Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-21 / 218. szám

www.ujszo.coml 2022. szeptember 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Olcsó nyugalom A telet a takarékosság jegyében töltjük, s már ősszel elkezdhetjük VERES ISTVÁN ppen felment a vízüveg ára harminc centtel, ami­kor Bandika és Ervin megtudta, hogy vége az idei uborkaszezonnak. A pilisvö­­rösvári Sovány vigasz cukrászdá­ban ültek, és azon gondolkodtak, miért nem máshol. Beletörődöm én már mindenbe, még a krém­­telen krémesbe is, csak ne lenne ilyen hideg - húzta össze a zakóját Bandika. Bizony, én is visszasí­rom a pusztító nyári hőséget, hisz olyan jól elvoltam az árnyékban - tette hozzá Ervin. Megegyeztek abban is, hogy a telet a takarékos­ságjegyében töltik, és mivel a tél nyitánya az ősz, ezt már most el kellene kezdeni. Bandika szerint nem hiába hívják a csehek az őszt podzimnek, hiszen az ősz egy ré­sze sokszor már meglehetősen té­lies. A listopaddal viszont gondok lesznek - szólt közbe Ervin, je­lezve, hogy a november cseh neve idén gyakorlatilag augusztustól ak­tuális, hiszen a sárgult levelek már nyáron elkezdtek potyogni. Ezen a mi fejünk még ne fájjon, intett Bandika, majd arról beszélt, hogy teljesen megnyugodott, mióta az SaS elhagyta a szlovák kormányt. Nincs parlamenti többségük, hát nem tudnak semmilyen intézke­dést hozni. Ettől nyugodtam meg, kedves kuzin, és nem értem, mi­ért nem jutott ez eddig senkinek az eszébe. Hát én már ott tartok, komolyan mondom, hogy arra fo­gok szavazni, aki megígéri, hogy nem csinál semmit. Annak a költ­ségvetési vonzata is kisebb, tehát olcsóbb, mintha valamit csinálna. Vagy maga hogy van ezzel? Ervin letette a villát, és válasz­képp két történetet is elmesélt. Az egyik egy fekete kardigános lány­ról szólt, akivel a lépcsőházban ta­lálkozott, amikor a minap a szom­szédba indult (zokniban), hogy visszaadja a fél órája kölcsönkért digitális konyhai mérleget. Felmér­jük az ablakok, rolók és szúnyog­hálók állapotát az egész utcában, úgyhogy felírnám a nevét, hogy a szakembereink egy gyors terep­szemle után még a tulajdonképpe­ni tél beállta előtt elháríthassák a hiányosságokat, és olcsóbb legyen a fűtésszámla, mondta a lány, majd a karjára fektetett jegyzettömbre mutatott, amelyen táblázatba irkáit nevek és telefonszámok kékítettek. Kérdeztem, ki küldte, hát hogy va­lami ablakos cég. Mondtam, hogy köszönöm, nem kérjük, szúnyog­hálóink kifogástalanul szeleinek. Persze lenne mit szerelni, hát hogy ne lenne, csak féltem, hogy ha megadom az elérhetőségem, kará­csonyig hívogatni fognak kameru­ni számokról, hogy fogadjak örök­be kihalás által fenyegetett orrszar­vúkat meg zsiráfokat akciós áron. Rohantam is le a vasasba vízüveg­ért, mire a szolgálatkész szakállas eladó közölte, hogy nem tudja, mi az a vízüveg. Mi lenne, mondom, nátrium-szilikát. Erre hogy akkor szerinte a festékboltban keressem, meg is nézte az internetes adatbá­zisban, hogy egy euró húsz centbe kerül fél liter. Hát képzelje, mire odaértem, már egy euró ötven volt. Aztán csodálkozunk, hogy miért rohan mindenki annyira. Tudom, miről beszél - bólintott Bandika, majd lehúzták a rolót. A szerző a Vasárnap munkatársa ES HOLNAPTOL ITT MAR NEM FŰTÜNK, NEM IS VILÁGÍTUNK, ÚGYHOGY MELEGEN ÖLTÖZZENEK FEL, ÉS HOZZANAK MAGUKKAL GYERTYÁT! rimm Kísért a magas energiaszámlák ré DUDÁSTAMÁS elmúlt napok lehűlése után már tapintható közelség­be került a fűtési szezon, ezért mindannyian többet foglalkozunk a ránk váró villamosenergia- és fű­tési költségekkel. A szlovák lakosság jelenleg ab­ban a pozitív helyzetben van, hogy az év végéig még az alacsonyabb energiaárakat élvezi, de félő, hogy januártól sok háztartás kerül nehéz pénzügyi körülmények közé a magas energiaszámlák miatt. A vállal­kozói szféra és az önkormányzatok nincsenek ilyen szerencsés hely­zetben, és már az aktuális piaci árért vásárolják a villanyáramot, ami többszöröse az egy évvel ezelőtti áraknak. Szinte nincs olyan ágazat, mely ne kiáltana segítségért, legyen szó ipari vállalatokról, péksé­gekről, éttermekről vagy akár egyetemekről. Egyre több felől hallani, hogy a vállalatok már nem tudják az energiafogyasztásukat tovább csökkenteni, és állami segítség nélkül akár a tömeges elbocsátásokhoz kell folyamodniuk. Szlovákia helyzete nem egyedi Európában, a megoldások keresé­sét azonban nagyban bonyolítja az, hogy a szlovák kabinet az SaS kiválásával kisebbségi kormányzásra kényszerül. Igor Matovic pénz­­ügyminiszer ugyan azt állítja, hogy a liberálisok nélkül a kormány akcióképesebb lehet, de az energiaárak megszelídítéséhez a parla­ment együttműködésére is szükség lesz, ahol a kormánykoalíciónak jelenleg nincs elegendő képviselője a törvényjavaslatok elfogadásá­hoz. Ez azt jelenti, hogy a koalíció éppen az SaS vagy más ellenzéki pártok támogatására fog szorulni, ami hosszantartó tárgyalásokat is eredményezhet. A gyors megoldások átültetését bonyolítja a gazda­sági minisztériumban történt minisztercsere is, itt azonban remény­re ad okot az, hogy Karol Hirman, az új gazdasági miniszter, hosszú ideig energetikai szakértőként tevékenykedett. Habár még mindig sok a bizonytalanság, az új gazdasági miniszer első médiafellépéseiben olyan kormányintézkedésekről beszélt, melyek túlmutatnak a Richard Sulik által tervezett lépéseken. Karol Hirman szerint jelenleg nincs más megoldás, mint az energiaárak felső határá­nak megszabása, ami a háztartásoknak és a nagyfogyasztóknak egy­aránt segítene. Ilyen lépést már az EU több országában is bevezettek, néhány héttel ezelőtt a cseh kormány is ehhez a megoldáshoz folyamo­dott. A cél egy olyan árszínvonal megtalálása, amely mindenki számá­ra megfizethető energiaárak mellett bebiztosítja a zavartalan energia­­ellátást. Arra azonban mindenképpen számítani kell, hogy a villamos energia ára a jövő évben mindenképpen magasabb lesz. A társadalmi feszültség enyhítése céljából a kormánykoalíció több képviselője jelezte, hogy a háztartások további pénzügyi segítségre is számíthatnak, ami várhatóan energiacsekkek formájában fog megje­lenni. Az előzetes információk szerint a kormány a háztartások számá­ra 250 millió eurót mozgósít erre a célra, és a nyugdíjasok további 150 millióra számíthatnak. Ez a támogatás elsősorban azokat az alacso­nyabb jövedelmű háztartásokat célozza meg, amelyeket a magas ener­giaárak a legjobban veszélyeztetnek. Az energiacsekkek gyors beveze­tésére jó esély van, ugyanis az ellenzéki Hlas-SD is hasonló javaslatot mutatott be a háztartások megsegítésére. Az elkövetkező hetekben a legfontosabb az lesz, hogy a tervezett megoldások a lehető leggyorsabban elfogadásra kerüljenek, hogy a ház­tartások és a nagyfogyasztók is egyaránt nyugodtabban tekinthessenek az elkövetkező hónapok elébe. A kormányintézkedéseknek természe­tesen költségvetési áruk lesz, de a globális koronavírus-járványhoz ha­sonlóan most is fontos, hogy a szlovák vállalati és közszféra egyaránt működőképes maradjon. A leálló vállalatok, a fütetlen iskolák és a meg­fizethetetlen energiaszámlák réme ugyanis nagyon is valóságos. FIGYELŐ Az európaiak fele alig sportol Az európaiak 38%-a hetente legalább egyszer sportol, 17% ennél ritkábban, 45% pedig soha nem végez rendszeres testmozgást. Szlovákiában a lakosok 29%-a, Magyarorszá­gon mindössze 4%-a sportol rendszeresen - derült ki az Eu­rópai Bizottság által közzétett Eurobarometer-felmérásből. A felmérés szerint a 2017-es ada­tokhoz képest a helyzet alig válto­zott, ezért továbbra is nagy szükség van a sport és a testmozgás folyama­tos népszerűsítésére. Kiderült, hogy a koronavírus-jár­­vány idején az európaiak fele ritkáb­ban sportolt, vagy fel is hagyott a testmozgással. A 15-24 év közötti­ek végeznek a legnagyobb arányban (54 százalék) rendszeres testmozgást, és ez az arány az életkorral csökken. Azok, akik a szabadidejükben vagy kedvtelésből rendszeresen végeznek testmozgást, egyetlen uniós tagál­lamban sem alkotnak többséget. A válaszadók szerint az aktív életvitel legfőbb akadálya az időhi­ány, melyet a motiváció hiánya vagy egyszerűen a sport iránti érdeklődés hiánya követ. A sportos életmódot elsősorban a jobb egészségi állapot motiválja, másodsorban az edzettség fokozása, majd a kikapcsolódás. A megkérdezettek fele elárulta, hogy szívesen mozog a szabad levegőn, s egyharmaduk részesíti előnyben az otthonában végzett testmozgást. A válaszadók többsége a médiában közvetített sportversenyeket szíve­sen megnézi. A felmérés szerint Magyarorszá­gon a lakosok 4%-a végez rendsze­resen sporttevékenységet, 22% tö­rekszik sportolásra, 15% ritkán, 59% pedig sohasem sportol. A magyar férfiak 71, a magyar nők 76%-a so­sem tornázik. A szlovákiai lakosok fele főleg azért sportol, hogy javítsa az egész­ségi állapotát, miközben 43% egyál­talán nem szokott tornázni, s rend­szeres sporttevékenységet a szlová­kiaiak 29%-a végez. „A sport nem oldja meg a problé­máinkat, de az egészségre gyakorolt jótékony hatása mellett közösségte­remtő potenciált rejteget magában. Az Eurobarometer-felmérés eredmé­nyei azt mutatják, hogy új módsze­reket kell találnunk, hogyan moti­váljuk aktív életre az európaiakat” - mondta Margaritis Schinas, az eu­rópai életmódot támogató bizottság alelnöke. (MTI, startitup) Ferenc pápa: „Bűzlik, de meg kell tenni" Oroszország az agresszor, lehet fegyvereket szállítani, de a párbe­szédet fenn kell tartani - mondta Ferenc pápa az ukrajnai háború­val kapcsolatban. Ferenc pápa szeptember közepén részt vett a Világvallások és Ha­gyományos Vallások Vezetőinek 7. Kongresszusán, s hazafelé tart­va a pápai repülőgép fedélzetén újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: morálisan elfogadha­tó, ha egyes országok fegyvereket küldenek Ukrajnának, hogy meg­védje magát az orosz agresszióval szemben. A pápa arra biztatta Kijevet, hogy legyen nyitott az Oroszország­gal való esetleges párbeszédre, akkor is, ha „bűzlik”, és nehéz az ukrán oldalnak. „Nem zárnám ki a párbeszédet egyetlen olyan ha­talommal sem, amely háborúban áll, még akkor sem, ha az agresz­­szorról van szó. Néha ilyen pár­beszédet kell lefolytatni. Bűzlik, de meg kell tenni. Különben be­zárjuk a béke egyetlen észszerű ajtaját” - tette hozzá a katolikus egyházfő. Arra a kérdésre, erkölcsileg he­­lyes-e, hogy egyes országok fegy­vereket küldenek Ukrajnába, a pápa leszögezte: „Ez egy politikai döntés, amely lehet erkölcsileg el­fogadható, ha erkölcsös feltételek mellett történik.” Ferenc kifejtet­te a különbséget aközött, mikor erkölcsös és mikor erkölcstelen fegyvert szállítani egy ország­nak: „Ez lehet erkölcstelen, ha a szándék további háborút provokál, vagy ha olyan fegyvereket adunk el, vagy olyan fegyvereket adunk át, amelyekre az adott országnak már nincs szüksége. A motiváció az, ami minősíti ennek a cseleke­detnek az erkölcsösségét.” (hvg.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom