Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-29 / 225. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. szeptember 29. | www.ujszo.com Szociális ösztöndíj középiskolásoknak A rászorulók az ösztöndíjat személyesen vehetik át havonta, az iskola által kijelölt napon (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Korábban a koronavírus-jár­­vány miatt kialakult gazdasági krízis, most pedig az ukrajnai háború következtében berob­bant energiaválság sok csalá­dot a szegénységi küszöb ha­tárára sodor(t), több helyen gondot okoz a gyerekek is­koláztatása. A rászorulóknak jól jöhet a maximum 53 euró­­nyi szociális ösztöndíj. A közoktatás az alapiskolától kezdve az egyetemig hivatalosan in­gyenes, ám a gyerekek iskoláztatása rengeteg kiadással jár. A szülőknek nemcsak a tanév elején kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hanem év köz­ben is rendszeresen pótolni kell a kü­lönböző taneszközöket, fizetni kell az esetleges szakköröket, különórá­kat, az ebédet, a középiskolások kö­zül pedig sokan kollégiumban lak­nak, vagyis esetükben számolni kell a szállással, az étkezéssel és az uta­zással összefüggő költségekkel is. Az állam a rossz szociális és anya­gi körülményekből adódó hátrányos helyzetet úgy próbálja némileg kom­penzálni, hogy a rászorulóknak szo­ciális ösztöndíjat nyújt. A középfokú oktatási intézmé­nyekben tanulók kétféle anyagi tá­mogatást kérhetnek: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyze­tűeknek adható szociális ösztön­díjat, illetve intézhetnek motiváci­ós támogatást. A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű ösz­­szegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. A mindenkori létminimum július 1-jétől változik. Jelenleg egy fel­nőtt személy esetében 234,42 euró, a közösen elbírált személy esetében 163,53 euró, eltartott gyermek ese­tében pedig 107,03 euró. Anyagi helyzet A vonatkozó jogszabály értelmé­ben rossz szociális helyzetben van az a tanuló, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól e címen segélyt kap. Anyagi szükséghelyzet­ről akkor beszélünk, ha az egy ház­tartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. Rendszerint a férj és a feleség, a szü­lők és a velük egy háztartásban élő kiskorú, illetve az a 25 évesnél fia­talabb gyermek számít egy háztar­tásban élő személynek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacso­nyabb a minimálbérnél. Hivatalosan nincs anyagi szük­séghelyzetben az a személy, akinek jövedelme ugyan kevesebb a létmi­nimumnál, de a vagyonával vagy a különböző igények érvényesítésével képes biztosítani alapvető életkörül­ményeit - azaz van olyan vagyona, amit értékesíteni tud, vagy jogosult valamilyen támogatásra, amelyből meg tud élni. Előfordulhat, hogy a család hiva­talosan nincs anyagi szükséghely­zetben, de előző évi összbevéte­lének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjá­ban érvényes létminimumot veszik figyelembe - ilyen esetben is jóvá­hagyhatják az ösztöndíjat. Ugyan­akkor a rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. Ebbe az átlagba a nem kötelező tantárgyak­ért kapott osztályzatokat nem szá­mítják be. Megtagadják az ösztöndí­jat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából - még akkor is, ha egyéb­ként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezenkívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósí­tását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény bel­ső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába. Havi összegek A szociális ösztöndíj havi összege a tanuló előmenetelétől függ, esze­rint a jogosultakat három csoportra oszthatjuk. A 2,5-3,5 átlagúak az el­tartott gyermekre kiszámított létmi­nimum 25%-ának, azaz 26,76 euró­­nak megfelelő ösztöndíjra számíthat­nak. A 2,0-2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyer­mekre számított létminimum 35%-a, vagyis 37,46 euró. A jó tanulóknak, tehát az 1,0-2,5 átlagúaknak az el­tartott gyermekre számított létmini­mum 50%-ának, azaz 53,52 eurónak megfelelő összeget folyósíthatnak. Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden is­kola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok al­só tagozatosai esetében, valamint ha fennáll a veszély, hogy valaki azon­nal elszórná a pénzt, az összeget va­lamelyik szülőnek adják oda. Ha az ösztöndíjat nem veszik át a megadott időpontban, postai úton is elküldhe­tik, ám ez esetben leszámitják belőle a postaköltséget. Motivációs ösztöndíj A szociális támogatáson kívül né­hány középiskolás diák motivációs ösztöndíjban és a produktív mun­káért járó jutalomban is részesülhet - rendszerint ez a duális képzésben résztvevőkre vonatkozik. Ezt a tá­mogatást az a természetes vagy jo­gi személy folyósíthatja, ahol vagy akinél a diák a tanulmányai befeje­zése után dolgozni szeretne. A mo­tivációs ösztöndíj összege legfeljebb a létminimum 65%-a lehet, miköz­ben figyelembe veszik az előmene­telt, valamint hogy az illető rend­szeresen jár-e iskolába. A produktív munkáért járó jutalom annak jár, aki a gyakorlati képzés során az elvárá­soknak megfelelő termékeket állít elő vagy szolgáltatásokat nyújt (például a pincérek, szakácsok stb. a gyakor­lati képzés során végzett munkáju­kért kaphatnak jutalmat). Ez esetben órabérről van szó, mely összege a minimális órabér 50-100 százaléka között mozog, ez munkaadónként változik. (sza) A szülő kapcsolattartási jogáról Elváltam. A bíróság több mint egy éve mondta ki a válást, és akkor sikerült megegyezni a lányunk elhelyezéséről és a kap­csolattartásról. A lányunk egyik héten velem van szerdán, aztán péntektől vasárnapig, a másik héten pedig szerdától péntekig. A volt nejem visszaköltözött a szülővárosába, ahol én albérletet intéztem, hogy a kijelölt napokon a lányommal lehessek, s ne legyen gond az iskolával se. Hirtelen, egy év után ezen akarnak változtatni. Az exfeleségem beadvánnyal for­dult a bírósághoz, azt javasolja, hogy csak kéthetente egyszer, hét­végén lehessen nálam a lányom. Azzal indokolja, hogy egy éve az ő véleményét nem kérték ki, de most már nagyobb, és a pszicho­lógus bevonásával akarják elérni, hogy kevesebbet találkozzunk. Az a gyanúm, hogy az exnejem ismét férjhez akar menni, s velem mini­malizálni akarják a kapcsolatot. Egy év után felülbírálhatják a ko­rábbi döntést? A gyermekétől külön élő szülő joga és kötelessége, hogy gyerme­kével kapcsolatot tartson fenn, ve­le rendszeresen érintkezzen - ez a kapcsolattartás joga. Mivel olvasónk esetében „élő” ügyről van szó, fon­tos megjegyezni, hogy ezen a helyen csupán a jogelmélet és a joggyakorlat vonatkozó alapelveiről, bírói gyakor­latáról írhatunk, ám a konkrét ügyet természetesen csakis a bíróság dönt­heti el. A kapcsolattartás célja, hogy az arra jogosult szülő a gyermek neve­lését, fejlődését folyamatosan figye­lemmel kísérje, azt tőle telhetőén se­gítse, a szülő és a gyermek, illetve a család közti kapcsolatot fenntartsa. A bíróságnak - úgy, mint a gyerme­kelhelyezés eldöntésekor - elsősor-IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ - VÁLASZOL (V%. ban a gyermek legjobb érdekeit kell szem előtt tartania (a családjogi tör­vény alapelveinek 5. cikke). Vitatha­tatlan, hogy a gyermek érdeke, hogy a nem közvetlenül gondozó szülőjé­vel minél többet lehessen együtt, és biztonságérzetet kell, hogy nyújtson neki a kapcsolattartás állandósága is. A kapcsolattartás megváltoztatása ezért általában akkor indokolt, ha azok a körülmények, amelyeken a bí­rósági döntés alapult, utóbb lényege­sen megváltoztak. Egy új házasság­­kötés, de még a lakhelyváltozás sem kell, hogy indokolja a kapcsolatte­remtés megváltoztatását, főleg olyan esetben nem, ha az eddigi kapcsolat­­tartás bevált, a gyermek megszokta, és a szülők ez idáig megegyeztek a láthatóságról. Az, hogy a bíróság nem hallgatta meg a gyermeket az elhelye­zés és a kapcsolattartás eldöntésekor, önmagában nem ok a kapcsolattartás megváltoztatására. A bíróság tudja, hogy a gyermek jogai közé tartozik az is, hogy meghallgassák, de mindig az adott konkrét esettel kapcsolatban mérlegeli - a gyermek korának figye­lembevételével - hogy szükséges-e a meghallgatás. A bírói gyakorlat sze­rint ahhoz, hogy a bíróság rövid időn (általában két éven) belül megvál­toztassa a kapcsolattartási döntését, rendkívül fontos változásnak kell tör­ténnie a gyermek és szülei életében. Gyermekpszichológus kinevezéséhez is komoly, bizonyítható ok szükséges. A tapasztalat az, hogy a gyermekpszi­chológusok általában nagyon jól vé­dik a gyermek érdekeit, de ha a szülő nincs erről meggyőződve, jogában áll ellenőrző pszichológiai szakértői véle­mény kidolgozását javasolni. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki gyerme­kének a másik szülővel való kapcso­lattartását indokolatlanul korlátozza és ellene hangolja. Ilyen esetben abból kiindulva, hogy az akadályozó szülő nem alkalmas a gyermek nevelésé­re, a bíróság meg is változtathatja a gyermekelhelyezésről szóló döntését. A támogatás intézése lépésről lépésre Az állami támogatást abban az iskolában koll igényelni, ahova a gyerek jár, ugyan­akkor nem mindegyik intéz­ményben van rá lehetőség. Csak azok a középiskolák fo­lyósíthatnak szociális ösztöndíjat, melyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prog­nosztikai Intézettel (ÚIPS). Amikor elkezdjük intézni a juttatást, első lépésként a tanároktól vagy az is­kola igazgatóságán meg kell érdek­lődni, szerződtek-e az említett in­tézménnyel, és lehet-e ösztöndíjat igényelni. Ha az adott iskolában igényelhe­tő az ösztöndíj, az intézmény igaz­gatóságán beszerezhetőek a szük­séges nyomtatványok. Miután ki­töltjük a kérvényt, le kell adni az iskolában. A kérvényhez mellékelni kell egy, a munkaügyi hivatal által ki­állított igazolást arról, hogy az igénylő családja részesül az anya­gi szükséghelyzetben lévőknek já­ró segélyben. Aki a hivataltól nem kap segélyt, annak csatolnia kell valamilyen dokumentumot a csa­lád előző évi bevételéről. Ezenkí­vül szükség van egy igazolásra az ugyanabban a háztartásban közö­sen elbírált személyek számáról. A családba beleszámítják a szülőket és a 15 évnél fiatalabb testvéreket, valamint azokat a 15 évnél idősebb testvéreket, akik középiskolában vagy főiskolán nappali tagozaton tanulnak. Eredeti iratokat és az is­kola igazgatója által hitelesített má­solatokat egyaránt elfogadnak. A nyomtatványon nem szabad elfelejteni kitölteni a „Kérvényező kötelezettsége és a tiszteletbeli nyi­latkozat” részt - gyakori hiba, hogy ezt sokan üresen hagyják. Az ösz­töndíjért folyamodó tanuló kötelezi magát, hogy ha a családjában olyan változás áll be, ami befolyásolhat­ja az ösztöndíj folyósítását - példá­ul valamelyik szülő munkát talál, vagy emelik a fizetését -, arról az iskolát tájékoztatni kell. A jogtala­nul folyósított pénzt utólag vissza kell fizetni. A szociális ösztöndíj jóváhagyá­sa nincs konkrét határidőhöz kötve, az egész tanév folyamán bármikor lehet kérni. Az állami támogatást annak a hónapnak az első napjától hagyják jóvá, amelyikben az igényt benyújtották. A féléves bizonyít­vány alapján a támogatás összegét és a jogosultságot felülbírálják, (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSA ■ JOGI HÁTTÉR, BÉRLETI DÍJ, A BÉRLETI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA VAGY MÓDOSÍTÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom