Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-01 / 227. szám

2 KÖZÉLET 2022. október 1 | www.ujszo.com A szankciók kérdésében továbbra sincs közös szlovák-magyar álláspont BUGÁRANNA Pozsony. Illegális bevándor­lás, ukrajnei háborús helyzet, szankciók és kétoldali kap­csolatok - többek közt ezek­ről a témákról tárgyalt Zuzana Öaputová szlovák ál­lamfő Novák Katalinnal, Magyarország köztársasági elnökével, aki kinevezése éta az első hivatalos látogatá­sán vett részt Szlovákiában. Az orosz agressziót mindkét fél elutasította, a szankciók kérdésében azonban nem volt teljes az összhang. Zuzana Öaputová pénteken az el­nöki palotában fogadta Novák Ka­talint, a négyszemközti tárgyalások után a két ország delegációja plenáris ülésen vitatta meg az aktuális kér­déséket. A közös sajtótájékoztatót a szlovák államfő azzal kezdte, hogy bár nem minden dologban értenek egyet, konstruktív tárgyalást folytat­tak. Kiemelte, az orosz agressziót, az Ukrajnában zajló brutális háborút Szlovákia és Magyarország elnöke egyaránt elítéli. Továbbá egyetér­tettek abban, hogy Ukrajna területi egységének megsértése elfogadha­tatlan, valamint az orosz annexióval kapcsolatban is azonos álláspontot képviselnek. Novák megerősítette, valóban egyetértenek az érintett kérdések zömében. „Minden olyan lépést kö­szönök, amely a magyar kisebbség jogérvényesítése irányába mutat, s lehetővé teszik azt, hogy a magya­rok itt Szlovákiában is megőrizhessék nemzeti önazonosságukat” - mondta arra utalva, hogy a magyar közösség helyzetével szintén foglalkoztak, és az asszimiláció kapcsán arra kérte r Államosítással fenyeget Heger Pozsony. Az uniós tagorszá­gok energetikáért felelős minisz­terei pénteken megállapodásra jutottak Brüsszelben az EU új, az energiakrízis megoldására hozott csomagjáról. Az elfo­gadott pontok között szerepel, hogy a tagországok csúcsidősza­kokban 5 százalékkal csökken­tik az energiafogyasztásukat, és az is, hogy az olaj-, gáz-, szén­ás finomítói ágazatok szereplői ideiglenesen szolidaritási külö­nadót fizetnek majd az extrap­rofitjuk után. Szlovákia problé­mája, hogy az adókból befolyt összeget nem uniós szinten osz­tanák szét, így minimális bevé­telre tenne szert. „A magas ener­giaárak lefaragását célzó, az EU energiaügyekért felelős minisz­tereinek szintjén elfogadott in­tézkedések nem segítenek Szlo­vákián, ezért elleneztük az elfo­gadásukat. Hacsak az EU nem segít Szlovákiának azzal, hogy fel nem használt uniós forráso­kat szabadít fel az energiaválság enyhítésére, vagy más országok nem osztják meg velünk önként az általuk behajtott energiaadót, Szlovákia államosítja a terüle­tén előállított villamos energi­át” - mondta el pénteken Eduard Heger kormányfő. (mi, TASR) Zuzana Öaputová köztársasági elnök tegnap délután fogadta Novák Katalin államfőt. Öaputová elmondta, konstruktív megbeszélést folytattak, bár nem minden témában vannak közös véleményen. (Somogyi Tibor felvétele) Caputovát, tegyen meg mindent a fo­lyamat megállítása érdekében, hogy a magyarok élhessenek jogaikkal Szlo­vákiában. A háborúval kapcsolatban megis­mételte: „Elítéljük Oroszország ag­resszív fellépését, elítéljük Ukrajna megtámadását, és kiállunk területi integritása mellett” - mondta, majd hangsúlyozta, Ukrajna szuverenitá­sa megkérdőjelezhetetlen. A katonai segítségnyújtást illetően azt mond­ta, elfogadják, hogy Magyarország és Szlovákia álláspontja különböző. Szankciók Az uniós szankciók révén némi fe­szültség alakult ki a palota dísztermé­ben, a két vezető ugyanis nem titkol­ta, más-más álláspontot képviselnek. Novák megjegyezte, az európai ve­zetők számára olyan döntéseket ja­vasol, amelyek a „lehető legnagyobb fájdalmat okozzák az orosz agresz­­szornak, de nem lehetetlenítik el a hétköznapokat” - folytatta arra utal­va, elsősorban azt kell megvizsgálni, az energiaválság milyen hatással volt az európai országok lakosaira, illetve mennyire sújtotta Oroszország gaz­daságát. „Időszerű lenne megnézni, valójában milyen hatása volt a szank­cióknak” -jelentette ki az unió lépé­seire utalva, majd leszögezte: „Egye­lőre az a meglátásunk, hogy nem a várt következményt eredményezték a szankciók” - folytatta. Hangsúlyoz­ta, Eduard Heger (OEaNO) kormány­főt is arra kéri a délutáni tárgyalá­suk során, hogy közösen járjanak el a szankciópolitika terén. Caputová magyarországi kollégájá­val ellentétben nem kérdőjelezi meg a szankciókat. Elismeri, hogy legitim elemezni, milyen hatással vannak a szankciók az unió tagállamaira. „Ez természetes, hiszen védeni kell az ál­lampolgáraink érdekeit” - mondta, azzal kiegészítve, hogy a másik olda­lon viszont nincs összhangban a való­sággal az Oroszországot sújtó intéz­kedések megkérdőjelezése. Kiemelte, több elemzés is alátámasztja, hogy a szankciók, negatív hatással vannak Oroszországra, még ha nem is olyan ütemben működnek, mint azt koráb­ban remélték. Határvédelem Novák beszédében kitért arra is, számítanak Szlovákia támogatására a jogállamisági vita terén. Hangsúlyoz­ta, a 7,5 milliárd eurós uniós forrás megilleti Magyarországot, s ez azért is fontos, hogy a magyarok pozitív hozzáállása az EU-hoz ne változzon meg. Az illegális bevándorlást illetően mindkét államfő a külső határok ha­tékony védelmét emelte ki. „A ren­delkezésünkre álló, hatékony európai eszközöket kell használni, mint pél­dául a Frontex” - tette hozzá Capu­tová, majd közölte, a belügyminisz­terek tárgyalnak az ügyről. Novák szintén a Schengen térség külső ha­tárainak védelmét sürgette, szerinte elsősorban azt kell megakadályoz­ni, hogy a bevándorlók eljussanak a szerb-magyar határig. Úgy véli, a kudarc rendkívül súlyos következ­ményekkel járna, s fontosnak tartja, hogy az unión belül továbbra is ga­rantálni tudjuk a szabad mozgást. Novák újságírói kérdésére vála­szolva bekapcsolódott az október végén esedékes önkormányzati vá­lasztásokba, arra buzdította a szlo­vákiai magyarokat, vegyenek részt a választáson, s azt üzente, álljanak ki a magyar képviselők mellett. Capu­tová szintén fontosnak tartotta a vá­lasztásokat, de mindössze azt kíván­ta, értelmes és demokratikus jelöltek mellett döntsenek. Felmerült a kettős állampolgárság kérdése is, a magyar államfő emlé­keztetett, Caputová jogköre korlá­tozott e terén, de arra kérte, tegyen meg minden tőle telhetőt az ügy előre mozdítása érdekében. Caputová meg­jegyezte, a legutóbbi törvénymódosí­tást - mely lehetővé teszi, hogy öt év külföldi tartózkodás után élni lehes­sen a kettős állampolgárság jogával - nem tartja végleges megoldásnak. Lengvarsky szerint a felmondások ellenére sincs még ok a pánikra Vladimír Lengvarsky (OLa- NO-jelölt) egészségügyi mi­niszternek már csak két hó­napja maradt arra, hogy va­lamilyen mádon egyezségre jusson a Szlovák Orvosszak­szervezettel (LOZ), máskü­lönben több mint kétezer or­vos elhagyja a kórházakat. A tárcavezető ennek ellené­re nem pánikol, szerinte a leg­rosszabb esetben sem lesz­nek komoly fennakadások az egészségügyi ellátásban. Pozsony. Annak ellenére, hogy a kormány augusztusban