Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-01 / 227. szám
2 KÖZÉLET 2022. október 1 | www.ujszo.com A szankciók kérdésében továbbra sincs közös szlovák-magyar álláspont BUGÁRANNA Pozsony. Illegális bevándorlás, ukrajnei háborús helyzet, szankciók és kétoldali kapcsolatok - többek közt ezekről a témákról tárgyalt Zuzana Öaputová szlovák államfő Novák Katalinnal, Magyarország köztársasági elnökével, aki kinevezése éta az első hivatalos látogatásán vett részt Szlovákiában. Az orosz agressziót mindkét fél elutasította, a szankciók kérdésében azonban nem volt teljes az összhang. Zuzana Öaputová pénteken az elnöki palotában fogadta Novák Katalint, a négyszemközti tárgyalások után a két ország delegációja plenáris ülésen vitatta meg az aktuális kérdéséket. A közös sajtótájékoztatót a szlovák államfő azzal kezdte, hogy bár nem minden dologban értenek egyet, konstruktív tárgyalást folytattak. Kiemelte, az orosz agressziót, az Ukrajnában zajló brutális háborút Szlovákia és Magyarország elnöke egyaránt elítéli. Továbbá egyetértettek abban, hogy Ukrajna területi egységének megsértése elfogadhatatlan, valamint az orosz annexióval kapcsolatban is azonos álláspontot képviselnek. Novák megerősítette, valóban egyetértenek az érintett kérdések zömében. „Minden olyan lépést köszönök, amely a magyar kisebbség jogérvényesítése irányába mutat, s lehetővé teszik azt, hogy a magyarok itt Szlovákiában is megőrizhessék nemzeti önazonosságukat” - mondta arra utalva, hogy a magyar közösség helyzetével szintén foglalkoztak, és az asszimiláció kapcsán arra kérte r Államosítással fenyeget Heger Pozsony. Az uniós tagországok energetikáért felelős miniszterei pénteken megállapodásra jutottak Brüsszelben az EU új, az energiakrízis megoldására hozott csomagjáról. Az elfogadott pontok között szerepel, hogy a tagországok csúcsidőszakokban 5 százalékkal csökkentik az energiafogyasztásukat, és az is, hogy az olaj-, gáz-, szénás finomítói ágazatok szereplői ideiglenesen szolidaritási különadót fizetnek majd az extraprofitjuk után. Szlovákia problémája, hogy az adókból befolyt összeget nem uniós szinten osztanák szét, így minimális bevételre tenne szert. „A magas energiaárak lefaragását célzó, az EU energiaügyekért felelős minisztereinek szintjén elfogadott intézkedések nem segítenek Szlovákián, ezért elleneztük az elfogadásukat. Hacsak az EU nem segít Szlovákiának azzal, hogy fel nem használt uniós forrásokat szabadít fel az energiaválság enyhítésére, vagy más országok nem osztják meg velünk önként az általuk behajtott energiaadót, Szlovákia államosítja a területén előállított villamos energiát” - mondta el pénteken Eduard Heger kormányfő. (mi, TASR) Zuzana Öaputová köztársasági elnök tegnap délután fogadta Novák Katalin államfőt. Öaputová elmondta, konstruktív megbeszélést folytattak, bár nem minden témában vannak közös véleményen. (Somogyi Tibor felvétele) Caputovát, tegyen meg mindent a folyamat megállítása érdekében, hogy a magyarok élhessenek jogaikkal Szlovákiában. A háborúval kapcsolatban megismételte: „Elítéljük Oroszország agresszív fellépését, elítéljük Ukrajna megtámadását, és kiállunk területi integritása mellett” - mondta, majd hangsúlyozta, Ukrajna szuverenitása megkérdőjelezhetetlen. A katonai segítségnyújtást illetően azt mondta, elfogadják, hogy Magyarország és Szlovákia álláspontja különböző. Szankciók Az uniós szankciók révén némi feszültség alakult ki a palota dísztermében, a két vezető ugyanis nem titkolta, más-más álláspontot képviselnek. Novák megjegyezte, az európai vezetők számára olyan döntéseket javasol, amelyek a „lehető legnagyobb fájdalmat okozzák az orosz agreszszornak, de nem lehetetlenítik el a hétköznapokat” - folytatta arra utalva, elsősorban azt kell megvizsgálni, az energiaválság milyen hatással volt az európai országok lakosaira, illetve mennyire sújtotta Oroszország gazdaságát. „Időszerű lenne megnézni, valójában milyen hatása volt a szankcióknak” -jelentette ki az unió lépéseire utalva, majd leszögezte: „Egyelőre az a meglátásunk, hogy nem a várt következményt eredményezték a szankciók” - folytatta. Hangsúlyozta, Eduard Heger (OEaNO) kormányfőt is arra kéri a délutáni tárgyalásuk során, hogy közösen járjanak el a szankciópolitika terén. Caputová magyarországi kollégájával ellentétben nem kérdőjelezi meg a szankciókat. Elismeri, hogy legitim elemezni, milyen hatással vannak a szankciók az unió tagállamaira. „Ez természetes, hiszen védeni kell az állampolgáraink érdekeit” - mondta, azzal kiegészítve, hogy a másik oldalon viszont nincs összhangban a valósággal az Oroszországot sújtó intézkedések megkérdőjelezése. Kiemelte, több elemzés is alátámasztja, hogy a szankciók, negatív hatással vannak Oroszországra, még ha nem is olyan ütemben működnek, mint azt korábban remélték. Határvédelem Novák beszédében kitért arra is, számítanak Szlovákia támogatására a jogállamisági vita terén. Hangsúlyozta, a 7,5 milliárd eurós uniós forrás megilleti Magyarországot, s ez azért is fontos, hogy a magyarok pozitív hozzáállása az EU-hoz ne változzon meg. Az illegális bevándorlást illetően mindkét államfő a külső határok hatékony védelmét emelte ki. „A rendelkezésünkre álló, hatékony európai eszközöket kell használni, mint például a Frontex” - tette hozzá Caputová, majd közölte, a belügyminiszterek tárgyalnak az ügyről. Novák szintén a Schengen térség külső határainak védelmét sürgette, szerinte elsősorban azt kell megakadályozni, hogy a bevándorlók eljussanak a szerb-magyar határig. Úgy véli, a kudarc rendkívül súlyos következményekkel járna, s fontosnak tartja, hogy az unión belül továbbra is garantálni tudjuk a szabad mozgást. Novák újságírói kérdésére válaszolva bekapcsolódott az október végén esedékes önkormányzati választásokba, arra buzdította a szlovákiai magyarokat, vegyenek részt a választáson, s azt üzente, álljanak ki a magyar képviselők mellett. Caputová szintén fontosnak tartotta a választásokat, de mindössze azt kívánta, értelmes és demokratikus jelöltek mellett döntsenek. Felmerült a kettős állampolgárság kérdése is, a magyar államfő emlékeztetett, Caputová jogköre korlátozott e terén, de arra kérte, tegyen meg minden tőle telhetőt az ügy előre mozdítása érdekében. Caputová megjegyezte, a legutóbbi törvénymódosítást - mely lehetővé teszi, hogy öt év külföldi tartózkodás után élni lehessen a kettős állampolgárság jogával - nem tartja végleges megoldásnak. Lengvarsky szerint a felmondások ellenére sincs még ok a pánikra Vladimír Lengvarsky (OLa- NO-jelölt) egészségügyi miniszternek már csak két hónapja maradt arra, hogy valamilyen mádon egyezségre jusson a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ), máskülönben több mint kétezer orvos elhagyja a kórházakat. A tárcavezető ennek ellenére nem pánikol, szerinte a legrosszabb esetben sem lesznek komoly fennakadások az egészségügyi ellátásban. Pozsony. Annak ellenére, hogy a kormány augusztusban jelentős béremelést ajánlott a kórházakban dolgozó orvosoknak, a LOZ mégis beváltotta az ígéretét, vagyis elindították a tömeges felmondási akciójukat, amelyhez több mint kétezren csatlakoztak. Peter Visolajsky, a szakszervezet elnöke azt mondta, a béremelés nem minden, szerinte az egészségügy rendszerszintű megreformálására van szükség, a kórházak finanszírozási kérdéseitől kezdve az orvostanhallgatók oktatásán át egészen a munkaerőhiány stabilizálásáig. A LOZ képviselői nyolc követelést fogalmaztak meg az egészségügyi minisztérium számára, és mindaddig nem hajlandóak visszavonni a felmondásukat, amíg a tárca le nem tesz eléjük egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat a legégetőbb problémák megoldására. Kompromisszumok A szerződéseik esetében a felmondási idő két hónap, tehát Lengvarskynak november végéig van ideje arra, hogy megegyezzen Visolajskyval. Utóbbi egyébként azt mondta, hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni és kompromisszumot kötni bizonyos kérdésekben, akár az orvosok béremelését illetően is. „Egy olyan megállapodást tudunk elképzelni a kormány és az orvosok között, hogy a kabinet felvázolja, milyen megoldásokkal szeretne előállni - konkrétan milyen lépésekkel, milyen időpontokkal, és hogyan szeretné mindezeket elérni” - fogalmazott a LOZ vezetője. A terv már kész Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében úgy reagált, meglepődve figyelték a szakszervezet elnökének nyilatkozatát. Mint írták, Lengvarsky már hétfőn tárgyalóasztalhoz ült Visolajskyval, és kedd este - vagyis két nappal a bejelentésük előtt - el is küldte a szakszervezet képviselőinek a részletes tervet a követeléseik teljesítésére, a határidőkkel együtt. Ezt az ütemtervet egyébként a minisztérium honlapján is közzétették. A tárca szerint a LOZ nem a megoldások hiányát, hanem az elkészített terv formai sajátosságit kifogásolja, mivel ezt nem tekintik valódi kötelezettségvállalásnak, ezért is követelik a memorandumot. „A minisztérium maximálisan együttműködő lesz a memorandum kidolgozásában. A célunk egyébként is a tartalmi kérdések megoldása, nem pedig a formai követelményeké” - fogalmazott a tárcavezető. Később, a Denník N-nek adott interjújában Lengvarsky arról is beszélt, többféle forgatókönyvvel számolnak, ha nem sikerülne megoldani a helyzetet a következő két hónapban. Részleteket nem árult el, mindössze annyit mondott, hogy az egyes kórházak kisegítenék egymást azokon az osztályokon, ahol hiányoznak az orvosok. Heger is felszólalt Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök ismét megkérte az orvosokat, hogy értékeljék át a hozzáállásukat. Elmondása szerint az előző kormányok nem törődtek az egészségügygyei, inkább csak kiszivattyúzták belőle a pénzt, ő viszont prioritásnak tekinti a járó- és a fekvőbeteg-ellátás megreformálását. Ezt bizonyítja az egészségügyi dolgozók béremelése, vagy akár a kórházfelújítási terv is, amelyet az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszíroznának. Heger szerint „nem fair”, ahogyan az orvosok eljárnak, hiszen az összes követelésüket komolyan veszik, és már hónapok óta azon dolgoznak, hogy megoldják a hosszabb távú problémákat is. „Az ajtó nyitva áll önök előtt, s bízom benne, hogy végül a józan ész, valamint az emberekkel szembeni felelősségérzet felülkerekedik az elvárásokon, hogy rövid időn belül orvosoljuk azokat a problémákat, amelyektől az egészségügy már évtizedek óta szenved” - zárta a kormányfő, (nar)