Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-03 / 228. szám

www.ujszo.coml 2022. október 3. RÉGIÓ 3 Jól működő vidék nélkül nincs jövő Sokat vettek részt a Kárpát-medencei mezőgazdászok támogatási lehetőségeit taglaló nemzetközi konferencián (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Pozsonypiispökitől Bodrog­közig, több mint kétszáz mezőgazdász regisztrált ás vett részt a dunaszerdahelyi konferencián. DUNASZERDAHELY A Szlovákiai Agrárkamara erede­tileg tavalyra tervezte a nemzetközi konferencia megrendezését, amikor is megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte. A járványhelyzet tavalyi alakulása miatt végül mégis ebben az évben került sor a találkozásra. Nagy­szabású rendezvényről volt szó, ahol az egész Kárpát-medence képvisel­tette magát. A nyitó beszédet Patasi Ilona, a kamara elnöke tartotta. Rö­vid visszaemlékezésében felidézte, hogy 2011-ben 86 mezőgazdász ala­pította az Agrárkamarát, a Dunaszer­dahelyi, Rimaszombati és Galántai járásból, azzal a céllal, hogy védjék és hangot adjanak Dél-Szlovákia ag­­ráriumának. A tagok és a kamarával együttműködők létszáma az elmúlt évek során 650-re növekedett, akik együttesen több mint 600 ezer hek­tárnyi földterületen gazdálkodnak, ami Szlovákia mezőgazdasági terü­letének mintegy egy harmadát képe­zi. Beszédében Patasi Ilona nem kí­mélte az Európai Uniót, többször is elmarasztalta szelektív módon alkal­mazott agrárpolitikáját, amely egyér­telműen hátrányos nemcsak Szlová­kiára, de valamennyi új tagországra nézve is. Lépést tartani A konferencia védnöke Sámuel Vicán (OEaNO), Szlovákia földmű­velési és vidékfejlesztési minisztere volt, aki beszédében vázolta az aktu­ális helyzetet. Megígérte a kormány segítségét az ez évben dúló szárazság sújtotta termelőknek, nehogy hason­ló helyzet álljon elő, mint 2017-ben, amikor az aszálykárok kompenzálá­sát olyan későn hagyta jóvá az akko­ri kormány, hogy több termelő nem élte túl a következményeket és tönk­rement. Hangsúlyozta a helyi terme­lők együttműködésének a fontossá­gát, követendő példának hozta fel az Ausztriában jól működő helyi terme­lők és helyi önkormányzatok együtt­működését. Farkas Sándor, az Agrárminiszté­rium miniszterhelyettese a magyar­­országi helyzetről számolt be rész­letesen. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a mezőgazdaság szereplői a leg­korszerűbb ismeretek és technológia birtokába jussanak, hiszen a siker azon múlik, lépést tudnak-e tartani a világban robbanásszerűen zajló válto­zásokkal. Beszámolt a megújult ma­gyarországi szakképzésről, amelynek hála nagyobb az érdeklődés a mező­­gazdasági szakok iránt. Év végéig fizetnek Az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) nevében az igazgató, Jozef Kiss ígéretet tett, hogy az aszály mi­atti károkat mindenkinek, aki igé­nyelte, ez év végéig kifizeti az ügy­nökség. Országszerte több mint 3000 igénylő között 50 millió eurót oszta­nak szét. Ezt az összeget a miniszter, Sámuel Vicán is megerősítette. Becze István, a Székely Gazda­­szervezetek elnöke a sikeres biogaz­dálkodásokról számolt be. Míg 2020- ban 861 biogazdát tartottak számon, 2022-re majdnem megduplázódott a létszámuk, mintegy 1500-ra, hála a Bio Székelyföld program sikeres bevezetésének. Horvátország spe­cifikumairól, főleg az országra jel­lemző kecske- és juhtenyésztésről, valamint a borgazdálkodásról Sza­bó Attila, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Gaz­dakörének elnöke beszélt. A szerbiai gyakorlatról pedig Nagy Miklós, az Agráregyesületek Szövetsége elnöke számolt be, különös tekintettel arra, hogy a vajdasági gazdák, mint nem uniós tagállam gazdái, milyen kevés támogatással is képesek nagyot al­kotni és boldogulni. Bicskanyitogató tények „Mennyire reális a versenyhely­zet és mennyire hiteles a szolidaritás az Unión belül? Románia 10 millió hektárnyi területére 800 ezer gaz­da regisztrált, akik hektáronként 100 eurós támogatást kapnak. Szemben a holland gazdák 860, a német és oszt­rák gazdák 640 eurós hektáronkénti támogatásával” - kezdte hozzászó­lását a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szerveze­tének elnöke, Fazekas Miklós, majd folytatta: „Mindez terhelve ráadásul azzal, hogy minden feldolgozókapa­citást felvásároltak a nyugati cégek, amit rövid időn belül meg is szün­tettek a további piacszerzés céljából. És nekünk ilyen körülmények közt kell helytállnunk, sőt „versenyezni” a nyugati gazdaságokkal. Folyama­tosan védekező helyzetben vagyunk, ahelyett, hogy irányokat határoznánk meg a gazdálkodás jövőjét illetően. Ez már nálunk nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel, mert az ország sok alapvető élelmiszer importjára szorul, ami akár a fogyasztás 80 szá­zalékát is elérheti.” Vannak boldog és kevésbé boldog országok. Ezzel a kijelentéssel kezdte beszédét Kárpát-medence nevében az utolsó felszólaló az ukrajnai Pro Ag­riculture Carpatika kárpátaljai ala­pítvány elnöke, Hidi László, amivel azonnal más szintre helyezte az ed­digi beszámolókat. Kárpátalján nem a juttatások és támogatások jogosult­sága a kérdés. Az élet fennmaradá­sáért folyik a harc. Rövid és konkrét beszámolója ennek ellenére tele volt optimizmussal és győzelmi hittel. A konferencia valamennyi résztve­vője megegyezett abban, hogy ilyen eszmecserékre és találkozásokra gyakrabban lenne szükség. A konfe­rencia egyértelmű üzenete, hogy ha nem vesszük figyelembe akár „csak” a Kárpát-medence, de inkább az egész Európai Unió sokszínűségét, nem fi­gyelünk oda arra az emberre, aki a gazdálkodó mögött van, elveszíthet­jük a jövőnket. A mezőgazdászok élelmiszert termelnek, életet biztosí­tanak, vagyis vidék nélkül nincs jövő. Egy lapon a környezetvédelem és fürdőturizmus Pöstyénben SZÁZ ILDIKÓ Az Intézményi együttműkö­dés a környezetvédelem és a fürdőturizmus területén elne­vezésű pályázatot értékelték ki szeptember utolsó hetében Pöstyénben, a Fürdőszigeten. PÖSTYÉN Az Interreg V-A Szlovákia-Ma­­jyarország Együttműködési Prog­­am, Kisprojekt Alapjának pályázati 'észtvevője a magyarországi, győri \RRABONA Korlátolt Felelősségű iurópai Területi Együttműködési Csoportosulás és a vágsellyei szék­helyű SÍK Polgári Társulás. Az in­tézményközi együttműködés szo­rosabbá tételére, az állampolgárok közti határon átnyúló együttmű­ködés kiszélesítésére kaptak támo­gatást 52 843,65 euró értékben, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatása 44 917,09 euró. A pá­lyázati menedzserek tájékoztatása szerint a pályázók a „Zöld Arrabo­­na” akciótervének egyik meghatá­rozó elemét valósítják meg a part­nerszervezettel. Településvezetők, helyi szakemberek és alapiskolások bevonásával környezet- és termé­szetvédelmi tanulmányútra, szem­léletformáló és érzékenyítö progra­mokra kerül sor. „A tanulmányút célállomása a Nagypáli község, ahol a fenntartható településfejlesztés minta példáit mutatják be a résztve­vőknek, továbbá a szomszédos Za­­laZone létesítménye, ahol pedig a legmodernebb technológiai megol­dások megtekintése tervezett a tele­pülésfejlesztés tématerületéhez kap­csolódóan. Az iskolások bevonása a II. győri klíma Expo rendezvény ke­retein belül valósul meg, ahol szám­talan szemléletformáló, ismeretter­jesztő előadást tartanak” - olvasha­tó Herke Zoltán és Fehér Krisztina projektmenedzserek tájékoztatójá­ban. A SÍK Polgári Társulás az ál­tala kiadott Winter-vakáció - Nyá­ri kaland Pöstyénben című könyv alapján szeptemberben műveltségi vetélkedőt szervezett az alapiskolá­sok számára, és újfajta módszerek­kel ismertette meg a pöstyéni fürdő történetét. A versenyben részt vet­tek az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola és a Győri Ménfőcsana­­ki Petőfi Sándor Általános Iskola ta­nulói. A projekt keretében a könyv szlovák nyelvű kiadása is megtör­tént. A pöstyéni találkozó célja volt a fürdőturizmus határ menti fejlesz­tése, együttműködések kialakítása és jó gyakorlatok bemutatása. Tör­ténelmi vándorkiállítást nyitottak, amely a pöstyéni fürdő és a Win­­terek együttműködését mutatja be. A vetélkedő győztesei is ellátogat­tak Pöstyénbe, hogy megismerked­jenek a versenyben szereplő hely­színekkel. SÍK Polgári Társulás az általa kiadott Winter-vakáció - Nyári kaland Pös­­énben című könyv alapján műveltségi vetélkedőt szervezett az alapisko­­sok számára (Fotó: Csókás Judit) RÖVIDEN Párkányi lezárások a Simon-Júda miatt Párkány. Két év szünet után a héten rendezik meg Párkányban az ország egyik legnagyobb szabadtéri vásárát, a Simon-Júdát. A nagy vásár miatt a városközpon­tot is lezárják, a buszok is másképp közlekednek majd. Október hatodika és kilencediké közt rendezik meg idén a városban a Simon-Júdát, emiatt már szerdá­tól egészen jövő hétfőig lezárják a városközpontot. A forgalmat átirá­nyítják és az autóbuszok is másképp közlekednek majd. Még az iskolai buszjáratok vonalát is elterelik. Ez azt jelenti, hogy nem állnak meg a Bocskai utca, illetve a Főpos­ta megállón - ezek is a központi buszmegállóra érkeznek és onnan is indulnak, az érvényes menetrend­nek megfelelően. Ázok a buszok, amelyek az I-es lakótelep Kotva megállójától indultak, a zárlat idején az Agromix áruház előtti ideigle­nes megállóban szolgálják majd ki az utasokat, a Petőfi utcán - közölte szerkesztőségünkkel az Arriva köz­lekedési vállalat. Sipos István, a vásár főbiztosa, a városháza osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy eddig 460 árust regisztráltak, de még mindig vannak jelentkezők. Ugyanakkor szabad standhelyeket már csak a Komensky utca végén lehet bérelni, illetve a Va­das felé akad még pár méter szabad hely. Az Aquario üzletközpont előtti körforgalom is le lesz zárva - ott a lacipecsenyések, ételt áruló standok fogadják a vásározókat. Parkolni többek közt a Szabadság téren, a Sport utcánál, valamint a Sobiseki utcán lehet majd, a régi kompkikö­tőnél viszont fizetős lesz a parkolás. Részletes információk, szervezési és parkolási rend térképekkel a város honlapján, a www.sturovo.sk inter­netes oldalon. (buch) (A szerző illusztrációs felvétele) URBARIÁT - APÁCASZAKÁLLASI KÖZBIRT0K0SSÁGI KÖZÖSSÉG Székhely: Nám. 1. mája c. 106/57,93028 Okoc-Opatovsky Sokolec, ifO: 42 298 555 Bejegyezve: Okresny úrad Dunajská Streda, Pozemkovy a lesny odbor, Vlozka c.: R-37/201 ezúton összehívja KÖZGYŰLÉSÉT, 2022. október 13-án, (csütörtök) 17°° órára az apácaszakállasi kultúrházba. DP220504

Next

/
Oldalképek
Tartalom