Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-11 / 235. szám

2 I KÖZÉLET 2022. október 11. | www.ujszo.com Hónapokat fog késni a bírósági reform Viliam Karas igazságügyi miniszter utasítására a bírósági térkép jövő június­ban lép hatályba (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. A bírósági re­form június elsején lép ér­vénybe - közölte Viliam Karas igazságügyi miniszter a teg­napi sajtótájékoztatón. A jog­szabály jóváhagyásához rögös út vezetett, a parlament végül áprilisban bólintott rá Mária Kolíková (SaS) átdolgozott javaslatára, a megvalósítás­ra azonban további hónapokat kell várni. A bírósági reform születését hatal­mas vita övezte, a koalíciós partne­rek nehezen jutottak közös nevezőre, a több mint két évig tartó folyamat azonban sikerrel zárult - tavasszal a parlament nagy többséggel meg­szavazta a tervezetet, mely egyfajta kompromisszum eredménye volt. A Koliková nevével fémjelzett reform sorsa azonban ezek után sem ala­kult zökkenőmentesen - az egyko­ri miniszter már a koalíciós válság kialakulása során jelezte: a szüksé­ges anyagi forrás nélkül nem lehet megvalósítani a tervezett változáso­kat. A politikus szerint Igor Matovic (OCaNO) pénzügyminiszter blokkol­ta a szaktárca munkáját. Az igazság­ügyi rendszer megreformálása nem­csak a koalíció fő célkitűzései között szerepelt, de az uniós helyreállítási tervben is nagy szerepet kapott, meg­hiúsulása esetén több száz millió eu­­rótól is eleshet Szlovákia. Félelem a változástól Karas, a nemrégiben kinevezett igazságügyi miniszter a múlt héten jelezte, javasolni fogja a határidő kito­lását - a „hatékony implementáció ér­dekében” a tervekkel ellentétben nem januárban, hanem 5 hónappal később, június elsején lép érvénybe a törvény. „Arra a döntésre jutottam, hogy cél­szerű és helyes a bírósági térkép ha­tálybalépését 2023. június elsejére ha­lasztani a jobb felkészülés érdekében - mind a személyi, mind a szervezeti és technikai kérdések tekintetében, hogy a szlovákiai igazságszolgáltatás a legkevésbé kerüljön veszélybe” - jelentette ki tegnap a sajtótájékozta­tón, melyen a kerületi bíróságok bírói és a közigazgatási bíróságok elnöki feladataival megbízott bírái is részt vettek. A tárcavezető leszögezte, a ha­lasztás nem változtatja meg a reform lényegi intézkedéseit és nem lassítja a végrehajtási folyamatokat, valamint hozzátette azt is, a helyreállítási terv­ből származó pénzeszközök felhasz­nálása nincs veszélyben. „Mindössze időkeretet alakítunk ki, hogy nyu­godtan felkészülhessünk az újonnan szervezett, kibővített bírósági körze­tek érkezésére. Elsősorban a terepet készítjük elő, hogy sikeresen elin­díthassuk a három új közigazgatási bíróságot, amelyek újdonságot jelen­tenek Szlovákia történetében. Hasz­nosak lesznek, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy döcögjenek az induláskor” - magyarázta Karas. A volt igazságügyi miniszter reak­ciójában elmondta, meggyőződése, hogy az igazságügyi reformot úgy készítették elő, hogy az 2023 janu­árjától elindulhasson a bíróságokon. „Természetesen minden ilyen nagy­szabású reform kezdetben nehézsé­gekbe ütközik, és megértem, hogy ha megkérdezném a bírákat, hogy el akarják-e halasztani, biztosan igent mondanának, ami természetes féle­lem a változásoktól” - mondta, majd hozzátette, szerinte kár az öt hóna­pos kihagyásért. „Különösen a köz­­igazgatási bíróságokkal kapcsolatban értem, hogy itt még volt mit tenni, hiszen nem volt akkora roham az új bíróságra, ezért én is javaslatot tet­tem az igazságügyi miniszternek, ar­ra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt megoldani” - jegyezte meg, hozzá­téve, hogy a megoldásról nem értet­tek egyet. Alábecsült partnerek Karas állásfoglalásában szintén kiemelte, a legnagyobb problémá­nak a bírák és a személyzet hiányát tartja az újonnan létrehozott bírósá­gok feltöltésére. „Ha ezt az idősza­kot meghosszabbítjuk, akkor elegen­dő képzett bírát kapunk, akiknek elég idejük lesz arra, hogy átlépjenek az újonnan létrehozott közigazgatási bíróságokra” - mondta. A múlt he­ti közleményben burkoltan kritizálta elődjét, amiért nem vette figyelembe a szakma véleményét. „Úgy vélem, hogy a folyamat során alábecsülték a partnerek és a bíróságok közötti kom­munikációt. Ezt próbálom kijavitani” -jegyezte meg arra utalva, hogy nyílt párbeszédet folytat a bírákkal. A bírósági térkép hatályának elha­lasztását pozitívan értékeli a Pozso­nyi Kerületi Bíróság elnöke, Boris Tóth is, aki szerint a változások be­vezetése az új év elejétől összeomlást jelentene. „A mai napig nem tudjuk, hogy hová kellene költöznünk” - mondta. A Szlovák Ügyvédi Kama­ra (SAK) egyaránt üdvözölte a szak­tárca lépését: „Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben ez az egyet­len lehetséges megoldás arra, hogy a bíróságok ne váljanak működés­­képtelenné az előkészületek elhúzó­dása miatt” - mondta Martin Puchal­­la, a kamara elnöke. Hangsúlyozta, a bírók bíróságok közötti áthelyezé­sét úgy kell végrehajtani, hogy „ne lehessen önkényesen beavatkozni a bírói függetlenségbe és így a felek törvényes bíróhoz való jogába”. Kolíková reformjának alapelve egyébként az volt, hogy a bíróságo­kon elősegítse a bírák szakosodását. Eredetileg a jelenlegi 8 kerületi bí­róságot 3-ra csökkentette volna, ezt azonban ellenezték a koalíciós part­nerek, ezért nem került bele a par­lament által jóváhagyott javaslatba. A felosztás azonban megváltozik - a családi perekről Nagyszombatban, Zsolnán és Eperjesen döntenek, a ke­reskedelmi ügyek viszont átkerülnek a pozsonyi, a besztercebányai, illetve a kassai testülethez. A reformterv részét képezte a kassai járásbíróságok összevoná­sa, melyből egy nagy városi bíró­ság alakult volna. Ezt az elképzelést azonban politikai akarat hiányában a főváros esetében sem sikerült meg­valósítani, végül úgy egyeztek meg, hogy a fő szakosodási irányoknak megfelelően (büntetőjogi, családjo­gi, kereskedelmi jogi és polgárjogi) 4 különálló városi bíróság jön létre. A már említett közigazgatási bíró­ságok Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán jönnek létre. A közigazga­tási ügyekkel eddig a kerületi bírósá­gok foglalkoztak. (ba, TASR) Gután három polgármesterjelölt indul, mindhárman magyarok Gúta lakosai magyar polgármesterjeiöltek közül válogathatnak, kettő füg­getlen, egy a Szövetség MKP-platformjában politizál (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Három polgármesterjelölt áll rajtvonalhoz Gútán az október 29-1 önkormányzati választá­son. Mindhárman magyarok. A jelenlegi városvezető a Szö­vetségben politizál, mindkét kihívója azonban független­ként indul. Mi most az ő ese­tükben néztük meg, miből és hogyan szeretnék meggyőzni a város választóit. Kampányfi­nanszírozási cikksorozatunk harmadik részét olvashatják. Gúta. A hivatalban lévő polgár­­mester, Horváth Árpád is újraindul a tisztségért Gútán. A Szövetség MKP-platformjában politizáló vá­rosvezetővel együtt a párt színeiben induló képviselőjelöltek csoportja is megméretteti magát. Horváth la­punknak elmondta, már ő is meg­nyitotta a transzparens számláját, amelyre egyelőre 500 eurót utalt. A számlán tegnap, ezt az összeget le­számítva, semmilyen más mozgás még nem látszott. „Én nem fogom nagy kiadásokba verni magam, hi­szen 16 év alatt, aki akart, az meg­ismert” - nyilatkozta a várost több mint másfél évtizede vezető Horváth. Hozzátette, szerinte a másik két jelölt valószínűleg jóval többet költ. Ézzel együtt Horváthék is 4-5 óriásplaká­tot rendeltek, illetve két kiadványt is eljuttatnak a város postaládáiba, de egy kampányfilmet is készíttetnek. „Én úgy tervezem, hogy a kiadásaim kétezer euró környékén fognak meg­állni, többet nem áldozok rá” - jelen­tette ki. Arról is beszélt, ez az ő saját pénze, vállalkozóktól, vagy mástól nem fogad el támogatást. Ä polgár­­mester is rámutatott, de mi is írtunk róla, hogy a Szövetség a falvak, vá­rosok tisztségeiért induló jelöltjeik kampányát nem támogatja. Horváth a párt színeiben megyei képviselő­nek is indul, ebben az esetben azon­ban a Szövetség által finanszírozott központi kampány népszerűsíti őt. A városi képviselőjelöltek a törvény szerint nem kötelesek transzparens számlán vezetni a kampánykiadása­ikat. Horváth azonban elmondta, a mögötte álló csapat tagjai is a saját pénzükből finanszírozzák a népsze­rűsítésüket. „Úgy számoljuk, hogy egy jelöltnek ez olyan 500-600 eu­róba fog kerülni” - tette hozzá. Kárpáty Ernő független polgár­mesterjelöltként méretteti meg ma­gát. Korábban a Progresszív Szlová­kia (PS) Magyar Platformjának az alelnöke volt, a parlamenti válasz­táson is a PS színeiben indult. La­punknak arról beszélt, egy tizen­két személyes csapat első embere­ként vág neki a megmérettetésnek. A csoportosulásban jelenlegi városi képviselők is vannak, így például a korábbi MKP-s Samu István, aki an­nak az Új Egység Mozgalomnak az egyik megalapítója, amelynek tag­jai 2020-ban részt vettek a magyar­­országi szélsőjobboldali párt, a Mi Hazánk Mozgalom tisztújító kong­resszusán. A Kárpáty mögött álló csapatnak része Forró Tibor is, aki­nek a neve a Progresszív Szlovákia Magyar Platformjának vezetőjeként vált ismertté és szintén tagja a váro­si testületnek. A polgármesterjelölt lapunknak elmondta, főleg ő maga, illetve ajelöltek adják össze a kam­pányra szánt pénzt, a be- és kifize­téseket ők is transzparens számlán vezetik. „Vannak azonban támoga­tóink, magánszemélyek, barátok, akik szintén a transzparens számlá­ra küldenek pénzt” - mondta azzal, vállalkozókat célzottan nem keresett meg, támogassák a kampányát. Ar­ra számítanak, hogy a népszerűsíté­sükre összesen 3-5 ezer eurót fognak költeni. Néhány óriásplakátot, szó­rólapokat rendeltek, a sajtóban és a közösségi médiában is hirdetnek. Ez utóbbira nagyjából 500 eurót szán­nak. Ezenkívül két rendezvényt, egy programbemutatót és egy kampány­zárót valósítanak meg. Áz utóbbira zenés műsorral is készülnek. „Nem lesznek azonban nagy koncertek, nem ebben hiszünk, hanem az eddig elvégzett munka felmutatásában, il­letve az emberekkel való személyes találkozásokban” - magyarázta. A polgármesteri tisztségért ugyan­csak versenybe száll Halász Béla füg­getlen jelölt, aki mögött egy négyta­gú képviselőjelölti csapat áll. Halász a 2010-es évek elejéig MKP-tag volt. 2016-ban a párt kötelékében indult a parlamenti választáson, de levették a listáról, mert egy autonómiáról szó­ló óriásplakátot helyezett ki Pozsony­ban. Lapunknak most elmondta, ki­zárólag saját pénzéből finanszírozza a kampányát, a kiadásait ő is transz­parens számlán vezeti, vállalkozótól, vagy mástól nem fogad el támogatást. „Öt- és hétezer euró közötti kiadásra számítok” - mondta. Halász négy da­rab óriásplakátot rendelt, szóróanya­gukat pedig két alkalommal a város minden postaládájába eljuttatják. A Facebookon napi hét eurót költenek hirdetésre. „Ez viszont már 30 napja fut” - tette hozzá azzal, hogy hozzá­vetőlegesen 800 eurós kampányzá­ró, zenés eseménnyel is készülnek. „A szendvicseket például mi készít­jük” - mondta. A csapatában induló képviselőjelöltek népszerűsítésével kapcsolatban arról beszélt, ők 200- 400 eurót költenek a kampányra. Ez nagyrészt az ő transzparens számlá­ján keresztül fut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom