Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-11 / 235. szám
www.ujszo.coml 2022. október 11. KULTÚRA 113 Ritkán feltett kérdések A második Bázis Fesztivál egyszerre volt szakmai konferencia, ismeretterjesztő rendezvény és nívós szórakozás Németh Zoltán, Parti Nagy Lajos és Deák Renáta műfordító (A szerző felvételei) JUHÁSZ KATALIN Kezdjük egy gyakran feltett kérdéssel: vajon miért hagyták ki a pozsonyi magyar bölcsészhallgatók, a jövő és a jelen magyartanárai ezt a színvonalas, ám könnyen emészthető hétvégi akciót (is)? Úgy tűnik, a második Bázis Fesztivált saját tagságénak szervezte a szlovákiai magyar irodalmi és művészeti egyesület, de szerencsére alkalmazták a Covid-korszak egyetlen pozitív vívmányét, az online közvetítést, az események rögzítését. Valamennyi kerekasztal-beszélgetés és felolvasás elérhető a Bázis YouTube-csatornáján, illetve az egyesület honlapján (bázis.me) - kb. 12 órányi anyag, úgyhogy most beszélését abban a szererncsés helyzetben vagyok, hogy kedvet csinálhatok egy, már lezajlott rendezvényhez, kiemelve néhány izgalmas témát. Itt van mindjárt az a fura kérdés, hogy létezik-e férfi irodalom. Jogosan került terítékre, hiszen annyi szó esik manapság a „női irodalomról”, hogy egyre többen kíváncsiak rá, mely attribútumok tesznek férfiassá, illetve nőiessé egy szöveget, rá lehet-e jönni a szerző nemére. A beszélgetést Rácséi Noémi vezette, aki Forgách Kinga Orsolyát, Hidas Juditot és Polgár Anikót faggatta a női tapasztalatok leírásának fontosságáról, a szocializáció során megszerzett érzékenységről, női látószögről, a férfi írók nőábrázolásairól és sok minden másról. Számomra talán az a megállapítás volt a legérdekesebb, hogy a kötelező olvasmányok főhősei általában férfiak, ezért a diáklányok nem igazán találnak maguknak markáns női karaktereket, akikkel azonosulni tudnának. Egy idő után olvasóként természetes lesz számukra a férfi nézőpont, fordítva viszont ez nem érvényes, a fiúk meg vannak győződve arról, hogy körülöttük forog a világ. A Bázis Fesztivál sztárvendége Parti Nagy Lajos volt, akivel nem a „bázisnak” számító V-klubban, hanem az annál semmivel sem jobb, vagy szebb Láb caféban találkozhattak rajongói. A mester egy ideje a Dunáról szóló nagyszabású művön dolgozik, amely szerinte „megírhatatlan”, vagyis indokolt a lelkesedés és a munkakedv. Ma már elcsépelt frázisnak tűnik, hogy ez a folyó Közép-Európa szimbóluma, és a róla szóló írásokkal is Dunát lehetne rekeszteni, Parti Nagy Lajos azonban tulajdonképpen csak eszközként használja a Dunát, valójában magáról az életről ír, hajós nagyapja feljegyzéseiből kiindulva. Pozsonyban egy olyan részletet olvasott a kéziratból, amely szerinte ebben a formában biztosan nem szerepel majd a könyvben, vagyis mázlink van, hogy a videófelvételnek köszönhetően mégis fennmarad. Noszek Barbara a műfordítás műhelytitkairól kérdezte a szlovákból, csehből és angolból fordító Mészáros Tündét, a szlovákból és németből fordító Vályi Horváth Erikát, valamint Csehy Zoltánt, a latinból fordító kevesek egyikét, aki szerint ókori szerzőknek is helyük van az irodalmi lapokban, viszont a fordításnak korszerűnek kell lennie, hogy ne ijessze el az olvasót. Csehy Zoltán a Kalligram sikertörténetét ismertető beszélgetésbe is beugrott a lebetegedett Mészáros Sándor helyett, és elmondta, milyen érzés volt annak idején egy kezdő írónak ugyanannál a kiadónál megjelennie, amelyik például Mészöly Miklós köteteit is gondozta. A kiadóalapító Szigeti Lászlótól pedig megtudhattuk, mely kötetekre a legbüszkébb, a szlovák nyelvüeket is beleértve. És ha már a ritkán feltett kérdéseknél tartunk, még mindig kevés figyelmet kapnak az illusztrátorok, pedig műalkotások születnek a kezük alatt. Igaza van Matrka Simonnak, a meghívottak egyikének: a bekeretezett illusztráció önálló műként értelmezhető, függetlenül attól, hogy szöveghez készült-e, vagy sem. Ferdics Béla elárulta, hogy inkább rajzolónak tartja magát, ritkán vállal illusztrálást, ám Csehy Zoltán gyerekverskötetének képein szívesen dolgozott. Rácz Noémi kedveli ugyan az olyan összeszokott párosok munkáit, mint például Csukás István és Sajdik Ferenc, és nem tartja kizártnak, hogy neki is vannak felismerhető vonásai, de szeret kísérletezni, új technikákat, stílusokat kipróbálni. És akár vissza is utasít felkérést, ha azt hallja, hogy olyasmit rajzoljon, mint a múltkor. A Trend magazin illusztrátora, Lukács Zsolt pedig viccesen bevallotta Csanda Máté moderátornak, hogy ha nem rajzolhatná ki magából a társadalmi problémák felett érzett elégedetlenséget, akkor már rég a bűn útjára lépett volna. Átadták az újonnan alapított Bázis-díjat, a zsűri név nélkül érkezett 28 mű közül választotta ki Németh Zoltán versét. A különdíjat Gubis Éva kapta egy elbeszélésért. Az elmúlt hosszú hétvégén voltak filmvetítések és beszélgetések filmesekkel, kiállításmegnyitó, pozsonyi irodalmi séta Korpás Árpáddal és egyéb szellemi kényeztetések. De hiszen majd meglátják...! kelhet el egy Mondrian A geometrikus stílus Mondrian védjegyévé vált (Forrás: Sotheby's) Szombaton adják át a Harmónia díjat Rekordáron Árverésre bocsátják Piet Mondrian holland festőművész egyik leghíresebb kápát, a Composition No. II. című alkotást. A Sotheby's aukciósház közleménye szerint a festményért akár 50 millió dollárt is fizethetnek majd. New York. A kék, piros, fehér és sárga négyzeteket ábrázoló kép 1930-ban készült, legutóbb 1983- ban árverezték el. „Piet Mondrian művei ritkán kerülnek árverésre, mivel sokuk a világ legrangosabb múzeumi gyűjteményeiben található” - mondta Julian Dawes, a Sotheby's illetékese, hozzátéve, hogy a Composition No. II. megtestesít mindent, amit egy Mondrian-képtől elvárhatunk. „Ez egy olyan korszakalkotó festmény, amely kulcsfontosságú a modern művészet fejlődése szempontjából, és a modern esztétika tartós vonzerejét jelképezi”. Az 1872-ben született Mondrianra Picasso és Braque korai kubista munkái is nagy hatással voltak. A valóság absztrakt és töredékes ábrázolásmódjával kísérletezett, míg el nem jutott a jellegzetes, „rácsos” stílusig, ami a védjegyévé vált. Mondrian egyedi geometrikus stílusa és modern megközelítése évekkel előzte meg az absztrakt művészet 1940-es és '50-es évekbeli felemelkedését. Az árverést november 14-én rendezik New Yorkban. (telex, juk) Tizedik alkalommal adják át a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat, a komáromi gálán neves előadók is fellépnek, köztük Vadkerti Imre és a Magna Cum Laude frontembere, Mező Misi. Mostanra némiképp változott a koncepció: megszűntek a kategóriák és minden évben egy ember kaphatja csak meg az elismerést. Az idei három jelölt Kristóf Réka operaénekes, Rácz Csaba csellóművész és az Estendon zenekar. Egy életműdíj is átadásra kerül - ennek idei birtokosa Józsa Mónika, karnagy-zenepedagógus lesz. Az ünnepélyes díjátadó gálát korábban minden évben más helyszínen rendezték meg, a kuratórium azonban 2019-ben úgy döntött, hogy ezentúl a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ lesz a rendezvény állandó házigazdája és társszervezője. Csak az utolsó pillanatban derül ki, melyik jelölt kapja a Harmónia díjat, de már a fellépők miatt is érdemes ellátogatni az október 15- én 19 órakor kezdődő gálára. Színpadra lép a tavalyi győztes, Derzsi György előadóművész, Becse Szabó Ilona és a Beliczay Trió, a stoner rockot játszó somorjai The Butchers, Mező Misi, Vadkerti Imre és zenekara, Jozef Horváth és Lakatos Róbert. A Harmónia díj a szlovákiai magyar zenei élet egyetlen szakmai elismerése, amelyet melyet minden évben az a kiváló zenész vehet át, akit arra a kuratórium a leginkább méltónak tart. Annak idején Lábszky Olivér zenész és Dobosi Róbert művelődésszervező ötlete nyomán alapították, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületével közösen. Hogy a díj szakmai berkekben minél nagyobb erkölcsi támogatásban részesüljön, a szervezőbizottságot az alapító tagok kibővítették a Csemadok Művelődési Intézetével és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságával. (k)
