Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-15 / 239. szám

www.ujszo.coml 2022. október 15. RÉGIÓ 3 100. évforduló: Gyönyör Józsefre emlékeztek Gyönyör Jénsef ÁLLAMALKOTÓ NEMZETISÉGEK Gyönyör Józsefnek összesen öt könyve jelent meg. A nagy opusában feldolgozta a csehszlovákiai magyarság 1918 és 1938 közötti jogállását, összesen 800 oldalon. Ezt csak 1989 után jelentették meg, három külön kötetben. Ez volt a Határok születtek, Közel a jog asztalához és Terhes örökség. JAKUBECÁGNES A Fórum Kisebbségkutató In­tézet és Magyarország Pozso­nyi Nagykövetsége „Lesz-e végre igazi hazánk?" cím­mel konferenciát szervezett Gyönyör József születésének 100. évfordulója alkalmából. SOMORJA A Fórum Kisebbségkutató Inté­zet adott otthont a konferenciának, aminek apropója a nyáron megjelent emlékkötet. A rendezvényt, mint há­zigazda, Öllös László, a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet elnöke nyitotta meg. Úgy emlékezett meg Gyönyör Józsefről, „mint a szlovákiai magyar jogásztársadalom egészen kiemelke­dő egyéniségéről”, aki megpróbálta kialkudni a csehszlovák nemzetál­lamtól a kissebségi jogok törvénybe foglalását. A szalatnyai (Slatina) szü­letésű jogász, jogtörténész és közíró halálának 100. évfordulója alkalmá­ból emlékkötetet adtak ki. A kötet al­címe: „Lesz-e végre igazi hazánk?” Öllös felvezetőjében elmondta, a jog ősidők óta azt is szolgálta, hogy az államot korlátozza. Megszabja azt, hogy a polgár, amennyiben a törvé­nyek szerint él és cselekszik, akkor önkényes bánásmód nem érheti. Az írott törvény egyben ilyen korlátot is kijelöl. Gyönyör József azzal próbál­kozott, hogy megpróbálta kialkudni a csehszlovák nemzetállamtól, gon­dolván, hogy az írott jog a nemze­tállam elé is határokat von. Ezeket a határokat köteles betartani, sőt bizo­nyosságot és lehetőséget is garantál mindazoknak, akik ezeken a hatá­rokon belül élni akarnak, konkrétan nekünk, magyaroknak. Berényi József köszöntőjében elmondta, hogy a 90-es évek ele­jén Gyönyör József munkái voltak, amikhez fordulni tudtak a jogvéde­lem terén. „Hiszen akkor indult meg az a jogvédelem, amely az európai intézményeken keresztül és a szlovák politikai életben igyekezett megvaló­sítani célkitűzéseinket. Gyorsan rá kellett jönnünk arra, hogy a szlová­kiai politika nem az itt élő kisebbség elvárásai alapján alakítja a kisebb­ségpolitikáját, hanem a nemzetkö­zi intézmények elvárásai alapján” - mondta Berényi. Röviden vázolta, mit sikerült elérni a 90-es évek óta a kisebbségvédelem terén és azt is, hogy ebben a témában manapság, az egy helyben topogás tapasztalható a kormány részéről. Egyre kevésbé té­ma a kisebbségvédelem (itt a nem­zeti közösségek védelmére utalt) az európai fórumokon és intézmények­ben, hiszen sokan úgy gondolják, az már megoldódott. Bár a kisebbségek fogyásának száma nem ezt mutatja, ezért fontos az, hogy ott legyenek a döntéshozatalnál megyei és országos szinten, ott legyenek a szakbizottsá­gokban. Ünnepi köszöntőt mondott Németh Zsolt, a Magyar Országy­­gyűlés külügyi bizottságának elnö­ke: „Gyönyör életpályája olyan, mint a felvidéki magyarságé, egziszten­ciálisan megtört, nyomasztó. Ő ott maradt, nem jött át, és ezért karrier­jével fizetett és az ismeretlenséggel adózott.” Aláhúzta, a könyv összeg­zi a magyarság jogi helyzetének ala­kulását és Gyönyör munkásságának állít emléket. Élete magában hordoz­za a felvidéki magyarság nyomasztó sorsát. „Gyönyör nehéz sorsa ellenére egyszemélyes intézményként kiemelt helyet foglal el a Felvidék szellemi panteonjában.” Sok sikert kívánt a könyvbemutató-sorozathoz, reméli, hogy egyre kevésbé lesz a tragikus látásunk és egyre inkább azt a hősi­ességet fogjuk látni, ami az ö maga­tartásában testet öltött. Az emlékkötetet bemutatta Gyur­­csík Iván, a könyv szerkesztője, aki elmondta, a kötet nem Gyönyör életét dolgozza fel, hanem tisztelgés előtte. Gyönyör József 1920-ban született az Ipolyságtól 10 kilométerre lévő Sza­­latnyán és még gyerekkorában kike­rült családjával Franciaországba, az iskoláit ott kezdte, a betűvetést franci­ául tanulta. Ez az idegenbeli szemlélet később segítette a kisebbségi kérdés értelmezését, egy más szemszögből. Az ipolysági gimnáziumban érettsé­gizett, majd Egerben jogi tanulmá­nyokat folytatott és a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált. Bu­dapest ostrománál megsérült, Temes­váron volt hadifogságban, végül haza­került a jogtalanság kellős közepébe, nem volt állampolgársága. Hosszú évekig élt jogfosztottként, az utolsó 300 között volt, aki megkapta a cseh­szlovák állampolgárságot 1955-ben. Fokozatosan dolgozott különféle köz­­igazgatási intézményekben. Mint köz­író 1968 márciusában már írt az Új Szóba a második világháború után a Gyönyör József nehéz sorsa ellenére egyszemélyes intézményként kiemelt helyet foglal el a Felvidék szellemi panteonjában. Németh Zsolt csehszlovákiai magyarságot ért meg­próbáltatásokról. Ennek eredménye­képp ismerték meg a nevét. Jogász­ként, a jog eszközével kereste a vá­laszt arra a kérdésre, mi lesz velünk, magyarokkal. Az emlékkötetbe be­kerültek írások Gyönyörtől és aktu­ális témákat érintő írások is. A kon­ferencián előadott Bukovszky Lász­ló kisebbségi kormánybiztos, akinek témája „A közigazgatás szerepe a magyar kisebbségek jogainak érvé­nyesítésében” volt. Előadott továbbá Popély Árpád, Horony Ákos, Tárnok Balázs, Végh László. Ok mind meg­találhatóak a kötet társszerzői között. Gyönyör József jogtudós hagyatéka a somorjai Fórum Intézet Szlovákiai Magyar Levéltárában kutatható. A konferencia résztvevői (A szerző felvételei) Tanácsadó központ ukrán menekülteknek SZÁZ ILDIKÓ Ezen a hóten hivatalosan is át­adták a támogató szervezetek képviselőinek a jelenlétében az ukrán menekültek tanács­adó és segélyközpontját. Szeptember közepétől nyúj­tanak jogi, valamint munkale­hetőségekkel, egészségügyi ellátással, lakhatással kap­csolatos tájékoztatást a rá­szorulóknak a főtéri kultúrház második emeleti helyiségében. ÉRSEKÚJVÁR A tanácsadóban Álla Kelemeno­­vá és Monika Mafaseje fogadják a klienseket, a segélyközpont megnyi­tását a városi hivatal, a járási hiva­tal, a körzeti szociális és családügyi hivatal vezetése, valamint a Szlovák Vöröskereszt érsekújvári szerveze­te támogatta. Érsekújvárban jelenleg is önkénteseket toboroznak, akiket bevonnának a közös, a rászorulók megsegítésére irányuló feladatok el­végzésébe. „Hajlandó vagy havonta 2-4 órában önkéntes munkát vállal­ni a szabadidődben a humanitárius logisztikai központban? Csatlakozz hozzánk! Közös erővel igyekszünk segíteni minden héten szerdán, csü­törtökön és pénteken 16-tól 18 óráig a Nyárhíd utca 3-as szám alatti gyűjtő­ponton. Az érdeklődők jelentkezhet­nek a Szlovák Vöröskereszt irodájá­ban szerdánként 13 és 17 óra között, vagy írhatnak a közösségi oldalunk­ra” - áll az érsekújvári szervezet fel­hívásában. Csaknem minden alka­lommal külön köszönetét mondanak a szervezők az önkéntesek odaadó segítségéért. A napokban Észak-Ir­­országból érkezett adomány, a cso-Már az első, idegenrendészet előtt várakozó ukrán menekülteknek segítő kezet nyújtottak a Szlovák Vöröskereszt érsekújvári önkéntesei (A szerző képarchívuma) magok kirakodásában szociális terep­munkások, érsekújvári gimnazisták, valamint a Szlovák Vöröskereszt he­lyi szervezetének szlovák és ukrán önkéntesei segédkeztek. A tanács­adó központban a hét első két nap­ján 8.30 és 12.30, szerdán 13-tól 17 óráig, csütörtökön és pénteken 8.30 és 12.30 között fogadják a rászoru­lókat. Továbbra is ruhaneműt, tartós élelmiszert gyűjtenek az ukrán me­nekülteknek, a családokat ellátják in­formációkkal az oktatással, valamint a szabadidős tevékenységgel kapcso­latban is. A járási székhelyen eddig jóté­konysági koncerttel és előre meghir­detett gyűjtési akciókkal szólították fel adakozásra a lakosokat, az érsek­újváriak egészségügyi eszközöket, játékokat, tisztálkodószereket és tar­tós élelmiszert hoztak a jótékonysági rendezvényekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom