Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-07 / 232. szám

www.ujszo.coml 2022. október 7. KULTÚRA 9 Annie Ernaux Nobel-díjas ÖSSZEFOGLALÓ Egy olyan francia írónő kap­ta idén az irodalmi Nobel-dí­­jat, aki hosszú évek éta sze­repel ugyan a várományosok listáján, de a bukmékereknél honfitársa, Michel Houellebe­­cq esélyesebb volt. Annie Érnaux a kortárs francia regény egyik meghatározó alakja. Művei önéletrajzok - mert számára az irodalom elsősorban önvallomás. Stílusa világos és analitikus, az „ér­zelmeskedés” távol áll tőle, ám az emberek és az élethelyzetek, amiket ábrázol, mégis szenvedélyességgel és empátiával teltek. 1940-ben született egyszerű mun­káscsalád gyermekeként. Szüleinek kávéházuk és egy közértjük volt, ő a roueni, majd a bordeaux-i egyete­meken tanult pedagógusnak; 1971- ben modern irodalomból is szerzett diplomát. Első regényét még az egyetemi évei alatt kezdte írni, ám a kiadók „túl am­biciózusnak” találták. Csak 1974-ben jelenhetett meg Les Armoires vides címmel - Ernaux ekkor már két gye­rek édesanyja volt. Már ez a könyv is tele van önéletrajzi elemekkel; egy abortuszon átesett bölcsészhallgatóról szól, aki normandiai ifjúkoráról me­sél, és arról, hogyan éli meg a vidéki és a városi értelmiségi lét közti ellent­mondásokat. Utóbbi téma műveinek visszatérő eleme lesz. A könyvet titokban írta, miután férje kinevette első kéziratát (azt ha­zudta neki, hogy a doktori disszer­tációján dolgozik). Amikor a könyv végül egy neves francia kiadónál, a Gallimard-nál megjelent, Ernaux férje, Philippe a felesége szemére hányta: „ha képes vagy arra, hogy titokban könyvet írj, akkor arra is képes vagy, hogy megcsalj.” Ez a konfliktus végül Ernaux válásához vezetett (erről a La Femme gelée című könyvében ír), amely után Eddig 23 könyve jelent meg Ernaux úgy döntött, szamára töké­letesen kielégítőek lesznek a férfi­akkal való alkalmi kapcsolatok is. Egy kelet-európai, házas diplomatá­val való románcáról ír Passion simp­le című könyvében - ebből (ahogy más műveiből) filmadaptáció is ké­szült. Ekkor már teljesen elhagyta műveiből a fikciót: autobiográfiát ír, és egyre népszerűbb Franciaország­ban, mert olyan történeteket mesél, amikben rengeteg olvasó viszontlát­ja saját magát. Christine Détrez fran­cia szociológus ezzel kapcsolatban azt mondta Ernaux munkásságáról, hogy „amikor olvasod, félsz, hogy meglátod benne önmagad, és akkor majd muszáj lesz levonnod a saját végkövetkeztetéseidet, de mégis to­vább olvasol”. Détrez úgy gondol­ja, az írónő könyvei olyan hatással vannak a mai francia nőkre, amilyen hatással de Beauvoir művei voltak az előző generáció számára. Árulás című regényében letisz­tult és tárgyilagos stílusban, flash­­back-technikával eleveníti fel édes­apjával való viszonyát, a felnőtté vá­lás útját, és azt, hogyan váltak szülei kemény munkával munkásokból kiskereskedőkké. A könyvért Re­­nauld-díjat kapott. Ez a kisregénye egy másik - édesanyja halálát feldol­gozó - szöveggel, az Egy asszonnyal együtt jelenet meg magyarul 1997- ben, Szávai János fordításában a Széphalom Könyvműhely kiadónál. A most 82 éves írónő eddig 23 könyvet jelentetett meg. A francia kritikusok Évek című, 2008-as tör­ténelmi emlékiratát tartják Ernaux magnum opusának. Ezzel robbant (Képarchívum) be az angol olvasói köztudatba is, amikor 2019-ben Booker-díjra je­lölték. Magyarul tavaly jelent meg Lőrinszky Ildikó fordításában a Magvető Kiadónál. Annie Ernaux igyekszik távol maradni a párizsi irodalmi élettől, de gyakran szólal fel társadalmi és politikai kérdésekben. Kiállt a fran­ciaországi #metoo és a 2018-ban in­dult sárga mellényes mozgalom mel­lett is. Eddig 15 francia író kapott irodal­mi Nobel-díjat, legutóbb Patrick Mo­­diano 2014-ben. Az eddigi díjazot­takhoz hasonlóan Annie Ernaux is 10 millió svéd koronával (920 ezer euró) gazdagodik. A díjat hagyományosan december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban. (Iitera.hu, MTI, |uk) 80 éves minden gyerek Halász Jutka nénije Az örökifjú művésznő (Fotó: Szkárossy Zsuzsanna) Nyolcvanadik születésnapját ünnepli ma Halász Judit Kos­suth- ás Jászai Mari-díjas szí­nésznő, énekesnő, a gyerek­­dalműfaj nagyasszonya. Gimnazistaként tagja volt a magyar ifjúsági díjugrató válogatottnak, a fel­nőtt országos bajnokságon harmadik helyen végzett és megkapta a legjobb női lovasnak járó kitüntetést. Még a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, amikor Keleti Már­ton Esős vasárnapjának egyik cserfes kamaszlányát alakíthatta. Diplomáját 1964-ben kapta meg, ezután Pécsre szerződött, ahol csak fél évet töltött, mert Várkonyi Zoltán - aki már a főiskolai évek alatt felfigyelt rá - ven­dégnek hívta a budapesti Vígszínház­ba, Csiky Gergely Ä nagyra termett című műve alapján készült, Az udvari kalap című zenés vígjátékba. A követ­kező évadtól szerződést kapott, és az­óta is a Vígszínház társulatának tagja. Játszott Arthur Miller, Tennessee Williams, Csehov, Moliére, G. B. Shaw, Goldoni, Krúdy Gyula, Ör­kény István, Szakonyi Károly, Woo­dy Állen, Neil Simon és még sok más szerző darabjaiban. Egyénisége főleg lírai alkatú nőalakok megjelenítésé­ben teljesedik ki, de volt naiv kislány, varázslatosan érzéki nő, nagyszerű tragika, komika is. Csaknem negyven filmben sze­repelt, dolgozott Szabó Istvánnal (Szerelmesfilm, Álmodozások ko­ra), Keleti Mártonnal, Máriássy Fé­­lixszel, Várkonyi Zoltánnal, Szé­kely Istvánnal, Rózsa Jánossal és Jancsó Miklóssal. Számtalan tévé­játékban is láthatta a közönség, má­ig népszerű a Csukás István által írt Mirr-murr kandúr kalandjai című rajzfilmsorozat, amelyben minden szereplő az ő hangján szólalt meg. A hetvenes évek közepétől műfajt teremtett, egy életre szóló feladatot vállalt a magyar költők gyerekeknek szóló megzenésített verseinek előa­dásával. Albumaiból több millió pél­dány kelt el, sok ezer koncertet adott, a Vígszínházban hagyományossá vál­tak a karácsony előtti vasárnapi csa- e ládi koncertjei. Férje, Rózsa János rendezte 2009-ben a Csiribiri című filmet, amely koncertjein át mutatja be pályáját. Mosolygós, kedves egyéniségével, a gyerekekkel való kapcsolatteremtés különös képességével lopta be magát a közönség szívébe. Magyarországon elsőként - gyermekszavazatok alap­ján - megkapta a lengyel gyerekek által alapított Mosoly rend lovagja nemzetközi kitüntetést, melyet Szent II. János Pál pápa és Peter Ustinov is megkapott. A közönség szavaza­tai alapján 2003-ban tagja lett a Hal­hatatlanok Társulatának. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF Ma­gyar Bizottsága 2003 végén három, majd újabb három évre jószolgálati nagykövetté nevezte ki Presser Gá­bor társaságában, hogy képviseljék a gyermekek ügyét Magyarországon. Halász Judit a Jászai Mari-díjat 1971- ben kapta meg, 1983-ban érdemes művész lett, 2001-ben pedig Kos­­suth-díjat kapott „nagyszerű tehet­ségének, kiváló színészi, filmszíné­szi teljesítményének és a gyermekek világára kivételesen érzékeny, mű­fajteremtő előadó művészetének el­ismeréseként”. (MTI, juk) RÖVIDEN Filmsztárok is szolidárisak Iránnal Párizs/Strasbourg. Több mint félszáz francia színésznő, köztük az Oscar-díjas Marion Cotillard és Juliette Binoche, hajuk levá­­gásávál vállaltak szolidaritást az iráni nőkkel. Az iráni tüntetőket támogató videót a közösségi mé­diában hozták nyilvánosságra. „A szabadságért” - mondta Bi­noche, miközben levágta egy tin­csét, és a kamera felé mutatta. A HairForFreedom hashtaggel kö­zölt Instagram-videó a „támogat­juk az iráni nőket” felirattal jelent meg. A videón feltűnik Isabelle Huppert, Charlotte Rampling, to­vábbá Charlotte Gainsbourg szí­nésznő is, akit szintén lefilmez­tek, amint édesanyja, Jane Birkin énekesnő fejéről levág egy haj­­tincset. Iránban a fejkendője nem megfelelő viselése miatt őrizetbe vett fiatal kurd nő, Mahsza Ami­­ni halála után törtek ki tüntetések szeptember közepén. A fiatal nő ügyén túlmutatóan számos de­monstráló már az iráni vezetés ellen tüntet. A megmozdulásokon kialakult összetűzések halálos áldozatainak száma már a negy­venet is meghaladhatja. Lega­lább 1500 embert őrizetbe vettek. Londonban, Párizsban, Rómá­ban és Madridban is szolidaritási demonstrációkkal támogatták az iráni tüntetőket. (MTI) Börtönre ítéltek egy dokumentumfilmest Rangun. Mianmarban szerdán hét év börtönre ítéltek egy japán újságírót és dokumentumfilmest, mert ellenvéleményét hangoztat­ta a katonai kormányzattal szem­ben és megszegte az elektronikus hírközlési törvényt. A 26 éves Kubota Toru július elsején érke­zett Mianmarba, július 30-án őri­zetbe vették, miután egy kisebb tüntetést filmre vett Mianmar legnépesebb városában, Rangun­­ban. Kubotát három évre ítélték fejbujtásért és hét évre az elektro­nikus hírközlési törvények meg­sértéséért. A bevándorlási tör­vények megsértése miatt emelt vádat még nem tárgyalták meg. Mianmarban a 2021 februáijá­­ban történt katonai puccs óta zaj­lanak a tiltakozások, a hadsereg erőszakkal lépett fel a demokrá­ciapárti tüntetések ellen. (MTI) Aprók tánca a File Bandával Fülek. Játszó- és táncházat szer­vez holnap a legfiatalabb kor­osztály számára a Füleki Városi Művelődési Központ és a Iuvenis Neogradiensis Polgári Társulás, a talpalávalót a füleki File Banda húzza. A zenés babafoglalkozást Burovincz Laura és Kömyei Ali­ce vezeti, a táncház oktatói a Ra­­konca Néptáncegyüttes egykori táncosai, Gáspár Angéla és Gás­pár Dániel lesznek, a daltanítás a Foncsik Énekegyüttes vezetése mellett zajlik. A rendezvény 16 órakor zenés babafoglalkozással kezdődik, 16:45-kor a kisisko­lásoknak szóló játékos, táncos programok következnek. A havi rendszerességgel zajló tánchá­zsorozat következő rendezvénye november 26-án lesz. (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom