy a tetőre sze­relt panelek maximális teljesítőké­pességgel, hatékonyan működjenek, és a háztartások a napenergiára való átállással valóban pénzt takarítsanak meg, megbízható cégek által leszál­lított, minőségi berendezésekre van szükségük” - figyelmeztet Petra Ca­­kovská, az S.O.S. projektmenedzsere, aki szerint épp ezért nyilvános kam­pányt indítanak ezzel kapcsolatban. Cakovská szerint a csoportos be­szerzés során csak olyan napelemes rendszerekre összpontosítanak, ame­lyek a független fogyasztói teszte­ken jó eredményt értek el. Az első fázisban az S.O.S. nem kötelező ér­vényű regisztrációkat gyűjt be az ér­deklődőktől a www.spolocnenakupy . sk címen. „November első felében bemutatjuk a kiválasztott beszállítót és modelleket. Ekkor a regisztrált fogyasztók ajánlatot kapnak a szol­gáltatótól, és szabadon dönthetnek arról, hogy szerződést kötnek-e vele a napelemes rendszerek szállítására és telepítésére” - magyarázta Ca­kovská, hozzátéve, hogy az érdek­lődőknek december végéig vagy a garantált készletek kimerüléséig lesz idejük dönteni. Úakovská szerint a csoportos beszerzés sikere a háztar­tások érdeklődésétől függ. A kampány beindítását követően a napelemes rendszerek legutóbbi összehasonlító tesztjének az ered­ményeit is ingyenesen minden­ki számára elérhetővé teszik. Az S.O.S. a meghatározott kritériu­mok alapján kiválasztja azt a meg­bízható beszállítót, aki a legjobb ár-minőség arányt kínálja az érdek­lődőknek. Ennek garantálnia kell az árat és a jövő tavaszi szállítást. A vállalkozóval kötött szerződést az S.O.S. ellenőrzi, így az ügyfe­leknek nem kell aggódniuk a tisz­tességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy a rejtett szerződési feltételek miatt. A vállalkozó abban is segít, hogy a Zöld Háztartások program (www.zelenadomacnostiam.sk ) tá­mogatására vonatkozó kérelmüket regisztrálják, az S.O.S. pedig egy online napelem-kalkulátort is elér­hetővé tesz a weboldalon. Az S.O.S. az összes szükséges tudnivalót a www.sospotrebitelov.sk honlapján is közzétette. (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom