Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-13 / 237. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. október 13. | www.ujszo.com Ellenőrizzük a kéményt és a kazánt! A kéményseprő tiszteletdíja elhanyagolható a tisztítás elhanyagolásáért ki­szabható büntetéssel szemben (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A családi házakban kialakult tűzesetek leggyakoribb oka a fűtási rendszerek ás a ké­mények rossz állapota, ezért a megelőző ellenőrzést nem szabad alábecsülni. Törvény írja elő, hogy a kéménnyel és a kazánnal kell törődni, ám er­ről sokan elfeledkeznek, és a háztulajdonosok zöme azt sem tudatosítja, hogy a kö­telességek elhanyagoláséért pénzbírság fenyeget. A kémény rendszeres ellenőrzé­sének a célja elsősorban a megfe­lelő átjárhatóság biztosítása, hogy biztonságosan elvezesse az égéster­mékeket, hogy azok ne juthassanak vissza a házba. A kazán rendszeres karbantartásával pedig akár 25%­­kal csökkenthetők a fűtési költsé­gek. Fő a biztonság! A gázkészülék veszélyes beren­dezés, amelyen kizárólag képzett szakembernek szabadna karbantar­tási és javítási munkákat végezni, a szakszerűtlen beavatkozás ugyan­is óriási veszélyt, akár tragédiát is eredményezhet. A családi házak­ban kialakult tűzesetek leggyako­ribb oka a fűtési rendszerek és a kémények nem megfelelő állapota, ezért a rendszeres, megelőző ellen­őrzést nem szabad alábecsülni. In­kább hívjunk szükség esetén évente akár többször is kéményseprőt, mint a tűzoltókat! A tulajdonosnak, a la­ikus felhasználónak rendszeresen figyelnie kellene az egyes berende­zések működését. Aki ugyanis rend­szeresen figyeli a kazánját, gyorsan észreveheti, ha valami másként mű­ködik, mint korábban. Például meg­változik a láng színe, gyakran elal­szik a gyújtóláng a régebbi típusú készülékeknél, túlságosan gyenge a fűtés. A legveszélyesebb pedig az, ha bejelez a szén-monoxid-érzékelő - annak biztosan oka van, valamiért kialakult a tökéletlen égés, és taná­csos gázszerelőt hívni. Ha pedig nem is tapasztalunk semmilyen gyanús dolgot, bizonyos időközönként mindenképpen taná­csos szakemberrel ellenőriztetni a kazánt és a kéményt is. Az utóbbi ellenőrzésének a célja elsősorban a megfelelő átjárhatóság biztosítá­sa, hogy biztonságosan elvezesse a tetőn keresztül az égéstermékeket, hogy azok ne juthassanak vissza a házba. A kémény falára korom ra­kódhat, amit ha nem söpörnek ki, néhány centiméter vastagságú is le­het. Ez problémát okozhat, ha példá­ul fával fűtünk, a kéményben akár 1200 Celsius-fokos hőmérséklet is kialakulhat. A gázfűtés pedig még veszélyesebb, mert a gázt nem le­het érezni. Ha a gáz égésekor ke­letkezett égéstermék nem távozik a kéményen keresztül, az egész ház megtelhet vele. Hívjunk szakembert! A kémények és a kazánok karban­tartását törvény is előírja, és aki ezt elmulasztja, megbírságolhatják. A berendezésekre adott jótállás is csak rendszeres és szakszerű karbantar­tás esetén érvényes, valamint a ké­mény vagy a kazán meghibásodása következtében keletkezett tűz miatti károk esetében a biztosító is figye­lembe veszi, hogy milyen gyakran ellenőriztetjük a berendezéseinket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kazán rendszeres karbantar­tásával akár 25%-kal csökkenthetők a fűtési költségek. Ki a jó szakember? Tanácsos megfelelő engedél­lyel rendelkező céget megszólíta­ni. Az ellenőrzés minimum 2 órát vesz igénybe, vagyis az a szerelő, aki 10 perc alatt elkészül, gyanús. A jó szakember ellenőrzi a kazán beszerelésének a módját, a szellő­zést, az elhelyezést, hogy az üzem­anyag nem szivárog-e, a kazán kí­vülről milyen állapotban van, mi­lyen a hőszigetelés, a mérőműszerek müködnek-e. Teszteli a kazán mű­ködőképességét, és meggyőződik róla, hogy a berendezés teljesíti-e a gyártó használati utasításában felso­rolt összes funkciót. A technikus ki­tisztítja a kazánt és az egyes alkatré­szeit, megállapítja a hatékonyságát, az oxigén, a CO és a C02 tartalmát, az égés hatékonyságát, a hőveszte­séget, és az értékeket összehasonlít­ja a hatályos előírásokkal. Végezetül jelentést készít az ellenőrzésről. Mennyibe kerül? A kéményseprő munkadíja régi­ónként változhat, általában 15-30 euró között mozog kéményenként, illetve számlázhat kiszállási díjat és útiköltséget. A végső árat befolyá­solhatja az is, hogy a kéményt előt­te mikor tisztították, mennyi korom van benne stb. A kémény ellenőr­zésének az elmulasztását 99 euróra büntethetik. A kazánok ellenőrzését 2008-tól írja elő törvény, és mulasztás ese­tén 1600 euró bírság szabható ki. Szakemberek szerint évente lega­lább egyszer hozzáértő technikust kellene hívni, illetve minél nagyobb teljesítményű és a kevésbé környe­zetbarát berendezések esetében gya­koribb ellenőrzésre van szükség. Az éves revízió legalább 60-70 eu­róba kerül - a szerelő útiköltsége és az alkatrészek ára nélkül, amelyeket esetleg ki kell cserélni. Az elhanya­golt kazánok esetében 30-40%-os felárat számlázhatnak a túl nagy szennyeződés miatt. (sza) A hagyatéki eljárás megszüntetéséről Édesapánk a nyáron meghalt. Négyen vagyunk testvérek, de a lévai közjegyzőnő csak a legfiata­labb húgomat idézte be hivatalába, és meglepetésünkre pár napja kap­tunk egy papírt, hogy nem lesz ha­gyatéki tárgyalás, mivel a hagya­tékot képező szántóföldek értéke csak 570 euró, ezért kiadták őket a húgomnak, aki a temetést intézte. Az igaz, hogy húgom fizette a te­metési kiadásokat, de nem kellett volna minket, a többi örököst is ér­tesíteni a hagyatéki tárgyalásról? vántartott vagyonáról, tehát pl. arról, hogy hagyott-e az örökhagyó köz­jegyző által írt végrendeletet, volt-e ingatlanja, autója, banki betétje stb. Az előzetes adatszerzés után a közjegyző beidézi azt a személyt, aki a halotti anyakönyvi kivonaton mint a temetkezési kiadások megfi­zetője szerepel, mivel általában neki van a legtöbb információja a poten­ciális örökösök köréről és az örökha­gyó vagyonáról. Ám ekkor még nem a hagyatéki tárgyalásról van szó, ha­nem ún. hagyatéki leltár készül egy A hagyatéki eljárás valójában az­zal kezdődik, hogy az anyakönyv­vezető kiállítja a halotti anyakönyvi kivonatot, és elküldi azt az illetékes járásbíróságnak, amely ezután meg­bízza valamelyik, az adott járásban székelő közjegyzőt mint bírósági biz­tost a hagyatéki eljárás lefolytatásá­val. A közjegyzőt véletlenszerűen, számítógéppel választják ki, ezzel biztosítva annak pártatlanságát és az ügyek egyenlő elosztását. Rög­tön a hagyatéki irat kézbesítése után a közjegyző elindítja az eljárást, és beszerzi az ahhoz szükséges adato­kat, iratokat. A mai modem közjegy­zők már online kapcsolatban vannak a kataszteri hivatalon kívül a köz­jegyzők által írt végrendeletek nyil­vántartásával, az országos lakossá­gi nyilvántartással, a rendőrséggel, bankokkal stb., ezért előzetes infor­mációkhoz jutnak az örökhagyó és családja személyes adatairól és nyil­Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. kérdőív kitöltésével, melyen a köz­jegyző (vagy a munkatársa) ellenőrzi a beszerzett adatokat, és érdeklődik pl. afelől is, hogy az örökhagyó nem írt-e sajátkezűleg vagy tanúk előtt végrendeletet. Ha már a hagyatéki leltárnál a legnagyobb valószínűséggel kide­rül, hogy az örökhagyónak nincs semmilyen vagyona, a közjegyző - mivel nincs mit örökölni - nem ren­del el hagyatéki tárgyalást, és nem idézi be a többi örököst, a hagyaté­ki eljárást pedig a Tt. 161/2015 sz. polgári nem peres eljárásokról szóló törvény 187. §-a alapján egy határo­zattal szünteti (állítja) meg, melyet az összes örökösnek kézbesít, hogy tudják, hogyan végződött az eljárás, és, hogy ha a közjegyző ténymegál­lapítása pontatlan, esetleg adhassa­nak be fellebbezést a határozat el­len. A közjegyző akkor sem rendel el hagyatéki tárgyalást, és az említett törvény 188. §-a alapján határozattal megszünteti a hagyatéki eljárást, ha az örökhagyó csak kismértékű, „je­lentéktelen” vagyont hagyott. Ilyen­kor a jelentéktelen vagyont jogilag annak adja át, aki a temetési kiadá­sokat állta (ez a személy nem kell, hogy örökös legyen, lehet az pl. a szomszéd is). A kismértékű vagyon alatt a joggyakorlat a fővároson és nagyobb városokon kívüli járások­ban kb. 1000 euró értékű vagyont ért. Olvasónk édesapjának hagyatéki el­járása tehát minden bizonnyal azért lett megszüntetve, mert az örökha­gyó csupán jelentéktelen (570 eurós) vagyont hagyott. Témánkkal kapcsolatban végül említést érdemel, hogy ha a közjegy­ző vagyontalanság vagy jelentéktelen vagyon miatt megszünteti a hagyaté­ki eljárást, a közjegyzői és a bírósá­gi illetéket, tehát minden kiadást az állam visel. Jobb ma egy szerelő, mint holnap egy tűzoltó A fűtési szezon alatt elóg sokszor riasztják a tűzol­tókat a családi házakban kialakult tűzesetekhez - mondta Katarina Kriiano­­vá, a Tűzoltó- ós Mentőszol­gálat (HaZZ) szóvivője. A tragédiák megelőzése érde­kében a tűzoltók megfogal­maztak néhány jó tanácsot. „A családi házakban kialakult tűzesetek leggyakoribb oka a fűté­si rendszerek és a kémények rossz állapota, illetve az, hogy azokat ele­ve rosszul szerelték be, majd hely­telenül működtetik” - részletezte Krizanová. Tűz keletkezhet figyel­metlenségből és amiatt is, hogy a tüzelőanyagokkal vagy a forró ha­muval nem bánunk elég óvatosan. Az elmúlt 8 hónapban a fűtési rendszerek és a kémények rossz ál­lapota miatt 393 tűzeset alakult ki, melyek során 4 személy megsérült, és a keletkezett kár összesen 880 ezer euró volt. A tűzoltók szerint a rendszeres, megelőző ellenőr­zést nem szabad alábecsülni. In­kább hívjunk szükség esetén éven­te akár többször is kéményseprőt és technikust, mint a tűzoltókat! „A kémények műszaki állapotáért és karbantartásáért a családi házak tulajdonosai felelnek, és kötelesek biztosítani a rendszeres tisztításu­kat is” - magyarázzák a tűzoltók. Bizonyos szinten mi is ellenőriz­hetjük a kéményünket. Például a tisztítónyíláson keresztül lámpá­val és tükörrel belenézhetünk vagy fényképezőgéppel belefényképez­hetünk, és aztán a képet alaposan kinagyítva kielemezhetjük. Lehet, hogy egy beesett madártetemet mi is észreveszünk. Egyenes kémény­nél arra is van esély, hogy végig lát­juk a kémény falát, tetején a világító égbolttal. Ez igazolja a kémény át­járhatóságát. Ha a kémény besötéte­dik, az valószínűleg csak annyit je­lent, hogy elhúzás van benne. A hu­zatot egy égő papírral ugyan elle­nőrizhetjük, de megnyugtató véle­ményt csak a kéményseprő adhat. Fontos, hogy a különböző fűté­si rendszereket ne mi szereljük be, hanem mindig hívjunk szakértőt! A tűzoltók hangsúlyozták: a kály­hákba és a kazánokba csak arra ki­jelölt tüzelőanyag való. A háztartási hulladék, a plasztok és más gyúl­ékony anyagok elégetése fokozza a tűzvész kockázatát és a környeze­tet is szennyezi. A tüzelőanyagot is megfelelően kell tárolni. „Közvet­lenül a kazánok és kályhák közelé­ben nem szabad elhelyezni semmi­lyen gyúlékony anyagot” - mondta a szóvivő. (TASR) KÖVETKEZŐ TÉMA: DIÁKHITEL ■ ÜGYINTÉZÉS, MILYEN FELTÉTELEKET KELL TELJESÍTENI IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL

Next

/
Oldalképek
Tartalom