Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-26 / 222. szám
iffi GYOGYHIREK EGESZSEG ■ 2022. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Nem csak a géneken múlik... Van, akit már a húszas éveiben, és van, akit csak ötvenéves kora körül, de az őszülés előbb-utóbb mindenkit utolér. Tanulmányok szerint az őszülésnek inkább genetikai, nem pedig környezeti okai vannak. Egész életben hasznos a zöldség- és gyümölcsfogyasztás A zért van néhány életmódbeli tényező is, amivel befolyásolni tudjuk a folyamatot. A helytelen táplálkozás, a stressz, a dohányzás kihathat a hajunkra is, illetve bizonyos betegségek kísérő tünete is lehet a haj őszülése. Az őszülés egy kompléx folyamat, a hajszál színe mellett a haj minősége is megváltozik. Szervezetünkben az úgynevezett melanocitasejtek termelik a pigmenteket, vagyis összefoglaló nevén a melanint, A hajtüszőben található melanintartalomtól függően lehet világosabb vagy sötétebb a hajszínünk, mely genetikailag meghatározott. Az őszülés folyamatában nem a hajszál válik egyre világosabbá, hanem a korábbi, magasabb pigmenttartalmú hajszálak fokozatosan kihullanak, és az újonnan kinövő hajszálak festékanyag-tartalma egyre alacsonyabb. Szélsőséges esetekben már egészen fiatalon, a húszas évei elején is őszülhet valaki, míg mások csak az ötvenes vagy a hatvanas éveikben kezdenek deresedni. A legjellemzőbb mégis az, hogy a harmincas éveink végén, a negyvenes éveink elején kezdődik az őszülés. A légszennyezés is okozhatja Bár az őszülést főleg a gének határozzák meg, egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az egyik a dohányzás, melyről több kutatás is bebizonyította, hogy előbbre hozhatja, illetve felgyorsíthatja az őszülést. A dohányzás hatására ugyanis a szervezetben keletkező szabad gyökök pusztítják a melanocitasejteket. Az őszülésnek a légszennyezés sem tesz jót: minél rosszabb levegőjű helyen élünk, annál valószínűbb, hogy hamarabb érkeznek a fehér hajszálak A stressz hatására is termelődő szabad gyökök szintén károsítják a melanocitasejteket. Ám csupán városi legenda, hogy valaki egyetlen éjszaka alatt megőszüljön nagy stressz hatására, mivel a stressz jellemzően inkább lassan, folyamatosan hat az őszülésre. Emellett kismértékben, de a táplálkozás is befolyásolhatja az őszülést. Vitaminok, ásványi anyagok nélkülözhetedenek a hajunkat felépítő pigmentsejtek termeléséhez. Többek között ilyenek a cink, a folsav, a B5-, B6-, B10-, B12-vitaminok. Elsősorban a B12-vitamin hiánya árthat, ami főként húsokban, halakban, tojásban és tejtermékekben található. Vegánok esetében az élesztő, az élesztőpehely és a táplálékkiegészítők jelenthetnek megoldást. Előfordulhat, hogy vérszegénység, esedeg bizonyos pajzsmirigyvagy autoimmun betegségek, felszívódási zavarok kialakulását jelzi. Kemoterápiás kezelést vagy igen magas lázas állapotot követően is látjuk az ősz hajszálak megjelenését. (doktorgo) Sokaknak úgy tűnhet, hogy elcsépelt a figyelmeztetés, hogy lehetőség szerint naponta együnk zöldséget és gyümölcsöt, mert hasznos a szervezetnek. Ám ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Sajnos még mindig nem tudatosult mindenkiben ennek az egyre több tudományos kutatás által bizonyított ténynek a fontossága. A Circulation folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amely elsőként mutatott rá, hogy a zöldségek és gyümölcsök rendszeres napi fogyasztása nem csupán rövid távon, hanem egész életen át tartó előnyökkel jár. Fontos megjegyezni: a kutatók rámutatnak, hogy bizonyos mennyiséget naponta meg kell enni az egészség megőrzéséhez, amely aztán hoszszabb életet eredményezhet. Konkrétan az a jó - ajánlják ha naponta két adag gyümölcsöt és három adag zöldséget eszünk. A következtetések Számos tanulmány adatainak, közel kétmillió észak- és dél-amerikai, európai, ázsiai és ausztráliai személy részletes táplálkozási szokásainak több évtizedig tartó elemzésével és az elhalálozások ismeretében jutottak végkövetkeztetéseikhez. Meg kell jegyezni, hogy a kutatás indulásakor a résztvevők közül senki sem volt szív- és érrendszeri beteg, daganatos beteg vagy cukorbeteg. Mint kiderült, a többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztók között alacsonyabb volt az elhalálozási arány. Kivételt a keményítőtartalmú zöldségek - például a borsó és a kukorica - képeztek. A burgonya- és gyümölcsléfogyasztás nem függött össze a teljes és az ok-specifikus elhalálozással. Akik napi két adag gyümölcsöt és három adag zöldséget ettek, és különféle betegségekben szenvedtek (például rákban, sztrókban, légúti betegségben), eltérő arányban, de jelentősen alacsonyabb volt a halálozási kockázat mint azoknál, akik nem ettek ennyi gyümölcsöt és zöldséget. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az ajánlón napi mennyiségnél több zöldség és gyümölcs elfogyasztása lényegében nem csökkentette tovább a halálozási kockázatot. Dong D. Wang epidemiológus és táplálkozási szakértő, a tanulmány vezetője szerint azt is megállapították, hogy „nem minden zöldség és gyümölcs egyformán előnyös, pedig a jelenlegi étrendi ajánlások általában minden gyümölcs- és zöldségfajtára így utalnak, beleértve a keményítőtartalmú zöldségeket, gyümölcsleveket és a burgonyát is”. A sok bétakarotint és C-vitamint tartalmazó zöldségek (például a sárgarépa, a spenót, a saláta és a kelkáposzta) és gyümölcsök (citrusfélék, bogyós gyümölcsök) viszont kifejezetten előnyöseknek bizonyultak. Egyre többen táplálkoznak rosszul Jól hangzik, hogy naponta kétszer együnk gyümölcsöt, háromszor pedig zöldséget. Csakhogy a valóságban ez messze nincs mindig így. A rohanó életmódot folytatók nem hogy zöldséget és gyümölcsöt nem esznek, hanem már azt sem tartják szem előtt, hogy naponta ötször kellene enniük, persze keveset. Míg óvodáskorunkban tényleg naponta ötször ettünk, és sohasem túl sokat, ráadásul eleget mozogtunk, addig felnőttként különféle okokra hivatkozva egyre ritkábban tartjuk magunkat az említett szabályhoz. Az emberek nagy része rendszertelenül eszik, napközben a nagy rohanásban néha bekap egyegy falatot. Máskor viszont egyszerre túl sokat eszik, s nem éppen egészséges ételt. Legyen mindenki számára elérhető A szegénységben élőknek, akiknek száma világszerte napról napra gyarapszik, egyszerűen nincs esélyük arra, hogy a tudósok által javasolt mennyiségű, minőségű ételekhez jussanak, beleértve a zöldséget és a gyümölcsöt is. Ez ugyanis nagymértékben a pénz kérdése. Pedig milyen jó lenne, ha az egészséges táplálkozás mindenki számára elérhető lenne, és a Földön egyetlen embernek sem kellene azon gondolkodnia, hogy mit engedhet meg magának. Összeállította: Csibrányi Zoltán ERPEMES MINÉL HAMARABB ORVOSHOZ FORDULNI, HA EGYÉB TÜNETEK IS KÍSÉRIK, PÉLDÁUL LÁZ, FÁJDALOM, SZÉDÜLÉS VAGY LÉGSZOMJ Erre a betegségre utalhat a csuklás Számos dolog kiválthatja a csuklást, ezek közül jó néhány teljesen hétköznapi: például köhögés, félrenyelés, nevetés, levegő nyelése, ha túl gyorsan eszünk vagy iszunk, de az intenzív érzelmek, így a félelem, az izgatottság, az öröm is. Az esetek legnagyobb részében a csuklás teljesen ártalmatlan (bár időnként kellemeden, fájdalmas, vagy éppen kínos lehet), és rövid időn belül mindenféle beavatkozás nélkül elmúlik. Néhány esetben azonban a csuklás súlyosabb betegségekre is utalhat, lássunk ezek közül néhányat! A csuklást az is kiválthatja, hogy valami irritálja a rekeszizmot, vagy az agyból a hasig húzódó, úgynevezett bolygóideget. A krónikus csuklás több mint 48 óráig tart, de előfordulhat az is, hogy valaki több mint egy hónapig folyamatosan csuklik. Azonban már a 12 órán át tartó csuklás is elegendő indok lehet arra, hogy felkeressük az orvosunkat. Szintén érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, ha a csuklást egyéb tünetek is kísérik, például láz, fájdalom, szédülés vagy légszomj. A csuklás tulajdonképpen a rekeszizom görcsös, akaratlan összehúzódása. Az állandó csuklás egyik okozója lehet a refluxbetegség, mert az azzal kapcsolatba hozható puffadás és a túl téli gyomor egyaránt irritálhatják a rekeszizmot. A betegség kezelése (akár gyógyszerekkel, akár az életmód megváltoztatásával) általában a csuklást is elmulasztja. A bolygóideg sérülése, irritációja is csukláshoz vezethet. Ez lehet ideiglenes, például mandulagyulladás vagy egyéb ok miatt, de állandósult is, ez utóbbi visszavezethető balesetekre vagy daganatra is. Meglepő módon, a csuklás igen súlyos betegségekre is utalhat, például sztrókra vagy veseelégtelenségre. Az előbbinél még az orvosok sem tudnak megfelelő magyarázatot adni, de a csuklás gyakori tünet lehet azoknál a sztrókos eseteknél, melyek az agy hátsó részét érintik. Ezt olyan tünetek is kísérhetik, mint a mellkasi fájdalom, a zsibbadás vagy a látászavarok, de a csuklás önmagában is igen fájdalmas lehet. Csökkent veseműködés esetében a vese nem tudja megfelelően ellátni a feladatait, így a toxinok, salakanyagok lassan felgyűlhetnek a szervezetünkben, és ez is irritálhatja a bolygóideget és a rekeszizmot. Megfigyelték, hogy ha a csuklás mellé izomgörcsök, izomrángások, fokozott szomjúság vagy a bőr sápadtsága társul, akkor nagyon valószínű a vese károsodása. Rendkívül ritkán a csuklás az agy daganatos betegségére is utalhat. Egy Chris Sands nevű brit férfi több mint két évig küzdött krónikus csuklással, míg végre kiderült, hogy egy daganat növekedett az agyában, a bolygóideg eredőjénél. A daganat műtéti eltávolítása után a férfi csuklása jelentős mértékben csökkent, majd meg is szűnt. (hazipatika)