Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-17 / 215. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. szeptember 17. * I 5 A szikra őrzői A Rákóczi Alapítvány fő célja a magyarságtudat erősítése LAMPL ZSUZSANNA Halványulnak a nyári emlékek, de van né­hány, amely töretle­nül ragyog. Az egyik a kanadai Rákóczi Alapítványhoz kötődik. Az alapítványról húsz éve hallottam először, amikor a lányom azzal jött haza az iskolából, hogy le­het menni egy magyarországi tábor­ba, csak meg kell pályázni. Vagyis írni kell egy fogalmazást arról, hogy mit jelent számára magyarnak lenni. A pályázata sikeres volt, s így tizen­hét élménydús napot töltött el egyéb országokból származó magyar fi­atalokkal. Lelkendezve tért haza, és hálásan emlegetett egy bizonyos Zsuzsa nénit. Nos, ennek a tábornak Magyar­ságismereti Mozgótábor a neve, s az említett Alapítvány szervezi immár 25 éve. Kiötlője és megvalósítója a kanadai Ayklerné Papp Zsuzsa és férje, Aykler Béla, akik az alapít­vány fő célját, a magyarságtudat erősítését követve találták ki, hogy bemutatják a határon túli magyar fiataloknak Magyarország kultu­rális kincseit, ezzel is erősítve az egyetemes magyarsághoz és egy­máshoz való kötődésüket. 2014-ig évente 135 fiatal, azóta pedig évente 90 táborozott a segítségükkel nem­csak teljesen ingyen, hanem még zsebpénzt is kapva. A tábor részt­vevői a Rákóczi Családi Kör örökös tagjává válnak, és az ugyancsak az alapítvány által szervezett találko­zók által is tarthatják egymással a kapcsolatot. Hát most én is abban a megtisz­teltetésben részesültem, hogy egy ilyen találkozón adhattam elő, s megismerhettem Ayklerné Papp Zsuzsát, ezt a roppant szerény, de tetteiben eltökélt személyiséget. S elgondolkodtam. Milyen szilárd el­kötelezettsége van annak, aki az élete értelmét nemcsak abban látja, hogy szakmailag sikeres és kényel­mes polgári életet éljen, ami egyéb­ként mindannyiunk életcélja, s nem­csak önmagába fordulva, másoktól izolálva ápolja magyar ősei hagya­tékát, hanem azért is ügyködik, hogy az országa lakosságának nem egész egy százaléka, a 315 ezer ka­nadai magyar lelkében se hunyjon ki a szikra. S még ez sem elég neki, hanem a maga eszközeivel azért is tesz, hogy a világon élő más magyar kisebbségek fiataljainak identitá­sát erősítse. Pedig távol az Európát időnként (például most is) alaposan megtépázó viharoktól fütyülhet­ne minderre, mert miért is kellene, hogy érdekelje őt például az, hogy mi, szlovákiai magyarok megmara­dunk-e vagy sem. Hiszen közülünk sem érdekel mindenkit, sőt elavult, fölösleges dolognak tartják. Megismerkedtem egy kanadai fi­atalemberrel is. Szakmájában elis­mert, rengeteget utazik, aktív életet él, s mégsem tartotta fölöslegesnek, hogy felnőtt korában tökéletesen elsajátítsa magyar elődei nyelvét. Tiszteletreméltó dolog ez is, hiszen ennyi erővel - vagy akár még köny­­nyebben - egy másik, egy nagyobb nép nyelvét tanulhatta volna meg. De ő ezt akarta. Ilyen emberekkel mindig jó talál­kozni. Ezért (is) buzdítok minden hazai magyar fiatalt, hogy ha eljön a következő pályázás ideje, jelentkez­zen. Igaz, mi Szlovákiából bármikor átruccanhatunk Magyarországra. De az biztos, hogy egy családi ki­rándulás alkalmával nem jutunk el annyi helyre és azokra, ahova a tá­borozok igen. Omladozó Szövetség SZILVÁSSY JÓZSEF Találóan állapította meg hetekkel ezelőtt az egyik kollégám, hogy a Szövetség eddigi közszereplése vészesen hasonlít a szlovák kormánykoalíció eddigi, viszálykodásoktól hangos ténykedésére. További hasonlóság az is, hogy a kormánypár­tok között Eduard Heger képtelen volt rendet teremteni, máig sem tudja vagy meri magát függetleníteni Igor Matoviétól. Forró Krisztián meg - Mózes Szabolcs szerint - nem képes kibújni Berényi József mellény­zsebéből. Kezdetben úgy tűnt, hogy a hosszas viták után kivajúdott Szövetség teljesítheti a legtöbb hazai magyar potenciális választópolgár óhaját az­zal, hogy elsősorban az ő érdekeiket, egyszersmind a dél-szlovákiai ré­giók képviseletét tűzték zászlajukra. De ez azonban eddig legfeljebb a fogadkozásaikban nyilvánult meg. Nemzeti közösségünk többsége elé­gedetlen eddigi tevékenységükkel, amelynek egyik tükre az, hogy e po­litikai tömörülés megalakulása óta még csak meg sem közelítette a mini­mális célként kitűzött ötszázalékos parlamenti küszöböt. Emlékeztetőül érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Koalíció Pártja 2006-ban megtar­tott parlamenti választáson az érvényes voksok 11,68, négy évvel később pedig a Híd a 8,13 százalékát szerezte meg. A legfőbb ideje lenne tudományos szinten felmérni, vajon mik az okai ennek a nyugtalanító ténynek. Ha lenne ilyen kutatás, akkor nyilvánva­lóan vezető helyen tüntetnék fel a Szövetség csaknem egyéves szürkesé­gét, országos, de még a dél-szlovákiai súlytalanságát is. A pártvezetők rendszeresen tartanak ugyan sajtótájékoztatókat, amelyeken olykor fon­tos észrevételek és időszerű problémafelvetések hangzanak el, ám ezek tiszavirág-életüek, mert a szlovák sajtóban legfeljebb néhány soros tudó­sításokban jelennek meg. Vagy még annyi sem. Csak ezzel a módszerrel nem lehet kivívni a gyalogpolgárok támogatását. Idáig egyetlen kivétel akadt: elsősorban az Összefogásnak köszönhetően a Sajón bekövetke­zett természeti katasztrófa országos, sőt nemzetközi figyelmet váltott ki. Hozzájárultak ahhoz, hogy a sokáig egymásra mutogató, tétlenkedő környezetvédelmi és gazdasági tárca végre cselekedett. Bűnösen hosszú semmittevést követően. További hátráltató tényező a három platform vezetőinek olykor a tagok egymás közötti rivalizálása, amely nem ritkán gyűlölködésben, egyko­ri vélt vagy valós sérelmek felhánytorgatásában nyilvánul meg. Szomorú példaként a Berényi-Bugár pengeváltásokat, továbbá Mózes káderezé­­sét említem, amikor toxikusnak minősítette a Híd néhány vezetőjét. Nem csökkent a párton belüli rossz légkör azután sem, hogy Bugár Béla és két társa kilépett a Szövetségből. Sajnos, a közérdekre fittyet hányó önző érdekérvényesítés csak nem akar csitulni, amit legutóbb a Szövetségben fellobbant vita igazolt a párt Nagyszombat megyei elnökjelöltjével kapcsolatban. Nem szűntek meg politikai színterünkön az övön aluli ütések sem. így lehet jellemezni Si­mon Zsoltnak, a Magyar Fórum elnökének minapi bejelentését, misze­rint pártja ebben a régióban Jozef Viskupic jelenlegi elnök újraválasztá­sát támogatja. Ami elvben legitim döntés, ám ezzel a Szövetség jelölt­jének az esélyét csökkentheti. Ráadásul aligha tévedek, ha azt állítom, hogy Simon így akar bosszút állni azért, mert a Szövetség sem a megala­kulásakor, sem azóta nem hajlandó közösködni vele és a pártjával. Nem érdemes további olajat önteni az amúgy is sistergő tűzre, mert így is egyértelmű, hogy a Szövetség egyelőre nem váltja valóra a meg­alakulásához és a működéséhez fűzött reményeket. Ilyen zilált állapot­ban fut neki a regionális, továbbá a helyhatósági választás előtti kam­pánynak. És a voksolásoknak, amelynek eredményei vízválasztók lesz­nek. Kiderül, hogy életképes lehet-e a jelenleg omladozó Szövetség, ha új, egymással szembeni előítéletektől mentes és rátermett személyek gombolják újra azt a bizonyos mellényt. Vagy a magyar párt ebben a fel­állításban kimúlásra van ítélve. FIGYELŐ Gyülöletbeszéd elleni csúcs Technológiai óriáscégek médiafelületei, köztük a YouTube és a Facebook is megerősítette: ezentúl több figyelmet fordítanak a szél­sőséges tartalmak kiszűré­sére, miután a washingtoni Fehér Házban „társadalmi csúcstalálkozót" tartottak a gyűlölet-bűncselekmé­nyek elleni fellépésről. Joe Biden amerikai elnök a meg­beszélésen, melyen szakértők és a különböző gyűíölet-büncselekmé­­nyek túlélői is jelen voltak, felszó­lította az amerikai lakosságot, hogy szálljon szembe a rasszizmussal és szélsőségességgel. Hangoztatta: még az elmúlt évek történései is azt mu­tatják, hogy napirenden kell tartani a témát. Több amerikai törvényhozó és szakértő évek óta bírálja az Alphabet által működtetett YouTube-ot, a Méta Facebookját és a Twittert, hogy áten­gedik felületeiken a gyűlöletbeszédet és az erőszakot szító bejegyzéseket. Tavaly például azt is vizsgálták, hogy a közösségimédia-felületeknek mek­kora szerepük volt az amerikai kong­resszusnak otthont adó washingtoni Capitolium elleni 2021. január 6-i tá­madásban. Biden most maga is beszélt arról, hogy ezeket a felületeket jobban ellen­őrzés alatt kell tartani. Mint bejelen­tette, arra fogja kérni a kongresszust, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az érintett cégek jobban felelős­ségre vonhatók legyenek a gyűlölet­beszéd terjesztése esetén. A YouTube a csúcstalálkozóhoz kapcsolódva bejelentette, hogy kiter­jeszti az erőszakos, szélsőséges tar­talmakra vonatkozó szabályait. A Microsoft arról tájékoztatott, hogy az iskolákhoz eljuttatja mester­séges intelligenciáinak és gépi tanu­lási algoritmusainak egy hozzáfér­hetőbb és könnyebben működtethe­tő változatát annak érdekében, hogy megkönnyítsék az erőszakos tartal­mak kiszűrését és megelőzését. A Facebook mellett a WhatsAppot és az Instagramot is működtető Méta megígérte, hogy összefog a terrorelle­nes fellépésre és a szélsőségek elleni küzdelemre szakosodott Middlebury Intézet kutatóival. (MTI) Jelentse fel a szomszódját! A svájci rendőrség nyomozást in­dított egy olyan reklámkampány ügyében, amely arra buzdítja a la­kosokat, hogy energia-túlfogyasz­tás gyanúja esetén jelentsék fel szomszédaikat - jelentette az AP hírügynökség. „Szomszédja 19 Celsius-foknál melegebbre fűti lakását? Jelent­se nekünk!” - áll a plakáton egy telefonszám felett, amely vélhető­en a svájci szövetségi energiahiva­talhoz tartozik. A plakát bal fölső sarkában a Svájci Államszövetség címere kelti a hitelesség hamis látszatát. A megtévesztő kampány, 200 svájci frankot ígér azoknak, akik veszik a bátorságot, és név­telenül feljelentik szomszédjaikat a hatóságoknál. Az energiahivatal figyelmezteti a fogyasztókat: ne dőljenek be a hamis kampánynak! A szövetségi rendőrség közölte: az ügyben folyik a nyomozás. Az SRF közszolgálati televízió je­lentette, hogy a kampány plakátja a Telegram üzenetküldő szolgálta­tás több orosz csatornáján is meg­jelent, és ezeket átvette a fehéro­rosz BelTa hírügynökség is, az RT orosz tévécsatorna pedig hamis riportot készített a szomszédjukat feljelentgető svájciakról. A svájci kormány még augusztus­ban energiatakarékossági kam­pányt indított, tegnap pedig úgy döntött: a kormányzati és köz­épületeket mostantól legfeljebb 20 Celsius-fokra lehet felfűteni. Továbbá, ahol csak lehet, elzárják a meleg vizet, éjszakára és hétvé­gére letekerik a termosztátokat, és lekapcsolják a kevésbé fontos vilá­gítást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom