Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-30 / 226. szám

RÉGIÓ 4 2022. szeptember 30. | www.ujszo.com Klein Otokár polgármester: A találkozások tere lett a főtér, de késésben az elkerülő út SZÁZ ILDIKÓ Nem könnyű helyzetben vette át a városvezetést nyolc évvel ezelőtt Klein Otokár, Érsekúj­vár polgármestere. A város­kassza üres volt, törleszteni kellett a felgyülemlett adóssá­gokat, az iratok egy részének nyoma veszett a városházán. Az első választási időszak éppen ezért nem volt könnyű. A második választási ciklus végén arra voltunk kíváncsi­ak, milyen eredményekkel zár a város vezetése. Mi az, amit sikerült megvalósítani, és me­lyek azok a fejlesztési tervek, amelyekre eddig valami oknál fogva nem került sor? ÉRSEKÚJVÁR A második választási időszakban már biztosabb anyagi helyzetbe ke­rült a város? Mi változott 2018 óta a járási székhelyen és az önkor­mányzatban? Elsősorban a bizalom volt fontos, amit kiharcoltunk és végül meg is kaptunk a lakosoktól. Bízom ben­ne és úgy is érzem, hogy az elmúlt négy év alatt bizonyítottunk. Gaz­daságilag, de elsősorban a város fej­lesztése terén teljesen más irányba indultunk el és tevékenykedtünk, mint Érsekújvár korábbi vezetése. Ennek meg is lett a látszatja. Állí­tom ezt annak ellenére, hogy még a mai napig akadnak úgynevezett „fel nem robbant aknák”. Értem ezt úgy, hogy az előző vezetés után a város jelenlegi önkormányzatának több százezres, illetve milliós tétele­ket kellett kifizetni. Szerencsére ezt is problémamentesen megoldottuk, miközben nem sodortuk a várost az anyagi csőd felé. Ellenkezőleg, fej­lesztettünk, utakat, járdákat, parko­lókat és gyerekpályákat építettünk, zöldövezeteket újítottunk fel, több­nyire saját pénzből. Mit tart a legnagyobb sikernek? Mi az, amitől más lett a járási szék­hely, élhetőbb, szerethetőbb hely az itt élők számára? Megpróbáljuk visszahozni a város központjába az embereket. Ez most nem azt jelenti, hogy látványszökő­­kutat építettünk, vagy hogy különfé­­le produkciókat hoztunk ide, hanem azt, hogy hamarosan az egész kör­nyék megváltozik. Szebbé, energia­­hatékonyabbá válik a város központ­ja. Több évtizeden keresztül mit sem változott a város főtere, és ebben az időszakban a lakosok nagy része in­kább kivonult a város peremén lévő bevásárlókomplexumba. Ellenben most azt tapasztaljuk, és nemcsak a nyár folyamán, hanem az ősz beáll­tával is, hogy a főtér megtelik em- i berekkel. Nagyon fontosnak tartom, hogy ismét a találkozások közpon- ! ti helyévé váljon a főtér és a sétány. A koronavírussal terhelt évek után a lakosok nagy örömmel jönnek a vá­ros központjába, és minden-jelentős | eseményen részt vesznek. Komoly eredménynek tartom, hogy megfé­keztük a város további eladósodottsá­gát. Az első, második helyezést értük el több éven át a gazdasági eredmé­nyeink alapján, a város remek kondí­cióban van, ami ritka és példaértékű. A lakossági fórumokon, közössé­gi oldalakon folytatott, Érsekújvár­ral kapcsolatos viták egyik közpon­ti témája a tömegközlekedés. Sokan panaszkodnak a sűrű, már-már el­viselhetetlen gépkocsiforgalomra, és még többen mutatnak rá a ke­rékpárutak kiépítésének a szük­ségességére. Ezen a téren történt változás az elmúlt választási idő­szakban? Ami a statikus közlekedést illeti, több százezer euró értékben újabb parkolóhelyeket építettünk ki. A ke­­rékpárutakkal kapcsolatban megem­líteném, hogy egy közvetlen kerék­párutat építettünk ki a vasútállomás­tól a városközpont irányába, de nem vagyunk egyszerű helyzetben. Na­gyon specifikus a városunk fekvése, többnyire megyei és állami utak vág­ják keresztbe a várost, emiatt nehéz mindenki számára megfelelő meg­oldást találni. A felújított utak eseté­ben is adott az előírt szélesség, ezt a törvényes méretet be kell tartanunk, nem jelölhetjük ki a kerékpárutakat ezeken a szakaszokon. Az utak men­tén lévő zöldövezetet sem számolhat­juk fel, annak kárára sem épülhetnek újabb kerékpárutak. Szerettünk vol­na a Nyitrai úton kerékpárutat építe­ni egészen a temetőig, de ez az elkép­zelés is problémába ütközött, mivel az utat szegélyező zöldterületek ma­gánkézben vannak. A tulajdonosok nem hajlandók eladni ezeket, mert nem szeretnének megválni a tulaj­donuktól. A sokat emlegetett kerü­lő út megépítése ugyancsak nagyon bonyolult. Már nyolc éve keressük a megoldást, tárgyalunk a Szlovák Útkezelőséggel, amelynek vezetése bizonyos időközökben többször is változott. A kerülő úttal kapcsola­tos döntést a kormánynak, a közle­kedésügyi minisztériumnak kellene meghozni. Hosszadalmas folyamat lesz, mert még a tervrajzok sincse­nek készen, holott az illetékes tárca székében ebből a régióból való mi­niszterek is ültek - sajnos a kerülő út nem tartozott a prioritások közé. Két hidunk van, ami a Nyitra folyón át vezet, egyiket felújították, de a má­sik is nagyon rossz állapotban van. Reggel, délben és a délutáni órák­ban gyakoriak a forgalmi torlódá­sok, hosszabbodik a várakozási idő a gépkocsisorokban. Terveink között szerepel legalább a városból kivezető körforgalom bővítése, az utak széle­sítése, így a Kaufland közelében lévő körforgalomban két sávban, rugal­masabban és gyorsabban haladna a gépkocsiforgalom. A város Fő terén folyamatosan dolgoznak Az elmúlt négy évben elég sok vita és a torzsalkodás jellemezte az önkormányzati üléseket. Mi­lyen volt a korábbi helyzet és mivel magyarázható, hogy Érsekújvár­ban újra meg újra két nagy táborra szakad a testület? Itt talán azt kell figyelembe ven­ni, hogy a testületen belüli ellenzék nem azt szeretné, hogy sikeresek le­gyünk, hanem ellenkezőleg. Sokszor az emberek, illetve a város rovására megy az ilyen hozzáállás. Ez történt akkor is, amikor a társadalom pere­mére szorult embereken szerettünk volna segíteni és pályázati támoga­Klein Otokár Egy járási székhelyen fontos szempont, milyen a város veze­tésének a kapcsolata a megyével, valamint a kistérségben lévő ön­­kormányzatokkal. Milyen eredmé­nyei vannak Érsekújvárnak ezen a téren? Bizonyára az érsekújvári és a szű­­kebb-tágabb régióban élők számára is fontos hír, hogy új központi autó­busz-megálló építését tervezzük a járási székhelyen. Mind a környező falvakkal, mind a megyével szoros kapcsolatban vagyunk. Biztatnám és buzdítanám az önkormányzatban dolgozó kollégákat más településekről is, hogy kapcsolódjanak be a közös munkába, a megyén és a Szlovákiai (A szerző felvételei) Városok és Falvak Társulásán belül is. A megyével együttműködünk egy új multifunkcionális sportterem meg­építésénél, valamint a zöldövezetek felújításánál. Több közös projektben veszünk részt. A Sziget parkerdő­ben lévő sportkomplexum kiépítését Nyitra megye önkormányzata jelen­tős összeggel támogatja, amit köszö­nök azoknak a kollégáknak, akik ezt a megyei önkormányzaton belül támo­gatták. Ilyen nagyszabású beruházást egyedül és önerőből nem tudnánk vál­lalni. Jelenleg megyei képviselőként is tevékenykedem, és ismét indulok a megyei választáson ugyanúgy, mint ahogy Érsekújvárban polgármester­jelöltként. Ami az ipari parkot illeti, sok cég jött Érsekújvárba, a régebben itt működő kis- és nagyvállalatokat sikerült felkarolnunk. A munkanélkü­liség százalékaránya azonban annyi­ra alacsony ebben a térségben, hogy nem sok munkaadó érdeklődik, mivel problémát jelent a számukra megfele­lő munkaerőt találni. tással nappali központot nyitni. Saj­nos nem hagyták jóvá az elképzelést. Jelenleg van egy létesítményünk, ahol konténerek vannak elhelyezve az utcán élők számára, itt van tisztál­kodási lehetőség is, de nem minden rászorulót lehet ilyen módon megszó­lítani. A segítő szolgálatunkra azon­ban büszke vagyok, ma már csaknem negyven alkalmazottal dolgozunk, az érkezésemkor még csak hatan vol­tak. Példaértékű munkát végeznek, a gondozói szolgáltatás, az ételkihor­dás kiválóan működik a városban. Visszatérve a kérdésre, sokkal egy­szerűbb és hatékonyabb lenne a mun­ka egy olyan testülettel, ahol egy cél érdekében fogunk össze. Nyolc évvel ezelőtt, mielőtt sikerült megnyerni a választást, magyar-szlovák ellen­zéki táborra szakadt a testület. Ezt a problémát sikerült kiküszöbölni, vé­gül a két társaság együttműködött. Később kialakult egy másik ellenzék, amely teljesen másképp, más eszkö­zökkel harcol az önkormányzat, illet­ve a város ellen, vagy ellenem. Olyan döntéseket, amelyeket háromötödös képviselői többséggel kell megsza­vazni, nagyon nehéz átvinni a tes­tületben, mert „csak azért is” ellene szavaznak. Nagyon szeretném, ha a leendő testület az idei őszi önkor­mányzati választást követően - akár itt leszek, akár nem - úgy próbálna dolgozni, hogy elsősorban a város la­kosainak az érdekeit tartja szem előtt. Sikerült megszólítani a magyar szülőket, családokat, jó kapcso­latot tudott kialakítani a magyar nevelési és oktatási intézmények vezetőivel az elmúlt választási idő­szakban? Bármikor fordulhattak, fordulhat­nak hozzám az oktatási intézmények vezetői és azoknak a nevelési intéz­ményeknek a vezetői is, ahol magyar óvodai csoportok vannak. Lényeges szempont számomra, hogy Érsekúj­vár magyar identitása megmaradjon. Minden adandó alkalommal köszö­netét mondok a szülőknek, nagyszü­lőknek, hogy anyanyelvi intézményt választanak a gyermekeik számára. Szerencsés dolognak tartom, hogy a magyarok számaránya az utóbbi időben nem csökkent számottevően, korábban 24,6 százalék volt, jelenleg 24,2 százalékos a magyarok aránya a járási székhelyen. Gondoltunk az elmúlt választási időszakban a fia­tal családokra is, az utolsó két év­ben 43 bérlakást adtunk át. A város vezetése úgy döntött, hogy az egy­kori Korzó Szálloda helyén további bérlakásokat alakít ki, a Bytkomfort társasággal együttműködve, várha­tóan jövő év közepéig több mint 40 lakást adhatunk át. Hamarosan önkormányzati és a megyei választás, mit üzenne az érsekújváriaknak? Annyit szeretnék kérni minden­kitől, és nem csak most a választás előtt, hogy ne szidjuk a saját városun­kat. Legyünk rá büszkék, keressük meg a közös hangot és közös erővel tegyünk meg mindent Érsekújvár fej­lesztése érdekében. Ezt tartom talán a legfontosabbnak. Itt születtem, és úgy érzem, egyszer majd innen fo­gok eltávozni, ezt a várost szeretném megőrizni a gyermekeimnek. Fontos számomra, milyen munkát hagyok magam után, szeretném, ha látható lenne az igyekezetem, hogy nyugod­tan tudjak távozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom