Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-14 / 238. szám
www.ujszo.coml 2022. október 14. KÖZÉLET 3 „Vizsgálja meg a lelkiismeretét mindenki, aki gyűlöletet szít!” BUGÁRANNA Pozsony. Újabb tragédia rázta meg az országot, szerda este két ember gyilkosság áldozata lett - az elsődleges információk szerint a tettes egy 19 éves fiatalember volt, akinek édesapja a rendszerellenes Vlasf párt jelöltjeként indult a legutóbbi parlamenti választáson. A támadás célpontjai az LMBTQ-közösség tagjai voltak. A gyűlöletbeszéd és a szélsőséges nézetek térhódításáról Grigorij Meseinikov politológust kérdeztük. A fiatal támadó két embert megölt, előtte pedig zsidó- és LMBTQ- ellenes manifesztumot tett közzé a közösségi médiában. Ön szerint a szélsőséges erők megerősödése befolyásolhatta a támadó cselekedeteit? Természetesen, e felől semmi kétségem. Társadalmilag elkötelezett családból származott, és a manifesztum alapján, amelyet már el lehet olvasni, úgy tűnik, követte az eseményeket Szlovákiában és a világban is. Nem kerülhette el a figyelmét, hogy mi történik a társadalomban. Azt gondolom, hogy a rasszista, nacionalista, idegengyűlölő és homofób megnyilvánulások - amelyeknek sajnos tanúi vagyunk a társadalomban- befolyásolták a nézeteit és végső soron a tettét is. A parlamentben múlt héten Gyimesi György és Tomáü Taraba azon javaslatáról vitáztak a képviselők, amely a szivárványos zászló közintézményekre való kitűzésének betiltására irányult. A tervezet nem ment át, de a vita során több képviselő a szexuális kisebbségeket támadta. Elmondható, hogy a politikusok gyűlöletbeszéde negatív hatással van a toleranciára társadalmunkban? Igen, biztos vagyok benne. Véleményem szerint ez a két ember felelősséggel tartozik a történtekért - mindenki mással együtt, akik gyűlöletet szítanak az eltérő szexuális irányultságú emberekkel szemben- és meg kellene vizsgálniuk a lelkiismeretüket. Az említett tényezők kétségtelenül hatással voltak az elkövetőre, de hozzátenném azt is, az eddigi információk alapján más emberek megölését is tervezte. Összehordott valamit a zsidó megszállásról, és a képei alapján a zsidók ellen is támadást kísérelhetett volna meg, illetve Eduard Heger kormányfő is a potenciális célpontok között szerepelt. Olyan emberről van szó, akit nagyon erősen befolyásolt mindaz, ami a szlovák társadalomban történt- beleértve a nyilvános vitákat és a gyűlöletbeszédet. Egyelőre úgy tudni, egy politikus fia volt, aki 2020-ban a rendszerellenes Vlast' párt jelöltjeként indult. A támadás óta a szélsőséges pártokat több kritika érte. Ön szerint csökkenni fog a támogatottságuk, vagy épp ellenkezőleg, a szexuális kisebbségekkel szembeni gyűlölet fokozódik inkább? Ezzel kapcsolatban nem szeretnék találgatásba bocsátkozni, egyelőre az sem bizonyosodott be, hogy a fegyver a családból származik. A szélsőséges pártok támogatottságát a társadalom általános helyzete táplálja, illetve az, miként dolgoznak ezekkel a témákkal a politikusok. A Vlasf párt alapvetően marginális a támogatottság szempontjából, de az élén egy volt magasrangú tisztviselő áll - a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, korábbi igazságügyi miniszter és államfőjelölt - aki maga is rendszerellenes, és szélsőséges nézeteket képvisel. Meggyőződésem, hogy a kijelentései ellentétesek a demokratikus társadalom elveivel, arról nem is beszélve, milyen külpolitikai irányultsággal rendelkezik. Az orosz terrorista, fasiszta és diktátori rezsimet követi, amely most embereket gyilkol Ukrajnában. Az elkövető már azzal, amilyen környezetből származott, illetve amilyen nézeteket vallott, akár tudat alatt is valami olyat egyesített, amivel a társadalomnak nem szabadna megbékélnie. Ön szerint ez a tragédia segíthet a liberális pártoknak jobb eredményt elérni a választás során? Bevallom, nem így fogalmaznék, hiszen szörnyű dolog történt. Ha ezt az eseményt egy olyan vita kíséri, mely során az egyes társadalmi, illetve politikai szubjektumoknak tisztázniuk kell az álláspontjukat, és a társadalom egy része tudatosítja, hogy olyan helyzetbe kerültünk, amikor egyszerűen meg kell akadályozni a szélsőséges nézetek térhódítását, és támogatni kell a fősodorhoz tartozó pártokat, akkor el tudok képzelni némi elmozdulást. Nemcsak a liberális pártokra gondolok, hanem a demokratikusokra, amelyek nem szítanak gyűlöletet és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Ezeknek a pártoknak nem kell mindenben egyetérteniük, de a szabályokkal, elvekkel és törvényekkel összhangban kell működniük. Ebben az esetben elképzelhetőnek tartom, hogy megerősödnek a demokratikus pártok. A tragikus pozsonyi baleset után Igor Matovié azzal az ötlettel állt elő, hogy el kell kobozni a vétkesek autóját. Eduard Heger kormányfő ma azt írta: „elfogadhatatlan, hogy bárki az életét féltse az életmódja miatt”. Bejegyzésében elítélte a támadást, de nem ismerte el, hogy szexuális orientáció miatti támadásról van szó. Hogyan értékeli a kormánytagok reakcióit a tragikus eseményekre? A kormányfő részéről jobb reakciót is el tudok képzelni, ő maga is a gyilkos áldozatává válhatott volna. Feltételezem, hogy a kormányfőnek még lesz alkalma nyilatkozni a témában és pontosabban megnevezi az indítékot, ami nagyon fontos (Eduard Heger az interjú felvétele után sajtótájékoztatót tartott a témával kapcsolatban - szerk. megj.). Elítélte a történteket, és ami a demokráciához és emberi jogokhoz fűződő kapcsolatát illeti, teljesen megkérdőjelezhetetlennek tartom a hozzáállását. Úgy gondolom, jó lenne, ha kifejtené a véleményét. Igor Matoviéot Tomás Tarabának és társainak köszönhetően nem váltották le a pénzügyminisztérium éléről. Ezt követően a fasiszta ESNS listáján mandátumot szerző politikusok több javaslata a második olvasatba került. Az SaS felhívta a figyelmet az új „barna koalíció” megalakulására. Ön szerint a koalíció a szélsőséges pártok támogatásával fog tovább működni, és kitart a választásig? Ami a választást illetti, attól is függ, milyen lesz a helyzet a parlamentben. A koalíciónak ezután a szörnyű esemény után demonstrálnia kellene, hogy fontosnak tartja a helyzet megnyugtatását, azt, hogy ne terjedjen a rasszizmus, és azok a személyek, akik közreműködtek a fasiszta pártokkal, ne kapjanak olyan teret, ami nem illeti meg őket. Ügy vélem, az egész kormánykoalícióknak el kell határolódnia a három politikustól, akik Kotleba pártján keresztül jutottak be a parlamentbe. Tudjuk, milyen pártról van szó, ismerjük az álláspontjaikat, tagjaik maguk is a gyűlöletkeltő üzenetek terjesztői. A kormánykoalíciónak abba kellene hagynia a paktálást, a kokettálást és az egyéb módon való együttműködést ezekkel az emberekkel. Az SaS-t is terheli felelősség? Tarabáék helyett nekik kellene támogatniuk a koalíciót? Ez rajtuk áll, valami történt az OLaNO és az SaS között. Eleinte magam is azt mondtam, a négypárti koalíció szétesése után a logikus lépés az lenne, ha az SaS egy részével folytatnák az együttműködést. Egyelőre azonban ez nem akar sikerülni. A jelenlegi mizériából talán az lenne a legideálisabb kiút, ha az SaS - attól függően, hogy az egyes javaslatok mennyire felelnek meg a profiljának - támogatná a koalíciót és működőképes lenne a parlament, és ezáltal semmilyen további közreműködésre nem kerülne sor a fasisztákkal. A szakértők már régóta követelik a közösségi hálózatok szabályozását, de egyelőre az álhírek elleni küzdelem sem működik hatékonyan. Milyen lépésre számít e téren? Az Európai Unió már elfogadott bizonyos stratégiai