Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-22 / 219. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A szakadék szélén KÁROLY ZSOLT Energiaválság, tanárhiány, lemondott oktatásügyi miniszter, bezárásra készülő egyetemek, távoktatási tervek általános és középszinten. Közelít a katasztrófa? Van még gyógymód a szlovák oktatási rendszer megmentésére, vagy itt a vég? A karanténhelyzeten túl is várhat ránk a távoktatás, hisz alap- és középiskolákban már arról beszélnek, hogyan fogják megoldani az emelkedő energiaárakat. A miniszterelnök ugyan azt mondta, hogy nem kell tartanunk a bezárástól, és a húsz fokot is szavatolják a tantermekben, de ez nem jelent garanciát arra, hogy ezt az ígéretet sikerül is betartani. Az ember természetéből fakadóan képes bármit megígérni, az ígéretek valóra váltása azonban már más kérdés. Mi lesz a gyerekekkel? Tanárként nagyon nehéz megmondani, melyik korcsoport az, amelyik a legkisebb áldozata a távoktatásnak. Az alsósoknál kimaradtak az írás- és olvasásórák, a számolási készségek sem fejlődtek kellőképpen, a nyelvekről ne is beszéljünk! A felsőbb évfolyamok ellustultak, megszokták, hogy nem úgy kell teljesíteni az órákon, ahogy korábban elvárták. Az érettségizni és szakvizsgázni készülők megkapták a bizonyítványukat, teljesítés nélkül. A felsőoktatásban pedig uralkodó lett az online oktatás, ahol így szintén könnyebb volt egy-egy vizsgán átlépni, mint azelőtt. Minden helyzetben vannak kivételek, viszont tudni kell azt is, hogy nem minden családban tudott a szülő leülni a gyereke mellé és pedagógiai asszisztensi szerepet vállalva kiegészíteni a távoktatást a Covid-éra alatt. A hivatásukat betöltő tanárok jelenleg is foggal-körömmel próbálják meg pótolni az elmúlt időszakban felhalmozódott elmaradásokat. Hogy ki a hibás? Nos, itt most nem fogunk vádaskodni. A betegség terjedése megkövetelte azt, hogy így próbáljuk meg kihozni a legjobbat a helyzetből. Viszont semmit sem tanultunk belőle? A Covid szétmarcangolta az oktatásügyet és az egészségügyet is. Nyakunkon a válság, és nem lehet mást olvasni, csak azt, hogy az egészségügy és a kórházak nem tudnak megfelelő ellátást nyújtani, az iskolák pedig, ha nem is teljesen, de télre talán bezárnak. Ehhez kapcsolódik az anyagi források megrövidítése a felsőoktatásban, melynek a következménye az lehet, hogy novembertől az egyetemi hallgatók kétségek között fogják kapkodni a fejüket, mert az intézmények nem fogják tudni ellátni feladatukat. Mindennek megvan az ára, főként a háborúnak. A szomszédban dúló fegyveres konfliktus anyagilag kellően megviselte Szlovákiát. Az oktatásban épphogy csak lélegző kisiskolák küzdenek a túlélésért - ilyen körülmények között mosolyogva tanítsanak a pedagógusok?! A legtöbb forrást elzárjuk itthon, mert kell másra, és nem tudjuk fenntartani azt, ami a legfontosabb. A jövő generációjának az oktatása és az emberek egészségügyi ellátása végveszélyben. Nem látjuk, hogy sokkal nehezebben tanulnak meg a gyermekek írni, olvasni és számolni. Egyre nehezebb rendesen kitanulni a szakmákat. Hónapok és évek esnek ki a diákévekből. A tananyag évről évre kevesebb, mivel a tanárok kénytelenek az aktuális szintre csökkenteni azt és visszafelé haladni. Ha úgy gondoljuk, hogy az energiaválság alatt a legjobb megoldás bezárni az iskolák kapuit télen, akkor tévedünk. Az online oktatás nem vált be, csak a túlélést segítette. Előrelépésre lenne szükség, és nem helyben toporzékolásra. Mi lesz, ha továbbra is csupán a túlélésre játszunk? Vagy begyógyul néhány seb, vagy a rendszer összeomlik. A világ reagált Putyin bejelentésére Éppen a béke világnapján jelentette be az oroez erők részleges mozgósítását Vlagyimir Putyin orosz elnök. A tegnapi napra az ENSZ 2002 óta az egész világra erőszakmentességet ás általános tűzszünetet hirdet. A világ vezetői máris reagáltak Putyin döntésére. „A színlelt népszavazások és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jelei. Az USA soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az annektált ukrán területekre” - mondta Bridget Brink, az USA ukrajnai nagykövete. Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere szerint Putyin bejelentése annak beismerése, hogy ukrajnai terve kudarcot vall. Hozzátette: Putyin és védelmi minisztere „több tízezer rosszul felszerelt, rosszul vezetett” katonát küldött a halálba. A részleges katonai mozgósítás Oroszországban újabb rossz lépés az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban - jelentette ki a német alkancellár. Robert Habeck hangsúlyozta: Putyin döntése „újabb rossz és téves lépés”, amely tovább súlyosbítja a nemzetközi jog előírásait sértő támadó háborút. A kormány megtárgyalja, milyen választ adjon Moszkva lépésére, „az azonban egyértelmű, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben” - mondta az alkancellár. A részleges mozgósítás újabb kísérlet az Oroszország által indított ukrajnai háború további eszkalálására, és újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország az egyedüli agresszor. Szükség van az Ukrajnának nyújtott segítségre, és ezt a saját érdekünkben továbbra is folytatnunk kell - szögezte le Petr Fiala cseh kormányfő. Kína párbeszédre szólítja fel az ukrajnai háborúban szemben álló feleket, és arra kéri őket: találják meg a módját minden érintett biztonsági aggodalmainak eloszlatására - mondta el Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő. Hozzátette: Peking tiszteletben tartja minden ország területi integritását, .Ukrajnát is beleértve. Vang Oroszországra utalva megjegyezte: fontos az is, hogy figyeljünk az országok jogos aggodalmaira. (MTI, Tx, ú) Pénz? Ha nincs, akkor jog FELEDY BOTOND Hogy miért úgy vitatkozunk az unióban, ahogy ez most látszik Brüsszel és Budapest viszonyában, annak történelmi okai vannak. Mégpedig nem is nagyon bonyolultak, viszont fontos megérteni ahhoz, hogy mit lehet számonkérni a folyamaton, és mit keresünk hiába. Az Európai Közösségek megalakulásakor világos volt, hogy ez egy rechtsgemeinschaft, vagyis jogi közösség. A háború után a közösséget - a tagállamok kormányait és polgárait - az egyezségek, később az uniós szerződések fogták, illetve fogják össze. Ezek egy elég bonyolult nemzetközi szervezetet hoztak létre, amelyet ma EÜ-ként ismerünk. Ez a közösség sose adott sok pénzt a közösbe az otthoni forrásokhoz képest. Egy átlagos szövetségi-föderatív struktúrában, mint amilyen az USA, Németország vagy éppen Ausztria, az újraosztás mértéke az alkotó államok és a szövetségi szint között valahol 30% körül kezdődik és annak duplájáig is felszaladhat. Ehhez képest az Európai Unió a tagjai nemzeti összjövedelmének (GNI) 1-2 százaléka közti összeget szed be, úgy is mondhatjuk, hogy a feladatához képest a költségvetése elhanyagolható. Mindez amellett is igaz, hogy a nettó haszonélvező országok számára - tehát akiknek kevesebbet kell befizetniük, mint amennyit végül megkapnak támogatások formájában - ez a bevétel is rengeteget számít a költségvetésük stabilitásában. Ha tehát a közös szervet, az uniót, pénzzel nem látják el a feladataihoz a tagállamok, maradt a jog. A szabályozás útján tud létezni az, amit a közösség akar. Ennek a korlátja az, hogy alapvetően gazdasági unióként alakult meg az európai közösség, és nem politikai eszköztár mentén. Tehát a mai napig a legtöbb intézkedés, amelyről vitatkozunk, azok jogi viták. Gondoljunk csak vissza: jogállamisági eljárás, belső piaci támogatások engedélyezése vagy tiltása, a bíróság hatásköre és ehhez hasonló kérdések hozzák legtöbbször lázba a kritikusokat és támogatókat egyaránt. A jelenleg folyó viták nagy része épp ezért végül jogvita formáját ölti, jogi megoldásokkal. Magyarország jogszabályokat módosít, hogy megfeleljen a jogállamisági elvárásoknak; az újjáépítési támogatások (RRF) alapvetően szabályozási célokhoz kötöttek az összes tagállamban (az olasz közbeszerzéstől a kritikus infrastruktúra piaci szereplői mozgásterének szabályozásáig). A jog előnye, hogy relatív kiszámítható, a legtöbb részét az európai kultúrkörben képesek vagyunk hasonlóan értelmezni. Ugyanakkor vannak azok az értékalapú jogelvek, amelyek politikai értelmezésbe szaladnak bele. Ilyen a diszkrimináció tilalmának kérdése (azonos neműek házassága ügyében például), vagy éppen a „demokrácia” tartalma, amit a jog „csak” jogállamként ismer. Jól észrevehető, hogy az értékek tartalmán a politikusok bármikor szívesen vitatkoznak, mert ezek. az alkotmányos hagyományok mentén apró, de érdemi eltéréseket tudnak produkálni. Ugyanakkor a viták maguk, az ajtók mögött, jogi vonalon folynak, mert maga az unió működése a jogközösségre épül. Ezért az értékek számonkérése akkor működik, amikor jogi útra terelhető, a maga korlátáival. Az Európai Bíróság pedig többször elismerte már a tagállamok alkotmányos hagyományaiból fakadó különbségeket, ha arra került a sor. A többi pedig politika, a maga teljességében, de abban a szakaszában, amikor még nem kristályosodott ki jogszabályban, nemzetközi szerződésben vagy bírósági esetjogban. A kettő dolog természetesen összefügg, de a tisztánlátáshoz időről időre érdemes szétfésülni. FIGYELŐ Rosszul volt Putyin a beszéde előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag köhögési rohamoktól és mellkasi fájdalmaktól szenvedett a 13 órát halasztott tévébeszéde előtt (a kedd estére várt háborús beszéde minden közelebbi magyarázat nélkül elmaradt), mely során bejelentette az oroszországi erők részleges mozgósítását, majd nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzött. A General SVR Telegram csatorna, amelyet feltehetően egy volt Kremlbennfentes üzemeltet, úgy tudja, hogy Putyin annyira rosszul volt a kedd estére ígért beszéd rögzítése közben, hogy azt többször is újra kellett venni. A pletykák szerint ráadásul három kulcsfigura fenyegetőzött lemondásával az elnök drámai eszkalációja miatt, köztük a tekintélyes Elvira Nabiullina, az orosz jegybank vezetője is, aki a nyugati szankciók közepette próbálta életben tartani az ország gazdaságát - írja a Daily Mail. A negyedik sikertelen felvétel után orvosokat hívtak az elnökhöz, akiknek Putyin mellkasi fájdalmakra panaszkodott. Az orvosok kérésére végül elhalasztották a felvétel rögzítését - írja a brit forrás, ami úgy tudja, az elnök belső körében az a vélemény alakult ki, hogy Putyin az egészségügyi problémáit csak színlelte, ezzel átütemezve a forgatást és időt nyerve ahhoz, hogy újragondolhassa a bejelenteni kívánt döntését. A lap azt is megemlíti, hogy az elnökhöz közel álló személyek szerint Putyin kóros határozatlanságáról és bizonytalanságáról ismert, ha fontos döntéseket kell meghoznia. (SzeMa, ú)
