Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-29 / 225. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Jön a bércsökkentés? Elég sok száj fog lefelé görbülni, ha ez tényleg bekövetkezik KÁROLY ZSOLT ajon ki fogja fedezni azt az összeget, ami még hiányzik az iskolaügyből? A volt oktatásügyi miniszter jelezte, hogy 56,8 millió euróra van szükségük az iskoláknak az energiaárak növekedése miatt, és a kormány 72 millió euróval szeretné csökkenteni az egyetemek költségvetését. A pénzügyminisztérium 30 milliót már felszabadított. Honnan teremtik elő a többit? Jelenleg két olyan javaslatot kell megvizsgálnunk, amelyek bizonyos döntések következtében csúnyán kiüthetik a biztosítékot a tanároknál. Mivel az oktatásügyből hiányzó pénzeket valamiből fedezni kellene, miért ne lehetne ezt a tanárok béréből? Amennyiben a kormány kihirdeti az ún. veszélyhelyzetet, onnantól számítva nem lesz akadálya semminek, még annak sem, hogy a tanári bérekkel manipuláljanak a „fennmaradás” érdekében. Valahogy meg kell menteni a szlovák oktatásügyet, nem? Elég sok száj fog lefelé görbülni, ha ez bekövetkezik. Az úgynevezett gázszünet nem foglalja magába a távoktatást vagy az online oktatást, így vagy előrehozott szabadságra mennek a pedagógusok arra az X időre, vagy.... Fizetetlen szabadság, bérkompenzáció? Hasonló a helyzet a rövidített hetekkel kapcsolatban. Ha öt napból csupán négyen lesz tanítás, akkor a pedagógusoknak a kezükbe nyomják a 80%-os átmeneti szerződéseket? Végiggondolva nem is olyan merész gondolat, ha abból indulunk ki, hogy a kormány még semmilyen válasszal nem állt elő az ilyen kérdésekre. Amennyiben arra a pár hónapra netán ezzel a megoldással rukkol elő a vezetői gárda, akkor egész szép kis summát takaríthat meg magának a minisztérium. Úgy, ahogy Magyarországon, Szlovákiában is nyilvános adatnak számít a tanári fizetés, és bárki számára elérhetőek a táblázatok. Mivel elöregedő hivatásról beszélünk, így átlagban a bérek is magasabban vannak a ledolgozott évek és képesítések után. Sok kicsi sokra megy, azt mondják, tehát - ha csak rövid időre is, de megkurtítják a tanári béreket - akkor jelentős összeget visszafoghat a minisztérium arra az eshetőségre, hogy elkerüljék a totális csődöt. Természetesen egészen eddig a pillanatig jóhiszeműen bólogathattunk a tény felett, hogy a pedagógusok bércsökkentése számukra nem nagy érvágás, és ennek lehet „pozitívabb” kimenetele is. De mi lesz a szülőkkel? Ha az iskolát visszafogják négy napra, akkor az általános iskolások szülei is arra kényszerülnek, hogy valamilyen megoldást találjanak a gyermekek mellé. Nem mindenki fogja tudni megoldani a felügyeletet nagyszülővel vagy épp a munkahelyén. Minden bizonnyal nem csak a tanárok arcán fog lefelé görbülni a mosoly a kialakult helyzetet tükrözvén, bizony a szülőket is megviseli majd. Amikor már a nagyszülők nem érnek rá, a szabadságot sem szeretnénk elpazarolni, és már a keresztszülők is dolgozni fognak, akkor jönnek a bébiszitterek és a gyermekmegőrzők. Fő a nyugalom, számtalan pedagógus fogja felkínálni a lehetőséget gyermekmegőrzésre és alapvető okításra. A bérkiegészítés nekik is jó lesz, a szülők pedig jó helyen tudhatják majd gyermekeiket. Tehát az állami szféra spórol, a szülők meg majd reménykednek, hogy lesz kire hagyni a gyermekeiket, amíg ők dolgoznak. Lehet, hogy régen volt szénszünet, de két év Covid-mizéria után itt sokkal komolyabb problémák vannak. (Lubomír Kotrha) Forbes: Zuckerberg kiesett a tízből Amerikában senki sem veszített annyi pénzt az elmúlt egy évben, mint Mark Zuckerberg: egy év alatt megfelezte a vagyonát, így mér nincs a tíz leggazdagabb amerikai közt. A Facebookot és az Instagramot üzemeltető Méta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg 2015 óta először nem szerepel a tíz leggazdagabb amerikai listáján - számolt be a Forbes. A Facebook alapítója cége részvényeinek bezuhanása miatt 2021 szeptembere óta vagyona több mint felét - mintegy 76,8 milliárd dollárt - elvesztette, amivel az Egyesült Államok leggazdagabb embereit felsoroló Forbes 400-as listájának 3. helyéről a 11. helyre esett vissza. Zuckerberg szinte teljes vagyona Meta-részvényekben van, ezért több közelmúltbeli esemény is rosszul érintette: a befektetőket megijesztette az Apple tavalyi adatvédelmi irányelvfrissítése, amely megnehezítette a technológiai vállalatok számára a felhasználók követését az alkalmazásokon keresztül, ami hatással volt a Méta reklámeladásaira, emellett a fiatalok már többnyire a TikTokot választják a Facebook helyett, így a hirdetők is inkább oda vándorolnak. Zuckerbergnek 57,7 milliárdja azért így is marad, de ezzel a listán a Walmart-örökös Jim Walton, Michael Bloomberg volt New York-i polgármester és más tech-mogulok, például Steve Ballmer volt Microsoft-vezérigazgató, valamint Sergey Brin és Larry Page Google-alapítók mögé került. A szeptember 2-i részvényárfolyamokon alapuló lista első helyén Elon Musk szerepel, aki köszönhetően a szárnyaló Tesla-részvényeknek és a SpaceX új befektetőinek 251 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, ami épp százmilliárddal több, mint a második helyezett Amazon-alapító, Jeff Bezos vagyona. (24 hu) Befűtenek? FELEDY BOTOND hét az olasz választástól és az orosz sorozástól hangos, miközben halkan készülnek az annál fontosabb holnapi uniós energiaügyi miniszteri találkozóra Brüsszelben. Olaszország első ideológiában homogén kormánya jöhet. Az előző választáshoz képest 9%-kal kevesebben, az olaszok mindöszsze 64%-a ment el szavazni az esős vasárnapon. A valódi meglepetést nem a radikális jobboldali Giorgia Meloni győzelme okozta, hanem a saját jobbos koalícióján belüli arányok átalakulása. Meloni pártja (Fdl) ugyanis 26%-ot szerzett, többet a vártnál, míg Salvini Ligája alig 9%ot. A siker egyik receptje abban állt, hogy Meloni tíz éve, a párt alapítása óta ellenzékben van. Ezzel szinte az egyetlen komoly kipróbálatlan erő maradt. Berlusconi 8%-os pártja is csatlakozik a várhatóan három pártból álló koalícióhoz. A római hírek szerint nem kevés korábbi Berlusconi-ember juthat vezető poszthoz. Hogy mennyire lesz időtálló a koalíció? Salvini könnyen olyan helyzetben találhatja magát, hogy Meloni támadásával szerezheti csak vissza szavazóit. Az Fdl szimbóluma az a háromszínű lángnyelv, amelyet még a Mussolini-féle fasizmus bukása után alapított ideológiai örökös, az Olasz Szociális Mozgalom választott jelképéül. A legenda szerint ez szimbolizálta a Duce követőinek az örök lángot. A NATO-párti és oroszkritikus Meloni a GDP 150%-ban eladósodott országot átvéve azonban nem valószínű, hogy maga üzen hadat az Európai Uniónak, annál is inkább, mivel 200 milliárd eurós újjáépítési támogatást (RRF) kap Róma. Eközben igazi energiaderbi zajlik a fejünk fölött! A pénteken Brüszszelben összeülő huszonhét miniszter arról dönt, hogy milyen közös intézkedésre jogosítják fel az uniót a fűtési szezon kezdetén. A nagykereskedelmi ársapkáért mint megoldásért a hétvégén több főváros nyíltan kampányolt. Emellett a különleges adó bevezetése a másik uniós szintű lehetőség, amely részben a nem fosszilis alapú energiatermelésből származó extraprofit egy részét csatornázná vissza a lakossághoz. A bonyolult - és gázkrízissel nem számoló - európai energiapiaci szabályok miatt az árameladáson a víz-, nap- vagy éppen atomerőművek többletbevételt szerezhettek a gáz árának emelkedésével párhuzamosan, ahogy a fosszilis kitermelők is. Izgalmas lesz, hogy a tagállamok hagyják-e bevezetni az extraadót. A vita természetesen jogi síkon zajlik: az adópártiak és a Bizottság szerint erre az EU mandátummal rendelkezik a krízisek kezelését lehetővé tévő szerződési kitétel szerint, míg a kritikusok, köztük Magyarország szerint ez egyhangúságot követelő adójogi intézkedés. Ütközet tehát pénteken. forgalmas honlapján. A méltatásból kiderül, hogy a kitüntetésre Kirill Moszkva és egész Rusz pátriárkája találta méltónak a magyar politikust, megemlékezve, elismerve „a Budapest-magyarországi Egyházmegye részére nyújtott segítségét”. A segítség természetét nem részletezte a szöveg, de Semjén és a magyar kormány nemcsak a magyarországi egyházmegyének, hanem magának Kirill pátriárkának tett nagy szívességet, amikor májusban a hatodik európai uniós szankciócsomag vétójával fenyegetett, ha a csomagból nem veszik ki a Vlagyimir Putyin politikáját kiszolgáló, az Ukrajna invázióját következetesen támogató Kirill moszkvai pátriárkára kimondott büntetőintézkedéseket. (telex) A tiszta környezet alapvető emberi jog Az Európa Tanács az emberi jogokról és a környezet védelméről szóló ajánlásában felszólította tagállamait, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2021. októberi határozatával összhangban fontolják meg a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog nemzeti szintű elismerését alapvető emberi jogként. A strasbourgi székhelyű ET szerint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés okozta kihívások kezelésére irányuló intézkedések elengedhetetlenek az emberi jogok jobb érvényesítéséhez. (MTI) FIGYELŐ 84 milliós lett Németország Az Európai Unió legnépesebb tagállamában először lépte át a 84 milliós határt a lakosság száma. A Destatis adatai szerint az idei — első fél év végén, június 30-án 84,079 millióan éltek az országban, 842 ezerrel - 1 százalékkal - többen, mint egy évvel korábban. Hasonló nagyságrendű növekedést csak kétszer regisztráltak az ország 1990-es újraegyesítése óta; 1992-ben 700 ezerrel nőtt a lakosság száma, főleg a volt Jugoszlávia területén dúló háborúk miatt indult menekülthullám miatt, 2015-ben pedig 978 ezerrel, a Szíriából és térségéből indult menekülthullám következtében. Az idei növekedés is elsősorban az orosz támadás miatt Ukrajnából kiindult migrációnak tulajdonítható, mintegy 750 ezer ukrán bevándorlót regisztráltak. (MTI) Kirill pátriárka kitüntette Semjónt Kirill moszkvai pátriárka a Dicsőség- és Becsületrend II. fokozatával tüntette ki Semjén Zsoltot, a kitüntetést Hilarion Budapest-magyarországi metropolita adta át a miniszterelnök-helyettesnek. Az átadó két héttel ezelőtt történt, de mivel a magyar kormány nem verte nagy dobra az elismerést, így arra csak most bukkant rá a hvg.hu a Magyar Ortodox Egyházmegye kevéssé