Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-27 / 223. szám
2 I KÖZÉLET 2022. szeptember 27. | www.ujszo.com Benes-dekrétumok: újra veszített a földalap A bíróság újabban a D4/R7 körgyűrű-autópálya alatti telkek kapcsán döntött úgy, hogy ezeket nem lehet a BeneS-dekrétumokra hivatkozva bevégezni (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Egy újabb esetben döntött úgy az elsőfokú bíróság, hogy a Benei-dekrótumok alapján nem végezhető be a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti földterületek konfiskáeiója. Ezúttal az állam Dunahidas egykori német lakosainak földterületeit akarta megszerezni, de a bíróság az örökösök javára döntött. Ahogy arról már többször beszámoltunk, az állam a Benes-dekrétumokra hivatkozva akarja bevégezni a pozsonyi D4/R7 körgyűrű-autópálya alatti értékes földterületek elkobzását. A Szlovák Földalap (SPF) néhány éve, egy anonim bejelentés alapján, több pert is indított a kérdéses ingatlanok állami tulajdonba vételére. A bíróság előtt azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kérdéses telkeket a második világháború utáni években Edvard Benes csehszlovák elnöknek a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dekrétumai alapján konfiskátumnak, azaz elkobzott tulajdonnak kell tekinteni. A tárgyalásokon például a kitelepítésre kiszemelt személyek korabeli listájával is érveltek. Elsőfokú döntés A földalap az egyik ilyen perben két egykori dunahidasi (Most pri Bratislave), német nemzetiségű lakos, Stefan Pfuntner és Maria Putz ingatlanjairól akarta bizonyítani, hogy már a negyvenes években megfosztották őket a mezőgazdasági ingatlanjaiktól, amelyek az alap szerint így ma a szlovák államot illetik meg. A második világháború után, 1946-ban a németek kollektív bűnösségének elve értelmében ugyan kiadtak Stefan Pfuntner és Maria Putz névre szóló konfiskációs határozatot, de a dokumentumon a személyek nevén kívül semmilyen más azonosításra alkalmas adat, például lakcím, vagy születési dátum nem szerepel. A határozatba még azt sem foglalták bele, hogy mely ingatlanok elkobzásáról van szó. Tomás Plank, az érintett magánszemélyek örököseinek védelmét ellátó ügyvéd lapunknak elmondta, a bíróság előtt azzal érveltek, hogy ezen adatok hiányában nem lehet egyértelműen megállapítani, melyik Stefan Pfuntnerről és Maria Putzról van szó, hiszen ez a két vezetéknév az adott településen nagyon gyakori volt. Számos példa van arra, hogy egy faluban azonos kereszt- és vezetéknévvel rendelkező személyek éltek. A Pozsonyi II. Járásbíróság bírája elismerte Plankék érvelését, kimondta, nem lehet kétségeket kizáróan megállapítani, hogy a határozatot erre a két konkrét személyre adták ki. A földalapnak, vagyis az államnak az eljárási költségeket is ki kell fizetnie. Plank elmondta, valójában viszonylag kicsi földterületekről van szó, amelyek értéke néhány ezer euró. „A klienseim számára azonban ez inkább elvi kérdés” - tette hozzá. Az ügyvéd azonban rámutatott, a jelenlegi döntés elsőfokú, a földalapnak joga van fellebbezni. Plank szerint ez jelentősen elnyújthatja a jogerős döntés megszületését, mivel a fellebbviteli bíróság nagyon lassan dönt, akár 2-3 évig is tárgyalhatnak egy-egy ügyet. Arra is rámutatott, két másik, nagyon hasonló esetben, ahol a földalap szintén csak az egykor magyar vagy német személyek nevével próbálta bizonyítani, hogy konfiskált tulajdonról van szó, már jogerős döntés született arról, így nem lehet bevégezni a földelkobzást. Plank szerint ezért felmerül a kérdés, hogy a földalap elindítja-e Pfuntner és Putz ügyében a fellebbezést, ha az előző esetekben sem jártak sikerrel. Az ügyben megkerestük az állami intézményt, amelynek a sajtóosztálya egyelőre annyit válaszolt, jelenleg mérlegelik, hogy élnek-e a fellebbezés lehetőségével. A telkek története A kérdéses földterületek a negyvenes évek, vagyis a konfiskációs határozat kiadása óta egyfajta bizonytalanságban lebegtek, hiszen az elkobzási eljárás lényegében nem tudott szabályszerűen végbemenni. Az állam tulajdonjogát soha nem jegyezték be. Az 1949-ben elindult kollektivizáció után pedig egyszerűen nem foglalkoztak a tulajdonviszonyokkal. Az ezt követő évtizedekben ezeket a mezőgazdasági ingatlanokat a helyi termelőszövetkezet használta, hiszen más, a szövetkezet kezelésében lévő földterületek közé ékelődtek be. Ez a bizonytalan állapot egészen addig fennállt, míg a közelmúltban el nem kezdték építeni a fővárost elkerülő körgyűrűt, ekkor ugyanis az állam elkezdte kideríteni, kik az egyes ingatlanok valódi tulajdonosai. Ezt az ingatlanrendezési folyamatot, ami 2008 és 2015 között zajlott, nevezik ROEP-eljárásnak. A bizottságban, amely a tulajdonviszonyokat vizsgálta, a földalap is képviseltette magát, de ekkor az állami intézmény megbízottjai nem jelezték, hogy Pfuntner és Putz földterületeit egykor esetleg elkobozták volna. A két magánszemélyt el is ismerték a kérdéses ingatlanok tulajdonosainak. Pfuntner és Putz azóta azonban már elhunyt, az utódaik, akik jelenleg Ausztriában élnek, rendes hagyatéki eljárás során 3-4 évvel ezelőtt megörökölték a földterületeket. 2020- ban azonban a földalap pert indított, mert mint akkor állították, egy névtelen bejelentést kaptak arról, hogy a ROEP-eljárás során egykor elkobzott ingatlanokat is visszaadtak a Benes-dekrétumok előtti tulajdonosoknak. Az állami intézmény ekkor addig kutakodott a levéltárakban, amíg Stefan Pfuntner és Maria Putz névre meg nem találták az előbb említett konfiskációs határozatot. A bíróság azonban néhány hete első fokon kimondta, ez nem elég a földelkobzás bevégzéséhez. Szerdán dönthetnek a parlamentben Matoviő sorsáról Úgy tűnik, nem sikerül összegyűjteni Igor Matoviő leváltásához a szükséges 76 szavazatot (TASR-felvétel) BUHÁR ANNA Igor Matoviö (OLaNO) pénzügyminiszter visszahívásáról a napokban dönt a parlament, a bizalmatlansági indítványt az SaS ás a Hlas képviselői nyújtották bo, az ellenzéki pártok közül a Smer is támogatja a kezdeményezést. A parlamenti matematika alapján szoros eredmény ígérkezik, Matoviöot egykori kollégái menthetik meg. Pozsony. A ma folytatódó parlamenti ülésen több fontos javaslatról szavaznak a képviselők, a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusának módosításáról eredetileg múlt héten csütörtökön kellett volna szavazni, de a Sme rodina blokkolta az ülést, így végül ma kerülhet napirendre a vitatott paragrafusról szóló törvényjavaslat. Az energiaválság enyhítését célzó intézkedésekről, valamint az egészségügyi dolgozók béremelését szorgalmazó tervezetről második olvasatban délután tárgyalnak a képviselők. Szerdán tárgyalják A jelenlegi ülésre összesen közel 140 javaslatot nyújtottak be, ezek megtárgyalását azonban ideiglenesen felfüggesztik, szerdán ugyanis a Matovic visszahívásáról szóló indítványt vitatják meg a törvényhozók. Az SaS képviselői pénteken közölték, összegyűjtötték a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges szavazatokat. A liberális párt 21 képviselőjén kívül a Hlas 9 politikusa, valamint a független Miroslav Kollár és TomáS Valááek is aláírta a Matoviö leváltására irányuló dokumentumot. A házszabály értelmében Boris Kollárnak (Sme rodina), a parlament elnökének a rendkívüli ülést 7 napon belül kell összehívnia. Az SaS hétfőn a közösségi oldalon jelentette be, szerdán 2 órára tűzték ki a miniszter leváltásáról szóló ülést, ami nem sokkal később megjelent a parlament hivatalos oldalán is. Ficón nem múlik Matoviő jövője a pénzügyminiszteri székben még soha nem volt ennyire bizonytalan - az SaS és a Hlas mellett már a Smer is készen áll megszavazni a bizalmatlansági indítványt. Robert Fico (Smer) korábban ellenezte a kezdeményezést, mondván, ha Matovic távozik a kabinetből, Richard Sulik (SaS) és csapata visszatér a kormányba. A párt közösségi oldalán olvasható állásfoglalásában ismét leszögezte: a Smer az előrehozott választásért harcol, nem kívánja az SaS visszatérését, amely ugyanolyan felelősséggel tartozik a tragikus fejleményekért Szlovákiában, mint a koalíció. Hangsúlyozzák, Matovic viszszahívása önmagában nem megoldás. „Nem lesz olcsóbb a kenyér, és nem változik az Eduard Heger miniszterelnök által képviselt kormánymizéria sem” - írják, majd a bejegyzés végén megerősítik, a párt mind a 27 szavazatával támogatja a bizalmatlansági indítványt. „Maga a leváltás csak egy gusztustalan színház lesz a parlamentben, hasznos végkimenetel nélkül” - zárják. Szoros eredmény Egy kormánytag leváltásához legalább 76 szavazatra van szükség, ha az ESNS 7, valamint a Republika 5 képviselője csatlakozik is a liberálisok kezdeményezéséhez, akkor is legfeljebb 73 szavazatot tudnak összegyűjteni, a maradék hárommal a független képviselőknek kellene beszállniuk. Tomás Taraba, aki az ESNS listáján került be a parlamentbe, s a hozzá közel álló 3 képviselő jelezte, megtartják Matoviöot. Taraba múlt héten kijelentette, ragaszkodik hozzá, hogy az SaS megszavazza a választási időszak lerövidítéséhez szükséges törvényjavaslatot. „Nem fogok arra szavazni, hogy Sulik visszatérjen a kormányba. Ez az egyértelmű álláspontom, amit a nyáron mondtam, és ezen nem változtatok” - mondta. Taraba már többször a koalícióval összhangban szavazott, s az is felmerült, ő lehet a parlament alelnöke, a hétvége folyamán azonban bejelentette, nem indul a funkcióért. A maradék független képviselők közül hárman az OEaNO színeiben szereztek mandátumot - Katarina Hatráková, Ján Miőovsky és Martin Cepcek feltehetően megtartják korábbi pártfőnöküket. Az Aktuality.sk hírportál szerint Miőovsky és Cepöek nem ért egyet Matoviő leváltásával, Hatráková pedig óvatosabban fogalmazott ugyan, de fontosnak tartja az előrehozott választás elkerülését. Slavéna Vorobelová, aki póttagként, Marian Kotleba (ESNS) jogerős elítélése után került a parlamentbe, szintén nem árulta el, miként jár el, de korábban már több koalíciós javaslatot is megszavazott. Hatráková és Vorobelová támogatásával is azonban mindössze 75 szavazattal rendelkezik az ellenzék, így nincs kizárva, hogy Matoviö menesztése egy vokson múlik majd. Milan Krajniak (Sme rodina) és Veronika Remisová (Za l’udí) a tegnapi sajtótájékoztatón megerősítették, kiállnak Matoviő mellett, s nem támogatják a miniszter leváltását. Matoviö megy, Sulik jön? Matoviö a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vasárnapi vitamüsorában azt mondta, továbbra is érvényes, ha távoznia kell a kormányból, az SaS visszatérhet a koalícióba. „Bármilyenek is, a képviselők egy része még mindig demokratikus és nem fognak segíteni a maffiának megdönteni a kormányt a legnagyobb válságok idején” - jelentette ki az OEaNO elnöke, majd egyúttal bírálta Sulíkot, aki állítása szerint megállapodást kötött a Hlas politikusaival, s a leváltásáért cserébe az SaS támogatni fogja az előrehozott választást. Erik Tomás, a Hlas alelnöke tagadta, hogy alkut kötöttek volna. A liberális párt főnöke jelezte, Matoviö távozása után hajlandóak tárgyalni a négyes koalícióról. „Matoviő leváltása esetén készen állunk tárgyalni az új koalíciós szerződésről, ahogy azt írtuk július 6-án, a kormányfőnek küldött levélben” - nyilatkozta a DenníkN-nek.
