Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-01 / 227. szám

141 KULTÚRA 2022. október 1. | www.ujszo.com Kedvcsináló szlovák szerzőkhöz ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alábbiakban figyelmükbe ajánlunk néhányat a 29 ma­gyarul megjelent szlovák kö­tetből, amelyeket a jelenleg zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatnak be. A nívós rendezvény idei dísz­vendége Szlovákia, a program­­dömping szervezője a BÁZIS - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában. Az 1971-es születésű Marek Vadas főleg novelláskötetekkel van jelen a szlovák irodalomban, csaknem har­minc éve. A reklámszakmában dolgo­zik, emellett pedig egy kis kameruni királyság fejének tanácsadója. Az af­rikai közeg és szemléletmód íróként is megihlette, ennek egyik példája a magyarul is megjelent A gyógyí­tó (2013) című novelláskötet, amely 2007-ben elnyerte a rangos szlovák hátteret szolgáltat az író számára, a nem mindennapi szereplőket és lá­tásmódokat felvonultató, szokatlan kifutású történetek nem az afrikai dzsungel, sokkal inkább az emberi elme és lélek mélyére kalauzolják az olvasót. A kötetet Böszörményi Pé­ter fordította magyarra, a Gondolat Kiadónál jelent meg. A Devín rádió hallgatói, a színház­ba járók és az olvasók is ismerhetik Silvester Lavrík nevét, aki dráma- és forgatókönyvíró, költő, műfordító és színházi/rádiós rendező. Számos díjat nyert már ezekben a „kategóriákban”. Regényein, novelláin és drámáin kí­vül gyermekkönyveket is ír Hana Náglik álnéven. A magyarul megjelent Vasárnapi sakkpartik Tisóval című regénye a szlovák történelem egy sötét idősza­kában játszódik. Az emberek közötti viszonyokat érzékenyen bemutató, gazdag nyelvezetű, fordulatos tör­ténet elbeszélője, a világot mentális problémái miatt nem a megszokott SILVESTER LAVRÍK VASÁRNAPI SAKKPARTIK TISÓVAL Mészáros Tünde fordítása irodalmi díjat, az Anasoft Literát. A Rossz környék című kötet a mese és valóság színes szövevénye. Mági­kus realizmussal átitatott, misztikus hangulatot árasztó, a fekete-afrikai monda- és hiedelemvilágra épülő történeteiben a kameruni hétközna­pokba is betekintést nyerhetünk. Az egzotikus környezet azonban csupán RÖVIDEN Nálunk is ünnepük a népmese napját Hét helyszínen zajló rendezvény­­sorozatot szervez október 3-án és 4-én a Magyar Népmese Napja alkalmából a Hagyományok Háza Hálózat - Szlovákia. A két nap dé­lelőttjén öt oktatási intézménybe látogatnak el mesemondók, hogy közelebb hozzák a gyermekek szá­mára a népmesék világát: a hely­színek a muzslai Endrődy János Alapiskola, a Ragyolci Alapisko­la és Óvoda, a fuleki Daxner utcai óvoda és a Stúr utcai óvoda, va­lamint a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola lesznek. A Mesedélelőttöket az esti órák­ban zajló Mesekocsmák követik. Ezek a felnőtteknek szóló rendez­vények az egykori társas összejö­vetelek során zajló mesemondást, történetmesélést szeretnék idézni, a hagyományos élőszavas mese­mondói stílusban elevenítik fel a magyar mesehagyomány tréfás, pajzán rétegét. A Mesekocsmákat módon látó és értelmező lány, aki egyébként létező személy. A II. vi­lágháború előtti zaklatott időszak­ban Jozef Tiso bánovcei pap, a fasisz­ta szlovák állam leendő elnökének írnoka lesz. Testközelből éli meg a történelem viharait, és a maga fura szemszögéből írja le ezeket. A ma­gyar fordítás Mészáros Tündének Komáromban (RÉV - A Magyar Kultúra Háza), Bátkán (Község­háza) és Várhosszúréten (Buzgó kultúrház) rendezik. A programso­rozat a Meseszó Egyesület mese­mondói, Pintér Zsolt, Klitsie-Sza­­bad Boglárka, Szénási Veronika és Zámborszky Eszter közreműkö­désével valósul meg. (k) Film kószült Heard és Depp peréről New York. Hot Take: The Depp/ Heard Trial (Első kézből: a Depp/ Heard tárgyalás) címmel készült film Johnny Depp és volt felesége, Amber Heard pereskedéséről. A he­tekig tartó tárgyalássorozat június­ban ért véget, de az amerikai nézők már meg is nézhetik a róla készült filmet, melyet a Fox Entertainment alá tartozó Tubi nevű ingyenes amerikai streamingszolgáltató tett közzé. A film fő szerepeit Meg­an Davis (Amber Heard) és Mark Hapka (Johnny Depp) játsszák, a rendező Sara Lohman. (hvg.hu) Trl»non útin - * utovlkok (*s ptrsí« ■ magyarok! alternatív történelme köszönhető, ez a kötet a L'Harmat­­tan Kiadó kínálatában szerepel. Vajon milyen lenne a világ, ha a trianoni békediktátum után a Felvi­dék továbbra is Magyarország része marad, és sosem jön létre Szlová­kia? Mi lett volna a szlovákokkal? Erre keresi a választ Michal Hvo­­recky a Tahiti utópia című utópiszti­kus-szatirikus regényben, amelynek magyar fordítását szintén a Buda­pesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be. Az erőszakos asszimi­láció hatására kivándorló népesség a Csendes-óceán közepén, Francia Polinéziában, a Paul Gauguin által is oly festőinek talált Tahiti szigetén talál új hazát, távol a nyugati civili­zációtól. A híres diplomata, csilla­gász, költő, pilóta és tábornok, Mi­lan Rastislav Stefánik vezényletével a Tátra és a Duna pokoli katlanából a földi paradicsomba érkező, sza­badságra vágyó nemzet déltengeri álma azonban a magukkal hordozott tradíciók, az újjáéledő nacionaliz­mus és a kulturális különbségek ki­váltotta összecsapások miatt hamar légvárnak bizonyul... A regényt György Norbert ültette át magyar nyelvre, a kötet az Európa Könyv­kiadónál jelent meg. A németül író szlovák származá­sú, magyar gyökerekkel is rendelkező svájci szerző, Irena Brezná Die bes­te aller Welten (Minden világok leg­jobbika) című regénye irodalmi visz­­szatérés a többnyelvű gyermekkorba, amelyben az élete irodalmi játékká válik, iróniával, stilizált fabulálás­­sal, a gyermekkori kommunista szó­tár páncélja pedig fokozatosan szét-JozefTancer Beszélgetések a régi város lakóival törik. A regényben egy tizenegy éves kislány én-formában mesél a felnőt­tek világáról. A gyermeki látószög, a sajátos helyzetelemzések, a gyerek számára érthetetlen helyzetek sajátos magyarázata. A pozsonyi Woman­­press gondozásában megjelent kötet fordítója lapunk egykori munkatársa, Vályi Horváth Erika. A Lábnyom Könyvkiadónál je­lent meg magyarul Jozef Tancer A soknyelvű Pozsony nyomában című egyedülálló könyve, amely nyelvészek, történészek és műve­lődéstörténészek számára egyaránt aranybánya. Az itt közölt húsz in­terjúból a két háború közötti időszak mindennapjaira, illetve a huszadik század nagy történelmi kataklizmái­ra láthatunk rá: a két világháború, a néhány évtizedenként újra rajzolt térképek, a többször is új ország­határok közé kerülő néptömegek, a fasizmus, a sztálinizmus századára. A kötet fordítója Balogh Magdolna. A nagy költő 19. századi fogalma a nemzeti (irodalmi) önállósodás fontos eleme volt. A szlovák iroda­lom költői trónját ekkor Pavol Or­­szágh Hviezdoslav foglalta el. De vajon milyen volt a költőfeleség, Ilona Nováková? Jana Juránová le­véltári kutatások alapján és saját írói képzelete segítségével vetette papírra Ilona „visszaemlékezése­it”. Egyetlen fénykép maradt fenn a feleségről, miközben a férj, a nagy költő portréját minden kisiskolás is­meri. Milyen volt Ilona, a „háttér­kép”? A könyvfesztiválon az Éle­tem a nagy költővel című kötetet is bemutatják, amely Bolemant Lilla fordításában látott napvilágot a Wo­­manpressnél. Quk) A streaming a zenerajongóknak jó, a szerzőknek kevésbé Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik ma­gasabb jövedelmet biztosító müködósre van szükség a zenei streamingpiacon - állapította meg a szerzői jog­kezelőket tömörítő GESÁC által megrendelt európai ta­nulmány. Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtize­de nem emelték, sőt különféle ked­vezményekkel csökkentették is. A jogdíjak a legtöbb alkotó számára el­fogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot. Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhaszná­lók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest az alkotók kom­penzációja másodlagos. A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak ked­vez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára. A tanulmány realisztikusabb árkép­zést, különféle árazási modellek, át­láthatóbb és a kulturális sokszínűsé­get szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol. A GESAC elnöke, Gemot Granin­­ger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági mo­dell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növe­kedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbros­­ses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hi­szen javaslatokat tesz. A nemzetközi felmérések sze­rint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgat­nak rajtuk zenét. Az előfizetők szá­ma 2021-ben meghaladta a félmil­­liárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg. Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eu­­rónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csoma­gok terjedésével az egy felhasználó­ra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklá­mokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora be­vételt jelent, mint az előfizetés. A tanulmány szerint problémát je­lent, hogy a streamingpiac jelenlegi működésének középpontjában a slá­gerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a kataló­gusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom