Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-21 / 218. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 121 2022. szeptember 21. | www.ujszo.com Mire használnák a fogyasztók a metaverzumot? A metaverzum még távoli víziónak tűnik, ám egyes kapcsolódó technológiai megoldások már jelenleg is komoly üzleti lehetőséget tartogatnak. A PwC legfrissebb felmérésében 5000 amerikai fogyasztó és 1000 üzleti vezető bevonáséval vizsgálta, hogy a két csoport hogyan indul neki a metaverzum megismerésének. A megkérdezett üzleti vezetők 66%-a mondta, hogy vállalata elkötelezett a metaverzumhoz kapcsolódó aktivitásokban, és többségük szerint már most, de legkésőbb három éven belül a metaverzum az üzleti stratégiájuk része lesz: „Fontos kiemelni, hogy »igazi« metaverzum egyelőre nem létezik. A felmérésből az is kiderült, hogy bár egyes technológiai elemek már elérhetőek, és az ügyfelek, valamint az üzleti vezetők nagy része érdeklődik is irántuk, ugyanakkor a megkérdezett fogyasztók mindössze 9%-a, míg a vezetők 23%-a válaszolta, hogy tisztában van a metaverzum fogalmával és aktívan követi is a fejleményeit” - mutat rá Kanti Péter, a PwC Magyarország telekommunikáció-, média- és technológia-szakértője. A szakember szerint az egységes értelmezés ilyen alacsony szintje az új formálódó technológiák esetében természetes, főleg mivel a metaverzum számos komponensből - például VR/AR, NFT-k, blockchain - áll, melyek változó érettségűek és a megkérdezettek is különböző mértékben találkozhattak velük. A felmérés során a vizsgált üzleti vezetők fele nyilatkozott úgy, hogy vállalatuk jelenleg is rendelkezik a metaverzummal, NFT-kkel vagy kriptovalutákkal foglalkozó feladatkörökkel, illetve jelentős részük (32%) tervezi, hogy ilyen típusú munkakört hoz létre a közeljövőben. A metaverzum ismertségének növekedésével egyre többen fogalmaznak meg konkrét elvárásokat, igényeket a technológia felé. A PwC kutatása alapján a fogyasztói oldal legnagyobb arányban - mintegy 65%-ban - az új, digitális helyszínek felfedezését tartja a legérdekesebb felhasználási területnek. Miközben a videójátékozás és a különböző szórakozási lehetőségek csak a hatodik és a hetedik helyet foglalják el a rangsorban. További érdekesség, hogy míg a fogyasztók 53%-a szívesen lépne interakcióba a számára ismerős márkákkal a metaverzumban, addig a fizikai termékek eladása és vásárlása iránti érdeklődés csak 46%, a digitális termékek iránt pedig 39%. A vállalatvezetők legnagyobb arányban, 42%-ban az onboarding és egyéb tréningek támogatásában látják a metaverzum hasznát, amit a kollégákkal való interakciók elősegítése követ 36%-kal. A fogyasztók számára szóló tartalom készítését csupán a harmadik helyen említették (szintén 36%-os arányban), míg a termékekhez kapcsolódó tevékenységek csak a prioritások végén kaptak helyet. A felmérés a metaverzummal szembeni legjelentősebb félelmekre és veszélyekre is kitér. A vállalati és fogyasztói oldalon egyaránt a kiberbiztonsági és az adatvédelmi kockázatok szerepelnek az első helyeken. A válaszokból kiderül, hogy a fogyasztók számára megbízható adatvédelmi megoldások és biztosítékok kellenek ahhoz, hogy bizalmat szavazzanak a metaverzumnak. Míg a vezetők többsége várakozással tekint a metaverzumra, addig a fogyasztók megítélése vegyesebb képet mutat. Fogyasztói oldalon annak ellenére, hogy a válaszadók 50%-a izgalmas lehetőségként gondol rá, 64%-uk tart a technológia társadalmi hatásaitól. 61%-uk pedig egyetért azzal az állítással, miszerint a metaverzum leginkább a fiatalabb generációknak szól. A válaszok alapján tehát úgy tűnik, fogyasztói oldalon a metaverzum iránti optimizmus félelemmel párosul, ami az internet megjelenésével és gyors fejlődésével kapcsolatos korábbi tapasztalatokból eredhet. A felmérést a PwC Research 2022 áprilisa és májusa között végezte, több mint 5000 amerikai fogyasztó és 1000 üzleti vezető részvételével. A -fogyasztók 21 év felettiek voltak és egyenletesen oszlottak meg jövedelmi szint, nem, életkor és munkavállalói státusz szerint. (szí) Kiderült, hogyan keletkezett a Szaturnusz rejtélyes gyűrűje A pillangó bábjához hasonlóan a hold sokáig aludt, majd hirtelen aktívvá vált, és megjelentek a gyűrűk (Shutterstock) A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap. A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki. A feltételezett egykori holdnak a Chrysalis (Báb) nevet adták. Jack Wisdom, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) bolygótudománnyal foglalkozó professzora, a cikk vezető szerzője rámutatott, hogy „a pillangó bábjához hasonlóan a hold sokáig aludt, majd hirtelen aktívvá vált, és megjelentek a gyűrűk”. A tanulmány az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Cassini-missziójának utolsó szakaszából származó adatokon alapul. A Cassini-misszió során 2004 és 2017 között gyűjtöttek adatokat a Szaturnuszról. Scott Tremaine, a princetoni Institute for Advanced Study oktatója figyelemre méltónak nevezte az eredményeket, mert több rejtélyre kínálhatnak megoldást „egyetlen merész, de elképzelhető hipotézis” keretében. Wisdom csapata eredetileg a Szaturnusz forgástengelyének 27 fokos dőlésszögére kereste a magyarázatot. A korábbi elméleti modellek arra jutottak, hogy a dőlés oka a Szaturnusz és a Neptunusz közötti gravitációs rezonancia lehet. Ugyanakkor a Cassini-misszió adatainak fényében ez az elmélet megdőlt. Ezt követően a kutatók olyan potenciális eseményeket kerestek, amelyek igazolhatják az adatokat és a megfigyelt jelenségeket. Az elveszett hold forgatókönyv meglepően elegáns magyarázattal szolgált mind a dőlésszögre, mind a gyűrűkre, illetve azok kémiai tulajdonságaira és fiatal, mindössze körülbelül százmillió éves korára. Wisdom és kollégái szimulációkat futtattak a hipotetikus hold tulajdonságainak meghatározására. Ezek szerint az égitest 100-200 millió évvel ezelőtt egy kaotikus keringési zónába lépett, és több közeli találkozása volt a Szaturnusz Iapetus és Titán nevű holdjaival. A Chrysalis végül túl közel került a Szaturnuszhoz, és ez a drámai találkozás darabjaira szakította a holdat, ami a gyűrűk keletkezéséhez vezetett. A Szaturnusz gyűrűinek átmérője mintegy 282 ezer kilométer. A számtalan vékony gyűrű csaknem kizárólag jégből áll, amelynek 95 százaléka tiszta víz, a fennmaradó része pedig kő és fém. (MTI)