jelentős bér­emelést ajánlott a kórházakban dol­gozó orvosoknak, a LOZ mégis be­váltotta az ígéretét, vagyis elindítot­ták a tömeges felmondási akciójukat, amelyhez több mint kétezren csatla­koztak. Peter Visolajsky, a szakszer­vezet elnöke azt mondta, a béremelés nem minden, szerinte az egészségügy rendszerszintű megreformálására van szükség, a kórházak finanszírozási kérdéseitől kezdve az orvostanhall­gatók oktatásán át egészen a munka­erőhiány stabilizálásáig. A LOZ kép­viselői nyolc követelést fogalmaztak meg az egészségügyi minisztérium számára, és mindaddig nem hajlan­dóak visszavonni a felmondásukat, amíg a tárca le nem tesz eléjük egy memorandumot, amelyben elkötele­zik magukat a legégetőbb problémák megoldására. Kompromisszumok A szerződéseik esetében a felmon­dási idő két hónap, tehát Lengvarsky­­nak november végéig van ideje arra, hogy megegyezzen Visolajskyval. Utóbbi egyébként azt mondta, hajlan­dóak tárgyalóasztalhoz ülni és komp­romisszumot kötni bizonyos kérdé­sekben, akár az orvosok béremelését illetően is. „Egy olyan megállapodást tudunk elképzelni a kormány és az orvosok között, hogy a kabinet felvá­zolja, milyen megoldásokkal szeretne előállni - konkrétan milyen lépések­kel, milyen időpontokkal, és hogyan szeretné mindezeket elérni” - fogal­mazott a LOZ vezetője. A terv már kész Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében úgy reagált, megle­pődve figyelték a szakszervezet el­nökének nyilatkozatát. Mint írták, Lengvarsky már hétfőn tárgyalóasz­talhoz ült Visolajskyval, és kedd es­te - vagyis két nappal a bejelentésük előtt - el is küldte a szakszervezet képviselőinek a részletes tervet a kö­veteléseik teljesítésére, a határidőkkel együtt. Ezt az ütemtervet egyébként a minisztérium honlapján is közzé­tették. A tárca szerint a LOZ nem a megoldások hiányát, hanem az elké­szített terv formai sajátosságit kifo­gásolja, mivel ezt nem tekintik valódi kötelezettségvállalásnak, ezért is kö­vetelik a memorandumot. „A minisz­térium maximálisan együttműködő lesz a memorandum kidolgozásában. A célunk egyébként is a tartalmi kér­dések megoldása, nem pedig a formai követelményeké” - fogalmazott a tár­cavezető. Később, a Denník N-nek adott interjújában Lengvarsky arról is beszélt, többféle forgatókönyvvel szá­molnak, ha nem sikerülne megoldani a helyzetet a következő két hónapban. Részleteket nem árult el, mindössze annyit mondott, hogy az egyes kór­házak kisegítenék egymást azokon az osztályokon, ahol hiányoznak az orvosok. Heger is felszólalt Eduard Heger (OEaNO) miniszter­­elnök ismét megkérte az orvosokat, hogy értékeljék át a hozzáállásukat. Elmondása szerint az előző kormá­nyok nem törődtek az egészségügy­gyei, inkább csak kiszivattyúzták belőle a pénzt, ő viszont prioritásnak tekinti a járó- és a fekvőbeteg-ellá­tás megreformálását. Ezt bizonyítja az egészségügyi dolgozók béremelé­se, vagy akár a kórházfelújítási terv is, amelyet az Európai Unió helyre­­állítási alapjából finanszíroznának. Heger szerint „nem fair”, ahogyan az orvosok eljárnak, hiszen az összes kö­vetelésüket komolyan veszik, és már hónapok óta azon dolgoznak, hogy megoldják a hosszabb távú problémá­kat is. „Az ajtó nyitva áll önök előtt, s bízom benne, hogy végül a józan ész, valamint az emberekkel szembeni fe­lelősségérzet felülkerekedik az elvárá­sokon, hogy rövid időn belül orvosol­juk azokat a problémákat, amelyek­től az egészségügy már évtizedek óta szenved” - zárta a kormányfő, (nar)

Next

/
Oldalképek
Tartalom