irányelveket és javaslatokat az online térben megjelenő tartalom regulációjára. Azt gondolom, hogy ugyanolyan büntetést kellene kiszabni az online bűncselekményért, mint amilyen a való életben elkövetett tettekért jár. Ezt azonban nehéz lekövetni, a gyűlöletbeszéd különböző formáit könnyebb offline regisztrálni, mint a különböző - gyakran rejtett felületeteken zajló beszélgetéseket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni vele. Ami az álhíreket illeti, biztosan nem kielégítő a helyzet, de ahhoz képest, hol tartottunk néhány évvel ezelőtt, mégis történt előrelépés. Néhány döntés nem volt következetes, a korábban blokkolt álhírportálok nyár óta újra működnek, de az állami intézményekben legalább létrehoztak osztályokat, amelyek feladatai közé tartozik az álhírek elleni harc. Az akarat most megvan, korábban ez is hiányzott. Robert Ficótól és Peter Pellegrinitől nem várhattuk el, hogy harcoljanak az álhirek ellen, hiszen ők maguk is azok terjesztői. Most azonban történt némi változás a helyes irányba. RÖVIDEN Felvidéki tárgyalás az összetartozásról Dunaszerdaholy. A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottság delegációjával tárgyaltak a felvidéki politikusok csütörtök délelőtt. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere tájékoztatta a bizottság tagjait a felvidéki közösség helyzetéről. Hájos a közelgő önkormányzati és megyei választás fontosságáról is beszélt, amiről a kerekasztal-beszélgetés során beszámolt Pánczél Károlynak (Fidesz), a bizottság elnökének is. „Az elkövetkezendő két hétnek az a legfontosabb ügye, hogy a felvidéki magyarok jól szerepeljenek ezen a választáson” - véli Pánczél, aki arra buzdított mindenkit, vegyen részt a szavazáson. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szintén arra biztatott, támogassák a párt jelöltjeit. A látogatás azonban kritikát váltott ki, a magyarországi ellenzéki Momentum lapunkhoz eljuttatott közleményében hangsúlyozta, Sebők Éva, a párt felvidéki gyökerekkel rendelkező képviselője nem vehetett részt a bizottság látogatásán. „Erre a látogatásra a Momentum tanácskozási joggal rendelkező tagja meghívást nem kapott, és a saját költségen való csatlakozását is megtiltotta a bizottság fideszes elnöke, Pánczél Károly” - írják, majd hozzáteszik: „A Fidesz kitilthat minket a bizottsági tagságból, kitilthat minket a látogatásból, de sem az emlékezés jogát nem csavarhatja ki a kezünkből, sem a szívünket nem veheti el”. A párt politikusai a delegáció érkezése előtt megkoszorúzták a kitelepítettek emlékművét Dunaszerdahelyen. (ba) Tovább estek a reálbérek Pozsony. A 22 éve nem látott infláció a fizetéseink értékét is alaposan megcsapolja - derül ki a Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett jelentéséből. Eszerint a nominális átlagbérek a legtöbb ágazatban ugyan augusztusban is nőttek, a magas infláció miatt azonban még a magasabb fizetésekből is egyre kevesebbre telik. „Az inflációt is figyelembe vevő reálbér augusztusban az éttermi szolgáltatások esetében esett vissza a legnagyobb mértékben, az egy évvel korábbihoz képest több mint 12 százalékkal, ráadásul ez az az ágazat, amelyben egyébként is a legalacsonyabb a bruttó havi átlagbér, nem egész 620 euró” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az iparvállalatoknál a bruttó átlagbér ugyanekkor 1337, az építőiparban 921, a kiskereskedelemben pedig 980 euró volt. A legjobban továbbra is az IT-ágazat fizet, ahol a bruttó átlagbér meghaladja a 2200 eurót. (mi) Grigorij Meseinikov politológus szerint a rasszista, nacionalista, idegengyűlölő és homofób megnyilvánulások befolyásolták az elkövető nézeteit és végső soron a tettét is (TASR-felvétel) Premier október 14-én 19:00-kor az Új Szó Facebook-oldalán ÚJ SZÓ STÚDIÓ
