Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-03 / 228. szám
8 KULTÚRA 2022. október 3. | www.ujszo.ee Hollywoodi történet Hollywoodról A Szoszi megpróbál ellentétet vonni Marilyn Monroe színészi ambíciói és a Hollywoodi filmipar között HAVRAN KATI Mint sok híresség, Marilyn Monroe ismerős ismeretlen. A felreppenő fehér szoknya, a csókokat hintő kéz, filmjei ikonikus jelenetei a huszadik század popkultúrájának legismertebb pillanatai. Mégis mennyit tudunk a szexszimbólum mögött rejtőző Norma Jeane-ről? A Szöszi (Blonde) fiktív elemekkel átszőtt története a díva mögötti valós személyiség cselekedeteinek indítékét boncolgatja. A Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, szeptember végétől a Netflixen látható Andrew Dominik filmje, melynek forgatókönyve Joyce Carol Oates amerikai írónő regényén alapul. A regényben Oates Monroe életének megtörtént eseményeire épít, melyeket fiktív eseményekkel egészít ki. A film ezért nem tekinthető biográfiának, hiszen a színésznő karakterének meghatározó pillanatait a valóság talajáról induló, de fikcióba forduló eseményekkel magyarázza. Ilyen elképzelt valóság például Marilyn Charlie Chaplin fiával, Cass Chaplinnel és Eddy Robinsonnal (Xavier Samuel és Evan Williams) folytatott poliamorikus viszonya (bár külön-külön mindkettőjükkel folytatott viszonyt), csakúgy mint az a jelenet, melyben a gyerekét egyedül nevelő, mentális problémákkal küzdő édesanya (Julianne Nicholson) megpróbálja megölni a kislány Norma Jeane-t (a valóság annyi, hogy anyja betegsége miatt Monroe állami intézményben nevelkedett). És az is, hogy az amerikai elnökkel, John F. Kennedyvel (Caspar Philipson) való viszonya szexuális bántalmazásba fulladt - hogy ez a kapcsolat pontosan milyen jellegű volt, és hogy szerepet játszhatott-e a színésznő halálában, azt máig találgatások övezik. Az Ana de Armas alakította filmbeli Marilyn gyönyörű, jóhiszemű és traumatizált. A színésznő életének meghatározó pillanatai nagyon konkrét pszichológiai keretet kapnak: Marilyn jó és rossz döntéseinek hátterében a kislány áll, akiről édesanyja nem tudott gondoskodni, és aki egész életén át vágyott arra, hogy megismerje apját. (A filmben felmerül - egyébként hitelesen - hogy Marilyn egy ideig azt hitte, a színész Clark Gable volt az apja.) A gyerekkori traumákhoz csatlakoznak a fiatal nő megrázkódtatásai, aki az őt kihasználó férfiaknak köszönheti a karrierjét. A Szösziben vázolt életpálya végeredményben nem tud elvonatkoztatni a filmipar által kreált Marilyntől: a történet elsősorban a testiségen alapszik, és az így keletkező fiktív biográfia túlságosan egyoldalú ahhoz, hogy elhigyjük, az élettörténet akár igaz is lehetne. A filmben felsejlik Marilyn vágya, hogy bebizonyítsa, jóval több annál, amit a habkönnyű Hollywoodi komédiákban meg tud mutatni tehetségéből. A film megpróbál ellentétet vonni Marilyn színészi ambíciói és a tömegek iránta való rajongása között, akik csupán szexszimbólumot látják benne, de ez meglehetősen felszínesen sikerül. Ezen a ponton megjelenik ugyan a kulturális ellentét Hollywood és New York között, amikor úgy mutatja be a film a színésznőt, mint aki szeretné maga mögött hagyni a hollywoodi filmipart: amire Marilyn igazán vágyik az az, hogy a szakma előtt is bizonyítson, A Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be a Szöszi (Fotók: Netj Adrien Brody és Ana de Armas Arthur Miller és Marilyn Monroe szerepében New Yorkban. Marilyn valóban élt New Yorkban, ahol a hires Actors Stúdióban, Amerika legtekintélyesebb színházi közösségében tanult színészetet, és ahol a tekintélyes drámapedagógussal, Lee Strasberggel dolgozott együtt. Ehhez képest a Szöszi a színésznő életének New York-i periódusát illetően csupán harmadik házasságára koncentrál, melyet az elismert drámaíróval, Arthur Millerrel (Adrian Brody) kötött. Apropó, Miller: Marilyn Monroe többször is állapotos volt a házasság ideje alatt, mindannyiszor elvetélt. Meddőségéért feltehetően endometriózisa lehetett felelős, ami miatt elkezdte szedni a fájdalomcsillapítókat és nyugtátokat, melyektől végül függővé vált. A filmben a betegség ténye nem játszik szerepet, helyette meglehetősen más fényben látjuk terhességeit: egyrészt spontán vetélés helyett abortuszokat (is) vizionáltak a forgatókönyvírók, másrészt a terhességek nem csup a Millerrel kötött házassága ic jén következnek be, hanem átíve egész karrierjét. A meg nem szü tett gyermek így a film egyik ki ponti szimbólumává válik, mely kább azt az általános problémát v fel, hogy a modern nő kénytelei karrier és a család közül választa semmint Marilyn Monroe élett« ténetének megértéséhez tesz hoz; Marilyn Monroe egy roppant hetséges színésznő volt, aki sze: tett volna túllépni azon a felszír képen, amit Hollyood kreált ró A Szöszi egy kizsákmányolt nő tö nete, egy olyan színésznőé, akinél testi adottságaira koncentrál a fii ipar a tehetsége helyett. A filn nézve óhatatlanul ott motoszkál ember fejében a gondolat, hogy a filmipar mennyire keveset váll zott, hiszen most sem csinál má minthogy pont ebben a testiségb vájkál, ez alkalommal a Szöszibei Meghalt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész RÖVIDEN Öngyilkos lett az orosz rapper Moszkva. Öngyilkos lett a Walkie, a 27 éves orosz rapper, mert nem akart háborúba menni Ukrajnába. A Walkie művésznéven ismert Ivan Vitalievics Petunin búcsúvideójában azt üzente rajongóinak, hogy „nem vagyok kész ölni” Ukrajnában. A rapper holttestét az oroszországi Krasznodar városában egy magasépület közelében találták meg. A rapper a hírek szerint korábban már szolgált az orosz hadseregben, és halasztást kapott a mobilizációra, de úgy vélte, hamarosan úgyis mindenkit besoroznak. A rapperhez hasonlóan sok orosz férfi kétségbeesetten keresi a módját, hogy elkerülje a behívót. (hvg.hu) Szemólye összefonódott a magyar jazz fejlődésével és kiteljesedésével. Szakcsi Lakatos Béla nyolcvanévesen hunyt el. Példaképéhez, Leonard Bemsteinhez hasonlóan rendkívül sokoldalú zenész, játszott együttesben és szólóban, saját kompozíciót és jazszstandardot, klasszikus versenymüvet nagyzenekarral, ifjú jazztehetségek oldalán és a 100 Tagú Cigányzenekarral, rögzített lemezre négykezeseket Vukán Györgygyel, és adott ki népdalfeldolgozásokat tartalmazó világzenei albumot. A legrangosabb fesztiválokon lépett fel, gyakran társult külföldi muzsikusokhoz alkalmi együttesekben. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, a jazzt a komolyzenével, a népzenével és a cigányzenével ötvözve megteremtette a gipsy-jazz műfaját. írt musicaleket, rockoperákat (Piros karaván, Cigánykerék, Szidike lakodalma, A bestia, Szentivánéji álom), Cristoforo címmel balettet is. Egyik zeneszerzője, szereplője és közreműködője volt a 2014-ben bemutatott Somnakaj című első roma sorsjátéknak. Az utóbbi másfél évtizedben behatóan tanulmányozta Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez munkásságát, érdeklődése a fúziós jazz mellett egyre inkább a kortárs komolyzene és a jazz ötvözése felé fordult. 2010-ben indult művészi vállalkozása, a Climate Change minden korábbi kísérleténél komolyabban vi: gálta, hogyan lehet mai improviza zeneművészként és zeneszerzőké megragadni és tovább vinni az e ző századok magyar zenei örökség a Kárpát-medencei hangszeres ne zene hagyatékát. Nevéhez különlet koncertek sora fűződik: több alkalo: mai előadta Mozart D-dúr (Koror zási) zongoraversenyét, a kaden ákban saját jazzimprovizációit játí va. Zenekarával fellépett a Lond Jazz Fesztiválon, és a BBC rádió é ben közvetítette estjüket New Gyp Jazz címmel. Az utóbbi években tö koncertlemezét adták ki, ezeken oly neves amerikai zenészekkel muz kál együtt, mint Chris Potter és T Ries szaxofonos, Reginaid Veal Robert Hurst bőgős, Terri Lyne Rudy Royston dobos. Művészete ismeréseként kapott Liszt Ferenc-dí és Kossuth-díjat, 2002-ben érden" művész lett. (M Szakcsi Lakatos Béla nyolcvanévesen halt meg (Fotó: abp.sk)
