Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-07 / 207. szám
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2022. SZEPTEMBER 7. 131 L ászló Ferenc könyve mentegetőzéssel indul: a szerző leszögezi, hogy nem irodalomtörténeti és „pláne nem” irodalomtudományi munkát ír, „csupán” 33 múlt századi magyar író izgalmas portréját kínálja. Ez a terepkijelölésként és műfaji önmeghatározásként is felfogható gesztus azonban csak részben igaz. László Ferenc ugyanis végeredményben irodalomtörténetet is ír, hiszen íróportréi megalapozott, mindenféle konfabulációt és szenzációhajhászást, túlszínezést nélkülöző pályaképek. Hogy szórakoztatóan és kivételes érzékenységgel, olykor bújtatott iróniával, de mély empátiával teszi ezt, csöppet se von le a szövegek irodalomtörténeti korrektségéből, legfeljebb azt sugallja, hogy az irodalomtörténet ilyen szellemes és lendületes is lehet. A harminchárom íróportré összessége pedig némiképpen egy irodalomszociológiai tablót is létrehoz, s ez akár irodalomtudományi konzekvenciák levonására is okot adhat. A portrék lexikonszerűen, betűrendben követik egymást Abody Bélától Zilahy Lajosig. A bestiárium egzotikus állatokról szóló középkori gyökerű műfaja itt átalakul (a szerző a modernizált fogalomértelmezést Márai Sándortól vette), és elsősorban a különlegességet, az egzotikumot hivatott hangsúlyozni. Bestiális század a huszadik, bestiális fordulatokban bővelkedő korszak, talán ez is belejátszhatott a címadásba. A kánon peremén létező vagy éppen időszakonként, politikai széljárásonként vagy divathullámonként fel-felkapott szerzők portréi mellett izgalmasak a határádépéses, műfajok között lavírozó, többarcú Irodalmi és más bestiák Az irodalom mindig több, mint puszta szöveg. Ha egy írót megkedvelünk, izgatni kezdi a fantáziánkat az életrajza, a pályája is, ismerősünkké fogadjuk, barátunk,, lelki családtagunk, mentorunk, kalauzunk, felvidítónk, kijózanítónk lesz. De érdemes-e a kánonból kikopott vagy akár közepesnek tartott, netán több pálforduláson átesett írók munkáit olvasni, vagy elég, ha csak a nagyokra fókuszálunk? szerzők portréi, hiszen operaházi intendánstól kabarészerzőig számos nemes vad felbukkan a bestiárium hasábjain. Bánffy Miklós például szinte elvész a szerepeiben: a magyar szcenika meghatározó alakja (Bartók színpadi műveit ő segítette színpadra), de ír, fest, utazik, komponál, politizál is. A sok-sok műkedvelésből ki-kijön ez-az (Ady például lelkesen méltatta első drámáját, a Naplegendát, László Ferenc szerint egyes novelláiban Borgest előlegező elemek vannak), s ha az összkép nem is túlságosan fényes, Báníiy pályaképének rajza izgalmas olvasmány. A kassai születésű Illés Béla „pártos író volt, nagy idők bőbeszédű és hamis tanúja” — vezeti fel László a portrét, majd a pályakép e tézis indoklása lesz. Ő találta ki levéltári adatokra hivatkozva Guszev őrnagyot, aki a fáma szerint noha a cári sereg katonája volt, a magyar szabadságharc oldalára állt 15 társával együtt, s akiről utcákat és intézményeket neveztek el, holott sosem létezett. A budapesti Sas utca a rendszerváltásig e „mártír” nevét viselte. Illés Béla pályaképe egy átváltozóművész története, regényes pikareszk. A fantázia szabad mozgásával szemben jelennek meg Illés történelemhamisító, 1956-ról írt hazug novellái, holott a szerző ekkor magát már valóságos „szocialista Mikszáthnak” képzelte. Fehér Klára a „szocialista globetrotter” pozíciójából indul, és pályaképe a propagandistától az úttörőregényeken és a máig sikeres ifjúsági könyveken át vezet a „fékezett habzású kalandokról” beszámoló útirajzok szerzőjéig. Gábor Andor portréjának felvezetőjében jól látható László Ferenc szellemes címkézőtechnikája, mely első olvasásra meghökkentően bizarrnak hat, ám a pályakép részletes argumentációval győz meg bennünket a szokatlan címkék jogosságáról. A „magyar szocialista Heine” pozíciója felől az „élces humoristán” át jutunk a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska dalszerzőjéig, akit „tévedés lenne ezért szimpla operettkommunistának vagy netán afféle csiribiri írónak” tartani. A portré, dacolva a lehetetlennel, mégis a „zavaróan elvörösödött” író bámulatos tehetségének tájaira vezet. „Kabarébordélyokból kerültem át a világforradalom várótermébe” - összegezte pályaképét maga Gábor. László Ferenc számtalan ilyen bravúrt hajt végre: jó szemmel látja meg a jelenségek különféle oldalait, és veszi észre az olykor meglehetősen mélyre temetett, kulisszák mögé rejtett, a bazárszerű káoszban felhalmozott értékeket. Erénye az is, hogy hagyja beszélni alakjait: szinte minden portréban akad frappáns, találó önjellemzés is. Érdemes odafigyelni azokra a szerzőkre, akik László mintáinak, elődeinek is tekinthetők, például Galsai Pongrác elegáns anekdotizmusa vagy Illés Endre finom tollrajzai e tekintetben is érdekesek lehetnek. Ez a kiváló könyv feledheteden kalandtúra, mely nemcsak az irodalom szerelmeseinek mond újat, nemcsak újraolvasásra, felfedezésre csábít, hanem azokat is meg tudja szólítani, akik afféle irodalomszociológiai indíttatásból kíváncsiak az irodalmi élet egykori szereplőire, szereplehetőségeire, magatartásformáira, önmenedzselési módozataira. László remekül adagolja az irodalomtörténeti tényeket, anekdotákat, pletykákat, de ami igazán egyedivé teszi a könyvet, az az eleven és szellemes stílusa, mely miközben jottányit sem enged a szenzációhajhászásnak, a maga viszszafogottságában, az érzékeny egyéniség kisugárzásának köszönhetően válik szenzációssá. Polgár Anikó László Ferenc: Honi bestiárium - 33 portré és pályakép a XX. századi magyar irodalomból Jaffa, 2022,288 oldal A KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV AJÁNLÁSÁVAL Anne L. Green KESERŰEN ÉDES Várható megjelenés 2022.09.19. Mielőtt Alyssa megismerte volna Axelt, rég beletörődött, hogy már soha nem tapasztalja meg, milyen érzés, ha valakiért ég a vágytól. A férfi felbukkanása azonban minden szempontból a feje tetejére állította az életét.Alyssa szándéka ellenére is a fiatal férfiba kapaszkodik, habár jól tudja, az érzés, amit egymás iránt táplálnak, sosem teljesedhet ki. Delia Owens AHOL A FOLYAMI RAKOK ÉNEKELNEK Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja. Stephens-Sarlós Erzsébet a Stephens-Sarlós PRÍM,RAM Stephens-Sarlós Erzsébet ASTEPHENS-SARLÓSPR0GRAM A reflexek önkéntelen válaszok a testen belül keletkezett vagy a külvilágból származó ingerekre. Nagyon sok fajtájuk létezik. Azokat a problémákat, amiket (néha tévesen) figyelemzavarként, hiperaktivitásként.... diszlexiaként, diszgráfiaként, diszkalkui iáként diagnosztizálnak, gyakran a visszamaradt csecsemőkori reflexek. Ezekben az esetekben a probléma egyszerűbben megoldható, mint gondolnánk. KINCSES MESEKÖNYV A VILÁG LEGSZEBB MESÉI Vitéz királyfiak, gyönyörű királylányok, beszélő állatok, sárkányok, jó tündérek és csúf boszorkányok lakják be a világ legszebb és talán legismertebb meséit. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót a gyönyörűen illusztrált mesekönyvbe. Olvashatók itt Grimm-mesék, Andersen szívbe markoló történetei és a legkülönfélébb országot belakó népmesék. Ludovic Maquet LUD0, EGY HONTALAN IDEGENLÉGIÓS 19 évet szolgáltam a francia idegenlégió ejtőernyős ezredében Korzikán. Az ok amiért a könyv létrejött, az volt, hogy 2019-ben 2 év „plusz szabadidőt" kaptam az élettől. A lényeg, hogy minden tettemért vállalnom kellett a felelősséget, 26 év elteltével is. Ekkor kerültem a görög fegyházba, majd innét adtak ki Szlovákiába, ahol ...A részleteket megtalálod a könyvben és a www.ludolegio.com oldalon! Dunaszerdahelyen INGYENES házhoz szállítás. Telefonos rendelés: 090 4I7399 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Dunaszerdahely, Vámbéry Á. tér 14/55 (a tetoválószalon mellett), tel.: 0908 865 855 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Galánta, Fő utca 918/2 (OD Univerzál),tel.: 0908564063 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Vágsellye, Alsó utca 521/1 (Tropicana cukrászda mellett), tel.: 0907 677 846 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Somorja, Fő utca 62 (postával szemben), tel.: 0918 972 229 DP220149